Előfizetés

Andy Vajna, a kaszinók igazi királya

Szánthó Péter írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.05.20. 07:08
A befolyásos ember – most éppen – éberen figyel FOTÓ: NÉPSZAVA
Andrew G. Vajna ugyan az Egyesült Államokban építette fel filmes karrierét, mégis Magyarországon, Orbán Viktor bizalmasaként vált igazán befolyásos emberré. Vajna köztudottan jó kapcsolatot ápol Habony Árpád "önkéntes" tanácsadóval is, tavaly például együtt süttették a hasukat a Riviérán. Valószínűleg ezen kapcsolatainak is köszönheti, hogy évi 15 milliárd forintot tesz zsebre kaszinói után. Az offshore cégekkel több ízben is összekapcsolt filmipari kormánybiztos a törvénymódosításoknak köszönhetően mára az online-szerencsejáték ipart is uralja.

Andrew G. Vajna igyekszik sikeres üzletembernek mutatni magát a nyilvánosság előtt, ám ez az Átlátszó szerint koránt sincs így: a hozzá köthető vállalatok többsége - legalábbis papíron - súlyos veszteségeket termelt az elmúlt években. 2014-ben cégei közül csupán kettőnek ment jól, mindkettő az államhoz sok szálon kapcsolódó szerencsejáték-iparhoz kötődik. Vajna egyik nyereséges érdekeltsége az a Las Vegas Casino Kft. (LVC), amely elnyerte az állami kaszinókoncessziókat. A másik pedig a Bár-Co Kft., mely a helyiséget bérli a Las Vegas Casinonak - hogy a bérléshez miért van szükség külön cégre, nem tudni.

Mindkét cég offshore társaságokon keresztül köthető Vajnához: az LVC tulajdonosai luxemburgi és amerikai cégek - köztük a luxemburgi AV Investments s.a.r.l., mely tulajdonos a Bár-Co-ban is. Az Átlátszó adatai szerint az LVC 2010 és 2014 között 16 milliárd forint árbevételt termelt, az adózott eredménye 3,1 milliárd volt, melyet tulajdonosai mind ki is vettek osztalékként. A Bár-Co ugyanebben az időszakban 418 millió adózott eredményt produkált, amiből 324 millió forintot fizetett ki a tulajdonosnak.

A szerencsejátékkal ellentétben más területeken nem olyan sikeres a vállalkozó: az oknyomozó portál például súlyos mínuszokat talált Vajna két luxusruházati érdekeltségében. A Roberto Cavalli üzletet üzemeltető RC Fashion Kft.-nek évekig egyáltalán nem volt bevétele, előtte két év alatt 336 millió forintot hozott, de ez a bevétel sem tette nyereségessé a vállalatot - az üzlet mára bezárt. Hasonlóan "eredményes" volt a Babylos divatházat üzemeltető Sport & Fashion Kft., mely csak 2011-ben volt nyereséges, 2013-at már 68 milliós adóssággal zárta. Az Orbán bizalmasához köthető többi, kisebbnek mondható cég hasonlóan sikertelen négy évet produkált: az Intercom European Kft. egyedül 2012-ben zárt pozitív eredménnyel, a Közraktár 4 Kft. szintén 2012-ben 4 millió forintot, a Gibs Kft. 2011-ben 154 ezer forintot, 2013-ban 901 ezer forintot termelt. Emellett a Gibs a 2010-és évet több mint 130 millió veszteséggel zárta.

Hatalmas veszteségeket termelt az - offshore Magyar Enterprises-en keresztül szintén Vajnához köthető - Intercom Zrt,. amelynek mérleg szerinti eredménye 2010-ben például 4 milliárdos árbevétel mellett mínusz 973 millió forint volt, 2013-ban pedig 2,6 milliárdos árbevétel mellett mínusz 451 millió forint.

A Világgazdaság áprilisban felmérte Vajna folyamatosan épülő kaszinóbirodalmát: a milliárdos üzletember összesen mintegy négyezer négyzetméter alapterületű játéktermei, és 824 darab pénznyerő automatája révén nagyjából évi 15 milliárd forint haszonra tehet szert. A gazdasági tárca szerint idén 6,2 milliárd forintos játékadó-bevétel vár a Magyarországon működő nyolc kaszinó után - a játékadó az árbevétel 30 százaléka. Az iparági szereplők becslése szerint Vajna öt kaszinójában mintegy 15 milliárd forint bevétel keletkezhet. Az Együtt 2014 szerint "pofátlan és tűrhetetlen", hogy a kormánybiztos évi 15 milliárdot kaszál budapesti kaszinóival, melyek koncesszióját "a Fidesz-kormánytól kapta ajándékba". Szerintük a Fidesz úgy alakította át a szerencsejáték-szervezés törvényi környezetét, hogy azzal Vajna cégei jártak jól.

A kormánybiztos
Vajna 2011-ben lett filmügyi kormánybiztos, feladata hivatalosan "a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozása". Megbízását 2012-ben határozatlan időre meghosszabbították. A 2011-ben elfogadott filmtörvény kizárólagos rendelkezési jogkört adott a Vajna által irányított Nemzeti Filmalapnak, valamint bőkezű támogatást is biztosított a filmiparnak a hatoslottó játékadójából.
A törvény nem zárta ki, hogy a Filmalap vezetőségének filmipari érdekeltsége legyen, sőt, az egykori producer országgyűlési meghallgatásán kijelentette, hogy az általa alapított Intercom Zrt.-vel forgalmaztatná az állami pénzből készült alkotásokat. Pedig épp ebben az időszakban több produceri cég felszámolása megindult a már megítélt, de visszatartott állami támogatások miatt. A felszámoló elvette az állami pénzből készült filmek szerzői jogait is.

A parlament 2012-ben tiltotta be a pénznyerő automatákat - egyebek közt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva -, 2013-ban pedig elfogadták azt a törvényt, mely szerint félmillió lakosonként egy kaszinót lehet üzemeltetni Magyarországon. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szabályozásban meghatározott tizenegy kaszinó koncesszió közül nyolcat már kiadott: a Vajna érdekeltségébe tartozó LVC ötöt kapott, kettőt pedig a Szima Gáborhoz köthető Aranybónusz 2000 Kft. szerzett meg - Szima korábban a debreceni labdarúgócsapat tulajdonosa volt. Érdekes, hogy a Szerencsejáték Zrt. egyetlen játéktermet sem üzemeltethet, mivel nem bizonyult "megbízható szerencsejáték szervezőnek" - ugyanis csak az ennek minősülők üzemeltethetnek hazánkban kaszinót. Hogy ezt teljesítsék, a vállalatnak legalább 10 éve az iparban kell tevékenykednie, nem lehet 90 napon belül félmilliónál nagyobb köztartozása, ötmilliónál nagyobb bírsága és mindenekelőtt átlátható vállalatnak kell lennie.

Ehhez képest az LVC tulajdonosi háttere korántsem nevezhető átláthatónak: Az Átlátszó szerint az LVC egy olyan tulajdonosi ábrát nyújtott be a minisztériumnak, mely inkább hasonlított egy amatőr infógrafikára, mint egy átláthatósági-nyilatkozatra. Ám a tárca elfogadta ezt és a cég megkapta a kaszinókat. Az ábrából az derült ki, hogy a magyar LVC tulajdonosa egy szintén Las Vegas Casino nevű, luxemburgi vállalat, viszont ezen felül a rajz tartalmilag több kívánnivalót is hagyott maga után. Miután a Népszabadság kikérte a luxemburgi cégnyilvántartásból a Las Vagas Casino S.a.r.l. adatait, fény derült arra, hogy a nyilatkozattal szemben nem igaz, hogy a luxemburgi LVC-t 100 százalékban a szintén Luxemburgban székelő AV Investments birtokolja. A vállalatnak két másik tulajdonosa is volt: az offshore-paradicsomnak számító Holland Antillákon bejegyzett Magyar Enterprises CV, továbbá az amszterdami Magyar Gaming Management BV. Nem felelt meg a valóságnak az sem, hogy az AV Investments tulajdonosa a magyar AV Investments Kft. lenne, valójában ez a cég is a Magyar Enterprises-é - bár a céges lánc végén valóban Vajna áll. A koncessziós szerződésekből kiderült, hogy a kormányt a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviselte az ügyben. Róluk korábban megírtuk, hogy közeli kapcsolatban állnak a Fidesszel: az egyik tulajdonos, Sárhegyi Zoltán a Fidesz-KDNP delegáltja volt az országos választási bizottságban, de ennél az irodánál volt ügyvédbojtár Papcsák Ferenc, volt zuglói polgármester is.

Az Intercom rejtélyes milliárdja
Az Intercom Zrt. tulajdonosa a Holland Antillákon bejegyzett Magyar Enterprises nevű cég, mely Andy Vajnához köthető. Az Intercom 2010-es mérlege szerint közel egymilliárd forintnyi veszteséget produkált, emellett egy év alatt a vállalat saját tőkéje 2,45 milliárdról 1,48 milliárd forintra csökkent.
Kiderült, hogy a vállalat hosszú lejáratra hitelezett egyéb, szintén átláthatatlan offshore cégeknek, és ezen követeléseket számolta el "hosszú lejáratú kölcsönök értékvesztése" címen. Ilyen módon nagyjából egymilliárd forint hagyta el az országot, szinte adómentesen - derítette ki az Átlátszó.
A portál szerint, ha az Intercom nem adta volna kölcsön ezeket az összegeket, hanem Magyarországon, osztalékként fizette volna ki a tulajdonosoknak, jelentős adóteherre számíthatott volna hazánkban.

2014 végén a kormány újabb engedményeket tett a kaszinóiparnak; az adótörvények módosításával több százmilliós kiskaput nyitottak. A változások lehetővé teszik azt, hogy egy vállalat úgy nyerjen el kaszinó üzemeltetésére vonatkozó koncessziót, hogy az ehhez szükséges díjat egy másik, akár külföldi cég fizeti meg helyette - de a kaszinó üzemeltetője ugyanúgy leírhatja a koncessziós díjat a játékadóból. A törvény arról is rendelkezett, hogy Magyarországon csak a Szerencsejáték Zrt. működtethet online sportfogadási oldalt, internetes kártyatermük és kaszinójuk pedig csak azoknak lehet, akiknek van érvényes engedélyük - esetünkben Vajna és Szima. Így ha a nagyobb szerencsejáték-portálok jelen akarnak lenni hazánkban, kénytelenek az LVC (Vajna) és az Aranybónusz (Szima) alá bevonulni.

Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség volt elnöke az ATV-nek kifejtette, hogy ugyan Vajnáék működési engedélye mögött a külföldi cégek is legálisan működhetnek az országban, de ez esetben fennáll annak a veszélye, hogy a pénzek nem az államhoz kerülnek. Schreiber valószínűnek nevezte, hogy háttéralkuk fognak születni, vagyis átláthatatlanná és ellenőrizhetetlenné válhat a piac.

Vajna már a kaszinókoncessziók előtt is keresett az iparágban, például amikor a Szerencsejáték Zrt. 2010-ben kivásárolta részesedését a Belvárosi Kaszinó Kft.-ből mintegy 245 millió forintért. Mivel a Tropicana kaszinó épülete Vajna tulajdonában maradt, az állami cég évi 250 millió forintért négy éven át bérelte tőle az ingatlant. Majd 2014 végén a Tropicana bezárt, és helyén a filmügyi kormánybiztos nyithatott saját kaszinót.

Az Átlátszó által többször említett Magyar Enterprises 2013 végéig tulajdonosa volt a Digic Pictures Kft.-nek, mely a filmtörvény 2013-as módosításának hála abban az évben közel 150 millió forint közvetett állami támogatáshoz jutott (állami támogatásként a gyártási költségek 20 százalékát kaphatják meg a filmes cégek). A portál által megkérdezett filmes szakemberek csak "Lex Vajnaként" emlegették a törvényt, melynek értelmében a játékprogramok előzeteseként készülő alkotások is jogosulttá váltak állami támogatásra, így a Digic Pictures is 20 százalékával csökkenthette adóalapját. A vállalatot Vajna alapította még 2002-ben, de 2013-ra már nem volt tulajdonrésze benne, viszont az Átlátszó kiderítette, hogy Digic ugyanarra az amerikai címre van bejelentve, mint Vajna egy másik érdekeltsége, a Cinergi Pictures. A cég ugyanakkor egyáltalán nem szorult rá a támogatásra, hiszen évek óta százmilliós nyereséggel működik. Egybehangzó vélemények szerint nem kellene közpénzből támogatni a cég alkotásait, mivel azok multinacionális cégek termékeit reklámozzák.

Volt-nincs kisbusz
Nemrégiben Vajna és Habony Árpád nem-miniszterelnöki tanácsadó egy kisbusszal menekült el az újságírók elől a Fő utcában, nem messze a Tarsoly Csaba Quaestor-vezér bírósági tárgyalásának helyszínétől. Miközben a kamerákat próbálták kikerülni, több KRESZ szabályt is megsértettek, ráadásul egyikük sem volt bekötve - a járművet Habony vezette.
Lapunk próbálta felkutatni a fekete Volkswagent a rendszáma alapján, de az Ügyfélkapu nyilvános gépjármű adatbázisa szerint ilyen jármű nincs forgalomban. Ez után a Terrorelhárítási Központ szükségesnek tartotta közölni, nincs a tulajdonában a szóban forgó kisbusz, és a minisztériumok sem tudtak róla semmit. Lapunk a Belügyminisztériumhoz fordult, de arra a kérdésünkre, hogy miért nem szerepel a jármű a nyilvántartásokban, miközben bizonyíthatóan forgalomban volt, máig nem kaptunk választ.
A kisbuszról Lázár János egyik "szokásos" csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: reméli, hogy "az érintettek uraknak futja autóra" - valamint reméli, hogy az államnak semmi köze ehhez a kocsihoz.Végül kiderült, hogy a NAE-045 rendszámú kisbusz a Porsche Lízing Kft.-től származott, ám arról, hogy bérautóról van-e szó, a Porsche Lízing üzleti titokra hivatkozva nem beszélt. A közlekedési szabálysértések miatt a rendőrség megbírságolta a fimipari kormánybiztost: a BRFK az Origóval közölte, hogy Andy Vajna ellen a II. kerületi rendőrkapitányság indított eljárást "amelyet 2015. április 9-én közigazgatási bírság kiszabásával fejezett be".
A portál azt írta, vélhetően a rejtélyes tanácsadót is megbüntették, de ezt a rendőrség nem erősítette meg - mivel szerintük Habony nem közszereplő (?), csak Vajnáról tettek említést. Habony és Vajna ismeretsége nem új keletű, már 2010-ben is készült róluk közös kép egy rendezvényen - láthatóan elég jól elvoltak. Tavaly májusban pedig a francia Riviérán múlatták együtt az időt.



A Ház előtt a Lex TV2

Röghöz kötné a TV2-t a kormány, amely törvényjavaslattal akadályozná meg, hogy a tévétársaság kivonuljon Magyarországról és a magyar médiaszabályozást megkerülve szedjen programdíjat - értesült a hvg.hu. A tét hatalmas: a TV2 milliárdokat bukhat, ha a parlament megszavazza a Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter múlt pénteken beterjesztett javaslatát, a cég ebből a pénzből stabilizálná a helyzetét, viszont kormányközeli üzletemberek egyelőre nem érdekeltek ebben, jutányos áron szeretnék megszerezni a tévétársaságot.

A tervezet - mint közöltük - leszögezi, egyetlen olyan tévétársaság sem szedhet terjesztési díjat a kábelszolgáltatóktól, amelyiknek a nézettsége elér egy bizonyos szintet. A tiltást azokra a médiacégekre is kiterjesztik, amelyeknek külföldön van a központjuk, nem sorolták be őket a magyar médiatörvény kategóriáiba, de Magyarországra sugároznak. Mivel ezt a bizonyos 15 százalékos közönségarányt hosszú évek óta csak az RTL- és TV2-csoport éri el, és a két társaság közül egyedül a TV2 jelezte decemberben, hogy „vizsgálja a főcsatorna külföldre telepítésének lehetőségét”, kikövetkeztethető, hogy erre a kereskedelmi csatornára írta az NFM a törvényjavaslatát. Mivel a társaság eladósorban van, a törvénymódosítás hosszú távon ronthatja a cég helyzetét, akár a vételárra is kihatással lehet. Mint arról a hvg.hu novemberben beszámolt, a miniszterelnökkel jó viszonyt ápoló filmproducer és kormánybiztos, Andy Vajna érdeklődik a TV2 iránt, ám a tárgyalások idén megakadtak. Az NFM egyébként nem a kétharmados médiatörvényt, hanem a digitális átállásról szóló jogszabály akarja módosítani, így kötné gúzsba a TV2-őt.

Köztévések a a Hír TV-nél
A Hír TV belpolitikai műsorainak főszerkesztőjeként folytatja D. Bányász Gergő, aki nemrég távozott a köztévétől – írja a Válasz.hu. D. Bányász Gergőt 2001-ben és 2003-ban is az év parlamenti tudósítójának választották. 2006 óta dolgozott a Magyar Televíziónál riporterként, műsorvezetőként és szerkesztőként. Öt éve ő is egyike volt azoknak a riportereknek, akik szakmai tapasztalatuk ellenére nem kaptak munkát a 2010-es választások közvetítésekor. Rövid időn belül D. Bányász Gergő a második köztévés szerkesztő-műsorvezető, aki otthagyja az MTVA-t. Előtte Jegyes-Tóth Kriszta mondott fel, és a megtámadott híradós, Borsa Miklós sem vállal több képernyős munkát.

Túllép pártérdekein a kormány?

Egységes elképzelés szerint akarja megszervezni az ország tömegközlekedését a kormány. Ennek érdekben egymásra rakják az ország vasút, autóbusz, úthálózat térképét, illetve megnézik, hol vannak a kórházak, az iskolák és az utasok elvárásainak megfelelően elkezdik ezeket összefésülni. Ilyesmivel a rendszerváltás óta érdemben egyetlen kabinet sem foglalkozott és nem tudni, sikerül-e éppen ebben a ciklusban a tömegközlekedést ésszerűsíteni.

Nem lesznek vonalbezárások, csak jól működő közlekedés. Lázár János ezzel nyugtatta meg a napokban az újságírókat, amikor az Origó kérdésére elmondta, a kormány egységes koncepció alapján szeretné megszervezni az országban a közösségi közlekedést. Legalábbis megpróbálják, gyors munkát viszont nem ígért a Miniszterelnökség vezetője, ugyanis az elmúlt 25 évben stratégiailag senki nem nyúlt az ország tömegközlekedéséhez. A tervek szerint egymásra rakják a vasút, autóbusz, úthálózat térképeket, illetve megnézik, hol vannak a kórházak, az iskolák és az utasok elvárásainak megfelelően elkezdik ezeket összefésülni.

Százmilliárdokat költenek vasútfejlesztésekre, hogy néhány perccel rövidebb legyen a menetidő. Vannak olyan városok, amelyeket közúton, vasúttal, autóbusszal is egyszerű megközelíteni, miközben az ország egyes részein a megyeszékhelyre is csak nagy nehézségek árán lehet eljutni egy 25 kilométerre lévő településről - fogalmazott Lázár, aki szerint jelenleg nem látják világosan, mibe öntik a pénzt.

Az ésszerűsítés azt jelentheti, hogy mindenki egyszerűen, gyorsan elérheti úticélját, feltéve, ha a kormány valóban elkezdi és végig is csinálja az átszervezést. Névtelenséget kérő szakemberek lapunknak arról beszéltek, nem csak a munka nehézsége tartotta vissza a korábbi kormányokat a tömegközlekedés átszervezésétől, hanem saját pártérdekeik és a pénzszűke. Az út, vasút, buszhálózat fejlesztésétől ugyanakkor mindenki szavazatokat remélt. Arra figyelmeztettek, vélhetően Orbán Viktor sem véletlenül ígér új utakat, autópálya fejlesztéseket mostani roadshowján, amelynek során a 23 megyei jogú városban ezerkétszáz milliárd forintnyi uniós fejlesztési pénzt oszt szét. Ezért nem feltétlenül biztosak abban, hogy a kormány a ciklus végéig az utasok elvárásainak megfelelően valóban ésszerűsíti az ország közlekedését.

Budapesten is állandó vitatéma a közlekedés. Arról Varga Mihály beszélt a múlt héten az Origónak, hogy átvállalják a BKV 53 milliárdos adósságát. Az idei évet érintő, ehhez szükséges költségvetési módosítást már beterjesztették, cserébe viszont a kormány azt szeretné, ha a főváros újragondolná Budapest közlekedését. A nemzetgazdasági miniszter szerint az elektromos buszparkot kellene fejleszteni a kötött pályás közlekedés helyett. Tarlós István azonban európai uniós pénzből egyebek mellett az 1-es villamost kívánja Kelenföldi meghosszabbítani, illetve az újpalotai villamosvonalat kiépíteni, emellett a 3-as metrót is felújíthatják. A főpolgármester Varga tanácsát megköszönve a Népszavának kijelentette, a közösségi közlekedés szervezése a Fővárosi Önkormányzat feladata, azzal pedig mindenki jobban jár, ha a jármű állomány fejlesztésének irányát rájuk bízza.

A Miniszterelnökséget vezető minisztere nem akart ebben a vitában állást foglalni, Lázár szakmai kérdésnek tartja, hogy az elektromos buszokat vagy a kötött pályás közlekedést kellene inkább preferálni és erről még nem folytattak vitát. Ám elmondta, a kormány tisztában van azzal, hogy jelenleg hiába rendezik a budapesti tömegközlekedés adósságait, a probléma újratermeli magát. Ezért kell a közlekedést újragondolni.