Andrew G. Vajna igyekszik sikeres üzletembernek mutatni magát a nyilvánosság előtt, ám ez az Átlátszó szerint koránt sincs így: a hozzá köthető vállalatok többsége - legalábbis papíron - súlyos veszteségeket termelt az elmúlt években. 2014-ben cégei közül csupán kettőnek ment jól, mindkettő az államhoz sok szálon kapcsolódó szerencsejáték-iparhoz kötődik. Vajna egyik nyereséges érdekeltsége az a Las Vegas Casino Kft. (LVC), amely elnyerte az állami kaszinókoncessziókat. A másik pedig a Bár-Co Kft., mely a helyiséget bérli a Las Vegas Casinonak - hogy a bérléshez miért van szükség külön cégre, nem tudni.
Mindkét cég offshore társaságokon keresztül köthető Vajnához: az LVC tulajdonosai luxemburgi és amerikai cégek - köztük a luxemburgi AV Investments s.a.r.l., mely tulajdonos a Bár-Co-ban is. Az Átlátszó adatai szerint az LVC 2010 és 2014 között 16 milliárd forint árbevételt termelt, az adózott eredménye 3,1 milliárd volt, melyet tulajdonosai mind ki is vettek osztalékként. A Bár-Co ugyanebben az időszakban 418 millió adózott eredményt produkált, amiből 324 millió forintot fizetett ki a tulajdonosnak.
A szerencsejátékkal ellentétben más területeken nem olyan sikeres a vállalkozó: az oknyomozó portál például súlyos mínuszokat talált Vajna két luxusruházati érdekeltségében. A Roberto Cavalli üzletet üzemeltető RC Fashion Kft.-nek évekig egyáltalán nem volt bevétele, előtte két év alatt 336 millió forintot hozott, de ez a bevétel sem tette nyereségessé a vállalatot - az üzlet mára bezárt. Hasonlóan "eredményes" volt a Babylos divatházat üzemeltető Sport & Fashion Kft., mely csak 2011-ben volt nyereséges, 2013-at már 68 milliós adóssággal zárta. Az Orbán bizalmasához köthető többi, kisebbnek mondható cég hasonlóan sikertelen négy évet produkált: az Intercom European Kft. egyedül 2012-ben zárt pozitív eredménnyel, a Közraktár 4 Kft. szintén 2012-ben 4 millió forintot, a Gibs Kft. 2011-ben 154 ezer forintot, 2013-ban 901 ezer forintot termelt. Emellett a Gibs a 2010-és évet több mint 130 millió veszteséggel zárta.
Hatalmas veszteségeket termelt az - offshore Magyar Enterprises-en keresztül szintén Vajnához köthető - Intercom Zrt,. amelynek mérleg szerinti eredménye 2010-ben például 4 milliárdos árbevétel mellett mínusz 973 millió forint volt, 2013-ban pedig 2,6 milliárdos árbevétel mellett mínusz 451 millió forint.
A Világgazdaság áprilisban felmérte Vajna folyamatosan épülő kaszinóbirodalmát: a milliárdos üzletember összesen mintegy négyezer négyzetméter alapterületű játéktermei, és 824 darab pénznyerő automatája révén nagyjából évi 15 milliárd forint haszonra tehet szert. A gazdasági tárca szerint idén 6,2 milliárd forintos játékadó-bevétel vár a Magyarországon működő nyolc kaszinó után - a játékadó az árbevétel 30 százaléka. Az iparági szereplők becslése szerint Vajna öt kaszinójában mintegy 15 milliárd forint bevétel keletkezhet. Az Együtt 2014 szerint "pofátlan és tűrhetetlen", hogy a kormánybiztos évi 15 milliárdot kaszál budapesti kaszinóival, melyek koncesszióját "a Fidesz-kormánytól kapta ajándékba". Szerintük a Fidesz úgy alakította át a szerencsejáték-szervezés törvényi környezetét, hogy azzal Vajna cégei jártak jól.
A parlament 2012-ben tiltotta be a pénznyerő automatákat - egyebek közt nemzetbiztonsági okokra hivatkozva -, 2013-ban pedig elfogadták azt a törvényt, mely szerint félmillió lakosonként egy kaszinót lehet üzemeltetni Magyarországon. A Nemzetgazdasági Minisztérium a szabályozásban meghatározott tizenegy kaszinó koncesszió közül nyolcat már kiadott: a Vajna érdekeltségébe tartozó LVC ötöt kapott, kettőt pedig a Szima Gáborhoz köthető Aranybónusz 2000 Kft. szerzett meg - Szima korábban a debreceni labdarúgócsapat tulajdonosa volt. Érdekes, hogy a Szerencsejáték Zrt. egyetlen játéktermet sem üzemeltethet, mivel nem bizonyult "megbízható szerencsejáték szervezőnek" - ugyanis csak az ennek minősülők üzemeltethetnek hazánkban kaszinót. Hogy ezt teljesítsék, a vállalatnak legalább 10 éve az iparban kell tevékenykednie, nem lehet 90 napon belül félmilliónál nagyobb köztartozása, ötmilliónál nagyobb bírsága és mindenekelőtt átlátható vállalatnak kell lennie.
Ehhez képest az LVC tulajdonosi háttere korántsem nevezhető átláthatónak: Az Átlátszó szerint az LVC egy olyan tulajdonosi ábrát nyújtott be a minisztériumnak, mely inkább hasonlított egy amatőr infógrafikára, mint egy átláthatósági-nyilatkozatra. Ám a tárca elfogadta ezt és a cég megkapta a kaszinókat. Az ábrából az derült ki, hogy a magyar LVC tulajdonosa egy szintén Las Vegas Casino nevű, luxemburgi vállalat, viszont ezen felül a rajz tartalmilag több kívánnivalót is hagyott maga után. Miután a Népszabadság kikérte a luxemburgi cégnyilvántartásból a Las Vagas Casino S.a.r.l. adatait, fény derült arra, hogy a nyilatkozattal szemben nem igaz, hogy a luxemburgi LVC-t 100 százalékban a szintén Luxemburgban székelő AV Investments birtokolja. A vállalatnak két másik tulajdonosa is volt: az offshore-paradicsomnak számító Holland Antillákon bejegyzett Magyar Enterprises CV, továbbá az amszterdami Magyar Gaming Management BV. Nem felelt meg a valóságnak az sem, hogy az AV Investments tulajdonosa a magyar AV Investments Kft. lenne, valójában ez a cég is a Magyar Enterprises-é - bár a céges lánc végén valóban Vajna áll. A koncessziós szerződésekből kiderült, hogy a kormányt a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda képviselte az ügyben. Róluk korábban megírtuk, hogy közeli kapcsolatban állnak a Fidesszel: az egyik tulajdonos, Sárhegyi Zoltán a Fidesz-KDNP delegáltja volt az országos választási bizottságban, de ennél az irodánál volt ügyvédbojtár Papcsák Ferenc, volt zuglói polgármester is.
2014 végén a kormány újabb engedményeket tett a kaszinóiparnak; az adótörvények módosításával több százmilliós kiskaput nyitottak. A változások lehetővé teszik azt, hogy egy vállalat úgy nyerjen el kaszinó üzemeltetésére vonatkozó koncessziót, hogy az ehhez szükséges díjat egy másik, akár külföldi cég fizeti meg helyette - de a kaszinó üzemeltetője ugyanúgy leírhatja a koncessziós díjat a játékadóból. A törvény arról is rendelkezett, hogy Magyarországon csak a Szerencsejáték Zrt. működtethet online sportfogadási oldalt, internetes kártyatermük és kaszinójuk pedig csak azoknak lehet, akiknek van érvényes engedélyük - esetünkben Vajna és Szima. Így ha a nagyobb szerencsejáték-portálok jelen akarnak lenni hazánkban, kénytelenek az LVC (Vajna) és az Aranybónusz (Szima) alá bevonulni.
Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség volt elnöke az ATV-nek kifejtette, hogy ugyan Vajnáék működési engedélye mögött a külföldi cégek is legálisan működhetnek az országban, de ez esetben fennáll annak a veszélye, hogy a pénzek nem az államhoz kerülnek. Schreiber valószínűnek nevezte, hogy háttéralkuk fognak születni, vagyis átláthatatlanná és ellenőrizhetetlenné válhat a piac.
Vajna már a kaszinókoncessziók előtt is keresett az iparágban, például amikor a Szerencsejáték Zrt. 2010-ben kivásárolta részesedését a Belvárosi Kaszinó Kft.-ből mintegy 245 millió forintért. Mivel a Tropicana kaszinó épülete Vajna tulajdonában maradt, az állami cég évi 250 millió forintért négy éven át bérelte tőle az ingatlant. Majd 2014 végén a Tropicana bezárt, és helyén a filmügyi kormánybiztos nyithatott saját kaszinót.
Az Átlátszó által többször említett Magyar Enterprises 2013 végéig tulajdonosa volt a Digic Pictures Kft.-nek, mely a filmtörvény 2013-as módosításának hála abban az évben közel 150 millió forint közvetett állami támogatáshoz jutott (állami támogatásként a gyártási költségek 20 százalékát kaphatják meg a filmes cégek). A portál által megkérdezett filmes szakemberek csak "Lex Vajnaként" emlegették a törvényt, melynek értelmében a játékprogramok előzeteseként készülő alkotások is jogosulttá váltak állami támogatásra, így a Digic Pictures is 20 százalékával csökkenthette adóalapját. A vállalatot Vajna alapította még 2002-ben, de 2013-ra már nem volt tulajdonrésze benne, viszont az Átlátszó kiderítette, hogy Digic ugyanarra az amerikai címre van bejelentve, mint Vajna egy másik érdekeltsége, a Cinergi Pictures. A cég ugyanakkor egyáltalán nem szorult rá a támogatásra, hiszen évek óta százmilliós nyereséggel működik. Egybehangzó vélemények szerint nem kellene közpénzből támogatni a cég alkotásait, mivel azok multinacionális cégek termékeit reklámozzák.
