Még nyomoznak Simon bankszámlái után

Az MSZP egykori elnökhelyettese, Simon Gábor ügyében a nyomozás határideje június 11., ami szükség esetén meghosszabbítható – mondta a Magyar Hírlapnak Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. A nyomozás feladata, hogy tisztázza, honnan származnak azok a pénzösszegek, amelyeket Simon Gábor külföldi bankokban helyezett el.

A szóvivő azt is közölte, hogy a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással gyanúsított politikus bankszámláját a gyanúsításban szereplő összeg értékéig zár alá helyezte a bíróság. A lap úgy tudja, a zár alatt lévő összeg meghaladja a százmillió forintot. A szóvivő megerősítette, hogy Simon Gáborral szemben újabb gyanúsítást nem közöltek, az adócsalás mellett öt rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével gyanúsítják. A Napi Gazdaság múlt pénteken még azt írta, lényegében lezárult az MSZP egykori elnökhelyettesének ügyében folytatott nyomozás, Simon Gábor akár börtön nélkül meg is úszhatja az ügyet, mert nem sikerült tisztázni: honnan származik a bécsi számláin lévő pénz, amelyhez így szabadon hozzáférhet.

Amint az ATV megjegyzi, a Simon-ügy jelzi: a Fidesz öt év alatt nem sokra ment az elszámoltatásokkal. Csak néhány elvetélt ügy: 2011 őszén a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferencet a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben, miután az Országgyűlés döntött a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről.Az ügyet végül majdnem egy évvel később bizonyítottság hiányában megszüntették, öt ember ellen ugyanakkor vádat emeltek. Bár a nyomozás még a Bajnai-kormány idején indult, az Orbán-kormányok egyik fontos kommunikációs „fogása” volt a sukorói telekcsere-ügy korrupciós gyanújának az emlegetése. Az ügyben többek között Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója és Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára ellen emeltek vádat. A büntetőper 2013 januárjában indult, legkorábban júliusban hozhat ítéletet a Szolnoki Törvényszék.

Az elmúlt húsz év legnagyobb korrupciós ügyeként jelentette be Budai Gyula 2011-ben a Honvédelmi Minisztériumnál (HM) még a szocialista kormányok idején történteket. Az elszámoltatási kormánybiztos büntetőfeljelentést is tett Fapál Lászlónak, a HM egykori államtitkárának ingatlanszerzése ügyében. Budai arról is beszélt még 2011-ben, hogy a korrupciós ügyben meggyanúsított egyik dandártábornok beismerő vallomást tett, amely szerint egyik alkalommal 12 millió forintot vitt Fapálnak, aki abból négymilliót egy whiskysdobozba tett, és azt mondta, hogy a főnöknek lesz, aki Juhász Ferenc volt. A Budapesti Katonai Ügyészség tizenhét ember - köztük három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes és egy őrnagy - ellen emelt vádat bűnszövetségben üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt. Az ügyészség szerint a vádlottak 2002 és 2010 között összesen több mint kétszázmillió forintot kértek, illetve kaptak több, a tárcának beszállító vagy arra pályázó cég vezetőjétől. 2013 tavaszán a 17-ből 15 vádlottat felmentettek a tábornokperben. A Juhász Ferenc és Fapál László ellen hűtlen kezelés gyanúja miatt indult perben első fokon felmentő ítélet született, a másodfokon eljáró bíróság hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet, mondván, hogy katonai bíróságnak kellett volna az ügyben eljárnia. A per ezért újra fog indulni.

A VII. kerület egykori szocialista polgármesterét is az előző érában gyanúsították meg, majd le is tartóztatták, de a számos bűncselekménnyel - köztük vesztegetéssel, hivatali visszaéléssel, csalással és hűtlen kezeléssel - is megvádolt politikust leginkább a fideszes politikusok emlegették az „elmúltnyolcév” korrupciós ügyeinek egyik emblematikus alakjaként. Hunvald éveket töltött előzetes letartóztatásban, végül hivatali visszaélés miatt egy év börtönt kapott, a hűtlen kezelés vádja alól felmentették, a valótlan tartalmú szaktanácsadói szerződések ügyében pedig két és fél évre ítélték. Mivel az ítéleteket összbüntetésbe kell foglalni, ezért az egykori polgármesternek nem kellett börtönbe vonulnia, mert büntetést előzetes letartóztatásban kitöltötte. A hivatali visszaélés ügyében ugyanakkor Gál György volt szabad demokrata önkormányzati politikus nyolc és fél év börtönt kapott.

A vád szerint 2006-ban Újbuda szocialista polgármestere és Lakos Imre szabad demokrata alpolgármester egy több száz milliós önkormányzati ingatlant pályáztatás nélkül, hivatali hatalmával visszaélve átjátszott egy magáncégnek. A vádlottak tagadták bűnösségüket, és a 2010-es önkormányzati választás napjaiban megindult eljárás politikai motívumait hangsúlyozták. A Fővárosi Törvényszék 2012-ben, első fokon bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat, de másodfokon Molnárt nyolc hónap letöltendő börtönre, Lakost pedig hat felfüggesztettre és hárommillió forintos pénzbüntetésre ítélték. A harmadfokon eljáró Kúria végül tavaly májusban jogerősen is felmentette a két politikust a hivatali visszaélés vádja alól.

A szocialista kormányok korrupciós ügyeinek egyik központi alakjaként Hagyó Miklós egykori szocialista főpolgármester-helyettest állította be a fideszes kormányzat. A vádirat szerint Hagyó Miklós bűnszervezetet vezetett a városházán 2007 januárjától 2008 augusztusáig és 1,49 milliárd forintot meghaladó vagyoni kárt okozott a BKV-nak. Bár a politikus pere még mindig tart, az több mint jelzésértékű, hogy az elhíresült nokiás dobozos pénzátadásról vallomást tevő Balogh Zsolt negyedrendű vádlott nemrég visszavonta a Hagyóra tett súlyosan terhelő vallomását.