Bárkire sor kerülhet - Van mitől félni az egészségügyben

Rövid pórázon tartja a kormány az államosítás után kinevezett kórházigazgatókat, akik viszont Lázár János szerint különleges emberek. A költségvetési csalás vádja azonban nemcsak nekik címzett szokatlanul éles üzenet volt, a Fidesz frakció saját intézményeikért harcoló egyéni képviselőinek és az ígérgető államtitkárnak is stoptáblát mutatott a nemzetgazdasági miniszter.

Nem akarják, hogy eljárás induljon a kórházigazgatók ellen, akiket költségvetési csalással vádolt meg Varga Mihály. Lázár János szerint ugyanis az intézmények vezetői különleges emberek, akik mindig arra törekednek, hogy még a lehetetlen helyzetekben is működtessék a rájuk bízott kórházakat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunknak arról beszélt, a kórházigazgatók és a fenntartók között harminc éve folyik a vita és a nemzetgazdasági miniszter elsősorban arra akart figyelmeztetni, hogy a fenntartókkal, jelen esetben az állammal együtt kell működni. A finomításnak szánt mondatokban azért most is benne volt a burkolt fenyegetés.

Vérfertőzéstől súlyos testi sértésig sokféle bűncselekmény miatt állt már bíróság előtt magyar kórházi vezető, de csak egy olyat találtunk, aki fedezet nélküli kötelezettségvállalásokkal hozható összefüggésbe. Igaz, a váci kórház egykori igazgatóját sem azért vádolták meg, mert akkor is megrendelte a steril eszközöket, amikor már elfogyott a pénz, hanem azért, mert az egyik beszállítótól több millió forint kenőpénzt kért, hogy az intézmény elkezdje kifizetni a számláit.

Sem a Kórházszövetség, sem az igazgatók nem nyilatkoznak arról, mit gondolnak a nemzetgazdasági miniszter kijelentéséről, hogy valamennyien költségvetési csalást követnek el, amikor a megrendelések aláírásával engedik halmozódni a kifizetetlen tartozásokat. Ennek következménye, hogy már a Kincstár is több mint 80 milliárd forintos kórházi adósságállományt tart nyilván, amiből eddig alig több, mint 20 milliárd rendezéséről született megállapodás. Az ágazatot jól ismerő Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter egyáltalán nincs meglepve ezen a rejtőzködésen. Szerinte ebben a világban elfogadott, hogy rövid pórázon tartják az intézményvezetőket: mindenki megértette a burkolt fenyegetést, hogy a székébe kerülhet, ha nem teljesíti az elvárásokat.

A félelem nem is alaptalan. Vélhetően ebben a körben mindenki emlékszik rá, hogy két évvel ezelőtt a tatabányai kórház igazgatóját egy rövid telefonbeszélgetésben rúgta ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), egy nappal azt követően, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) húsz kórház gazdálkodásának átvilágítása után a Szent Borbála Kórházban jelentős lejárt tartozásokat talált, és nem volt elégedett az ágyak és műtők kihasználtságával sem.

Az sem volt még túl rég, hogy az intézmények államosítása után meghirdetett pályázatokkal a kormány a kórházigazgatók nagy részét lecserélte, a mostani gárda tehát már köszönhet valamit a Fidesz-KDNP koalíciónak. A vezetőkért nemcsak akkor lobbizott számtalan egyéni körzetben dolgozó kormánypárti parlamenti képviselő, nekik most is együtt kell működniük a helyi vezetőkkel, így a térség nagy ellátó intézményeinek vezetőivel is. Kökény Mihály azt sejti, hogy Varga Mihály üzenetét ők is megértették, és leállnak a jövő évi költségvetési pénzekért vívott harccal. Mint ahogy Zombor Gábor államtitkár is tudja, hogy hiába értett egyet mindenben a május 12-én utcára vonult ápolókkal és orvosokkal, nincs mozgástere. Az egészségügy nem kap több pénzt.

Vizsgál az ÁSZ

Négy egészségügyi intézmény gazdálkodását ellenőrzi jelenleg az Állami Számvevőszék (ÁSZ); a több hónapja tartó vizsgálat a Jahn Ferenc Kórház, a Péterfy Sándor utcai Kórház, a Szent János Kórház és a Zala Megyei Kórház 2008 és 2013 közötti időszakára terjed ki. Az ÁSZ tegnapi közleménye szerint, újabb egészségügyi intézményeknél kezdődhet számvevőszéki ellenőrzés "tekintettel a terület társadalmi jelentőségére, makrogazdasági és közpénzügyi kockázataira".