Hódmezővásárhely;roma gyerekek;Amnesty International Magyarország;Európai Roma Jogok Központja;szegregált oktatás;

2015-05-22 07:12:00

Hódmezővásárhely, a követetlen példa

Magyarországon még ma is több száz olyan iskola működik, ahol elkülönítve (szegregáltan) oktatják a roma gyerekeket. 2007-ben azonban útnak indult egy integrált oktatási modell, amely sikeres működésére még a külföld is felfigyelt. Országos elterjesztésére azonban nincs valódi politikai akarat, sőt hamarosan az EU eljárást is indíthat ellenünk a romák diszkriminációja, a roma gyerekek szegregált oktatása miatt.

Annak ellenére, hogy hazánkban törvény tiltja a roma gyerekek szegregált oktatását, mégis több száz elkülönítő iskola működik szerte az országban. Bár a kormányzat gyakran megígéri, hogy mindent megtesz az ilyen intézmények felszámolása vagy átalakítása érdekében, a hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek, de még az Európai Bizottság (EB) szerint sem javult érdemben a magyarországi romák helyzete az elmúlt években, továbbra is súlyos diszkrimináció éri őket - a felnőtteket jellemzően a munka világában, a gyerekeket az iskolában.

Nemrégiben Brüsszel Csehország és Szlovákia ellen is kötelezettségszegési eljárást indított hasonló okok miatt, a döntést négy nemzetközi jogvédő szervezet - az Amnesty International (AI), az Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen, az Európai Roma Jogok Központja és a Nyílt Társadalom Alapítvány - is üdvözölte.

Szlovákiában gyakori az elkülönítés

"Megrázó ezekben a napokban és időkben, hogy Szlovákiában szisztematikusan szegregálják a roma gyerekeket a nem-roma gyerekektől, különleges iskolákba kényszerítve őket. Egyetlen gyermektől sem lehet megtagadni az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogát, hiszen ez egy alapvető emberi jog" - jelentette ki Iverna McGowan, az AI Európai Intézmények irodájának igazgatója.

A jogvédő szervezetek közös közleményükben jelezték: a szlovák ombudsman már 2013-ban figyelmeztetett, hogy az általa megvizsgált enyhe szellemi fogyatékkal élő gyermekek számára fenntartott speciális osztályok és iskolák diákjainak 88 százalékát roma gyerekek alkotják. Az ENSZ 2014-es Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata során jelezték Szlovákiának, hogy foglalkozzon a romák elleni iskolai diszkriminációval.

A kormány figyelmen kívül hagyta ezeket az ajánlásokat arra hivatkozva, hogy az egyenlő bánásmód az országban mindenki számára biztosítva van - igaz, csak elméletben, hiszen a valóság teljesen más képet mutat. Az ENSZ felmérése szerint Szlovákiában a hagyományos iskolákban a roma gyerekek 43 százalékát külön osztályokba sorolták.

Gyöngyöspata és Huszár-telep

A helyzet ebben a tekintetben Magyarországon sem rózsás, amit az is jelez, hogy Brüsszel hazánk ellen is kötelezettségszegési eljárás indítását tervezi. Különösképpen a nyíregyházi Huszár-telepi görög katolikus iskola ügye után, amelyről korábban két bíróság is megállapította, hogy jogellenesen, szegregálva oktatja a cigány gyerekeket.

A Kúria azonban áprilisban úgy ítélte meg, hogy az egyház működtette iskolát - amelyet roma jogvédők nyomására 2007-ben már bezártak deszegregációs céllal, a 2010-es kormányváltás óta azonban újra kinyitotta kapuit - a szabad vallásgyakorlás jogára hivatkozva nem kell bezárni, ott nincs szegregáció.

Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) a döntés miatt az EB-hez fordult, szerintük ugyanis mind az ítélet, mind pedig a Huszár-telepi iskola gyakorlata szembemegy az uniós joggal, s nem felel meg a Faji Egyenlőségi Irányelvnek sem. Az EB korábban már felszólította Magyarországot, hogy növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.

"Ebben az évben az ajánlások a szegénység csökkentésére és a szociális kirekesztettség megszüntetésére összpontosítanak. Szeretnénk ezen a téren a tagállamok közötti szakadékokat is áthidalni. Nagyon fontos az is, hogy megfelelő gyermekgondozás valósuljon meg, és megfelelő legyen az iskola előtti bölcsődei, óvodai képzés a hátrányos helyzetű csoportok számára. Különösen fontosak ezek a beavatkozások és intézkedések a jelentős roma népességgel rendelkező tagállamok számára" - mondta Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos.

A nyíregyházihoz hasonló helyzet alakult ki a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában is, amelyről a bíróság tavaly szintén úgy ítélte meg, hogy törvényellenesen oktatják elkülönítve a roma gyerekeket, s kimondta, hogy a jogellenes oktatási gyakorlatot azon nyomban le kell állítani.

Az Abcúg.hu riportja szerint elkülönítés úgy valósult meg, hogy az évfolyamonként két osztályból a roma gyerekek a földszinti "B", a nem romák az emeleti "A" osztályokba jártak. A helyzet megváltoztatására azonban még a bíróság ítélete után sem történt érdemi előrelépés, az iskola igazgatója a webportálnak úgy nyilatkozott: "az egész per egy hazugság volt, miért kellett volna tennem bármit is az ítélet óta?"

Magyarország kormánya azonban továbbra is elkötelezett a romák integrált oktatása mellett - erről Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter beszélt az Antiszegregációs Kerekasztal múlt heti ülésén. A gyakorlat azonban nem ezt mutatja, Balog kijelentése pedig már csak azért is ellentmondásos, mert a lelkészminiszter teljes mellszélességgel kiáll a Huszár-telepi roma iskola mellett.

Vásárhely az integrált oktatás mintája

Jól működő integrált oktatási modellekért pedig nem kellene a szomszédba menni: az iskolai szegregáció sikeres felszámolásának egyik legtöbbet emlegetett példája a Lázár János nevéhez fűződő úgynevezett Hódmezővásárhelyi-modell. A városban csaknem egy évtizede sikeresen működik az iskolai integráció, pedig az oktatási helyzet a rendszer átstrukturálása előtt korántsem volt fényes: 2006-ra kevesebb mint felére csökkent az első osztályba beiratkozott gyerekek száma, miközben - az EU-s pályázatok ellenére is - az elkülönítés mértéke egyre csak nőtt.

A városvezetés ekkor úgy döntött: válságmenedzselés helyett az alapoktól, az integráció jegyében mind szerkezetileg, mind tartalmilag újjáépítik az alapfokú oktatási rendszert: megszüntették a város akkor 11 iskoláját, majd új intézményeket alapítottak, a külterületi gyerekek esélyegyenlőségéért pedig iskolabuszt indítottak.

A radikális átalakítások nem fulladtak botrányba, ebben pedig a vezetés kommunikációja is jelentős szerepet játszott: az érintett felekkel mindig időben egyeztettek, s partnerkapcsolatot alakítottak ki a roma kisebbségi önkormányzattal, a pedagógusokkal, szülőkkel és az érdekvédelmi szervezetekkel. Az új programok bevezetését, a roma és nem roma családok együttműködését javító tréningeket, a pedagógusok felkészítését pedig több sikeres pályázat tette lehetővé.

Az eredmények magukért beszélnek: az évek során nőtt az iskolák kihasználtsága, a tanulói eredmények is javultak. "A Hódmezővásárhelyi modell" címmel 2011-ben egy az oktatási reformokat részletesen leíró kiadvány is megjelent, az oktatási mintának pedig már lengyel, német és ukrán városokból is csodájára jártak. A hazai jogvédő szervezetek gyakran hangsúlyozzák: a modellel valamennyi nagyvárosban megszüntethető lenne a szegregáció - az ehhez szükséges politikai akarat azonban kevés.

Az Amnesty International szerint továbbra is sok család lakhatása van veszélyben Miskolcon
Az Amnesty International pozitív fejleményként üdvözli a Kúria 2015. május 13-án a Miskolcon zajló tömeges kényszerkilakoltatások ügyében közzétett döntését - írta közleményében a nemzetközi jogvédő szervezet. Magyarország legfelsőbb bírói fóruma megállapította, hogy Miskolc nem csak az ország egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályait sértette meg azáltal, hogy több száz roma lakost kényszerít arra, hogy kiköltözzenek egy általuk hosszú ideje lakott környékről, hanem a lakóhely szabad megválasztásához, a magán és családi élet, és az otthonhoz való jogot is.
A Számozott utcákban 2014 nyara óta több mint 160 családot fenyegetett a kényszerkilakoltatás. 2015 májusában nagyjából 30 családról lehet tudni, akik továbbra is a környéken maradtak, és akiket továbbra is fenyegetettségben élnek. Bár a Kúria döntése a Miskolci romák kényszerkilakoltatásának csupán egyetlen aspektusát érinti, nevezetesen a jóvátételt, és nem kérdőjelezi meg az önkormányzati döntés egészének a jogszerűségét, mégis egy nagyon fontos üzenetet küld a magyar hatóságoknak.
Megerősíti azt, hogy az önkormányzatok önkényesen nem korlátozhatják a lakóhely szabad megválasztásához való jogot, és nem használhatják a térítési díjról szóló rendelkezést arra, hogy „megszabaduljanak” a roma lakosoktól. A pozitív döntés ellenére az Amnesty International aggasztónak találja, hogy Miskolcon - Magyarország nemzetközi és regionális emberi jogi kötelezettségei ellenére - továbbra is a kényszerkilakoltatás veszélye fenyegeti a Számozott utcák ott maradt lakóit, valamint a más városrészekben élőket.
Nem minden lakos számára ajánlottak jóvátételt, aminek eredményeként a hajléktalanná válás és a nélkülözés veszélye is fennáll. Az Amnesty International továbbra is kiáll a számozott utcák lakóinak jogaiért, azért hogy elérje, jóvátételben részesüljenek mindazok, akiknek a jogait megsértették.