Annak ellenére, hogy hazánkban törvény tiltja a roma gyerekek szegregált oktatását, mégis több száz elkülönítő iskola működik szerte az országban. Bár a kormányzat gyakran megígéri, hogy mindent megtesz az ilyen intézmények felszámolása vagy átalakítása érdekében, a hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek, de még az Európai Bizottság (EB) szerint sem javult érdemben a magyarországi romák helyzete az elmúlt években, továbbra is súlyos diszkrimináció éri őket - a felnőtteket jellemzően a munka világában, a gyerekeket az iskolában.
Nemrégiben Brüsszel Csehország és Szlovákia ellen is kötelezettségszegési eljárást indított hasonló okok miatt, a döntést négy nemzetközi jogvédő szervezet - az Amnesty International (AI), az Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen, az Európai Roma Jogok Központja és a Nyílt Társadalom Alapítvány - is üdvözölte.
Szlovákiában gyakori az elkülönítés
"Megrázó ezekben a napokban és időkben, hogy Szlovákiában szisztematikusan szegregálják a roma gyerekeket a nem-roma gyerekektől, különleges iskolákba kényszerítve őket. Egyetlen gyermektől sem lehet megtagadni az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogát, hiszen ez egy alapvető emberi jog" - jelentette ki Iverna McGowan, az AI Európai Intézmények irodájának igazgatója.
A jogvédő szervezetek közös közleményükben jelezték: a szlovák ombudsman már 2013-ban figyelmeztetett, hogy az általa megvizsgált enyhe szellemi fogyatékkal élő gyermekek számára fenntartott speciális osztályok és iskolák diákjainak 88 százalékát roma gyerekek alkotják. Az ENSZ 2014-es Egyetemes Időszakos Felülvizsgálata során jelezték Szlovákiának, hogy foglalkozzon a romák elleni iskolai diszkriminációval.
A kormány figyelmen kívül hagyta ezeket az ajánlásokat arra hivatkozva, hogy az egyenlő bánásmód az országban mindenki számára biztosítva van - igaz, csak elméletben, hiszen a valóság teljesen más képet mutat. Az ENSZ felmérése szerint Szlovákiában a hagyományos iskolákban a roma gyerekek 43 százalékát külön osztályokba sorolták.
Gyöngyöspata és Huszár-telep
A helyzet ebben a tekintetben Magyarországon sem rózsás, amit az is jelez, hogy Brüsszel hazánk ellen is kötelezettségszegési eljárás indítását tervezi. Különösképpen a nyíregyházi Huszár-telepi görög katolikus iskola ügye után, amelyről korábban két bíróság is megállapította, hogy jogellenesen, szegregálva oktatja a cigány gyerekeket.
A Kúria azonban áprilisban úgy ítélte meg, hogy az egyház működtette iskolát - amelyet roma jogvédők nyomására 2007-ben már bezártak deszegregációs céllal, a 2010-es kormányváltás óta azonban újra kinyitotta kapuit - a szabad vallásgyakorlás jogára hivatkozva nem kell bezárni, ott nincs szegregáció.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) a döntés miatt az EB-hez fordult, szerintük ugyanis mind az ítélet, mind pedig a Huszár-telepi iskola gyakorlata szembemegy az uniós joggal, s nem felel meg a Faji Egyenlőségi Irányelvnek sem. Az EB korábban már felszólította Magyarországot, hogy növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.
"Ebben az évben az ajánlások a szegénység csökkentésére és a szociális kirekesztettség megszüntetésére összpontosítanak. Szeretnénk ezen a téren a tagállamok közötti szakadékokat is áthidalni. Nagyon fontos az is, hogy megfelelő gyermekgondozás valósuljon meg, és megfelelő legyen az iskola előtti bölcsődei, óvodai képzés a hátrányos helyzetű csoportok számára. Különösen fontosak ezek a beavatkozások és intézkedések a jelentős roma népességgel rendelkező tagállamok számára" - mondta Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos.
A nyíregyházihoz hasonló helyzet alakult ki a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában is, amelyről a bíróság tavaly szintén úgy ítélte meg, hogy törvényellenesen oktatják elkülönítve a roma gyerekeket, s kimondta, hogy a jogellenes oktatási gyakorlatot azon nyomban le kell állítani.
Az Abcúg.hu riportja szerint elkülönítés úgy valósult meg, hogy az évfolyamonként két osztályból a roma gyerekek a földszinti "B", a nem romák az emeleti "A" osztályokba jártak. A helyzet megváltoztatására azonban még a bíróság ítélete után sem történt érdemi előrelépés, az iskola igazgatója a webportálnak úgy nyilatkozott: "az egész per egy hazugság volt, miért kellett volna tennem bármit is az ítélet óta?"
Magyarország kormánya azonban továbbra is elkötelezett a romák integrált oktatása mellett - erről Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter beszélt az Antiszegregációs Kerekasztal múlt heti ülésén. A gyakorlat azonban nem ezt mutatja, Balog kijelentése pedig már csak azért is ellentmondásos, mert a lelkészminiszter teljes mellszélességgel kiáll a Huszár-telepi roma iskola mellett.
Vásárhely az integrált oktatás mintája
Jól működő integrált oktatási modellekért pedig nem kellene a szomszédba menni: az iskolai szegregáció sikeres felszámolásának egyik legtöbbet emlegetett példája a Lázár János nevéhez fűződő úgynevezett Hódmezővásárhelyi-modell. A városban csaknem egy évtizede sikeresen működik az iskolai integráció, pedig az oktatási helyzet a rendszer átstrukturálása előtt korántsem volt fényes: 2006-ra kevesebb mint felére csökkent az első osztályba beiratkozott gyerekek száma, miközben - az EU-s pályázatok ellenére is - az elkülönítés mértéke egyre csak nőtt.
A városvezetés ekkor úgy döntött: válságmenedzselés helyett az alapoktól, az integráció jegyében mind szerkezetileg, mind tartalmilag újjáépítik az alapfokú oktatási rendszert: megszüntették a város akkor 11 iskoláját, majd új intézményeket alapítottak, a külterületi gyerekek esélyegyenlőségéért pedig iskolabuszt indítottak.
A radikális átalakítások nem fulladtak botrányba, ebben pedig a vezetés kommunikációja is jelentős szerepet játszott: az érintett felekkel mindig időben egyeztettek, s partnerkapcsolatot alakítottak ki a roma kisebbségi önkormányzattal, a pedagógusokkal, szülőkkel és az érdekvédelmi szervezetekkel. Az új programok bevezetését, a roma és nem roma családok együttműködését javító tréningeket, a pedagógusok felkészítését pedig több sikeres pályázat tette lehetővé.
Az eredmények magukért beszélnek: az évek során nőtt az iskolák kihasználtsága, a tanulói eredmények is javultak. "A Hódmezővásárhelyi modell" címmel 2011-ben egy az oktatási reformokat részletesen leíró kiadvány is megjelent, az oktatási mintának pedig már lengyel, német és ukrán városokból is csodájára jártak. A hazai jogvédő szervezetek gyakran hangsúlyozzák: a modellel valamennyi nagyvárosban megszüntethető lenne a szegregáció - az ehhez szükséges politikai akarat azonban kevés.
