A kormány slágere a rezsicsökkentés

A szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábban jól bevált panellal hozakodott ismét elő, a rezsicsökkentéssel. Igaz, csak egy szerény ígéretre tellett: a kormány előírja majd a szolgáltatóknak a megfelelő órák használatát, ami önmagában egy újabb rezsicsökkentéssel ér majd fel.

Lázár ezzel kapcsolatban most sem mulasztotta el, hogy kijelentse, a Főgáz átvételekor derült ki, hogy a szolgáltató a kelleténél nagyobb gázórákat helyezett el a társasházakban, amiket kérésre sem akartak lecserélni. Lázár állításával szemben azonban már a szolgáltatók és az érintettek is többször kijelentették, hogy a gázórákat a társasházak kérésére szerelték fel annak idején, csakhogy azóta jelentősen visszaesett a fogyasztás, így cseréjük valóban időszerű.

A kormány tárgyalt a nemzeti közműszolgáltató kérdéséről is. Lázár közölte: a következő két hétben olyan megállapodások várhatók, amelyekkel az Első Nemzeti Közműszolgáltató a gáz- után az áramszolgáltatást is megkezdheti a jövő félévben. Ez az újabb államosítási hullám felgyorsítását jelentheti, mert Németh Lászlóné a miniszterelnökségi államtitkár május elején még 2016. elejére tette az állam belépését az áramszolgáltatásba.

A kormány Lázár bejelentése nyomán arra készül, hogy mintegy 90 önkormányzati távhőszolgáltatóra is rátegye a kezét. Korábban a rezsicsökkentési harc nyomán csaknem 100 milliárdos költségvetési támogatást kellett nyújtani a mesterségesen veszteségessé tett távhőszolgáltatóknak. A miniszter ugyan azt ígérte, a nemzeti közműszolgáltató olcsó gázt, olcsó áramot és olcsó távhőt szolgáltathat majd, de egyelőre nem világos melyik ágazat lesz veszteséges az olcsóság miatt és mennyivel kell kipótolni a hiányzó bevételt.

Lázár a takarékszövetkezeti integrációról szólva elmondta, hogy az Európai Bizottság befejezte a vizsgálatokat, nem talált jogszabálysértést. Azt azonban nem tette hozzá, hogy e témában Strasbourgban, több bejelentés alapján is eljárás indulhat Magyarország ellen.

Lázár állítása szerint a takarékszövetkezeti rendszer átvilágítása során kiderült, 30 takaréknál kellett tőkét pótolni, a 121-ből több olyan volt, ahol komoly problémákat találtak és orvosoltak. A miniszter megjegyezte 9 takarék maradt ki az integrációból, s közülük, Lázár elmondása szerint 7 csődöt jelentett. Jóváhagyták a takarékok pénzügyi informatikai rendszerének megújítását.

A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB), a pénzintézet portfóliótisztítása jelentős hatékonyság javulással jár majd. Bizonyos területekről kivonul a cég, és csak a nagy, kiemelt fejlesztésekre koncentrál. Emellett a cég fogja a visszatérítendő uniós forrásokat eljuttatni az érintettekhez.