Lázár "csajozás helyett" reggeltől estig dolgozik

Publikálás dátuma
2015.05.21 21:05
Lázár János sajtótájékoztatója FOTÓ: Tóth Gergő
Félreérthette a dolgot "keresetkiegészítés céljából megjelentetett könyvében" Eleni Tsakopoulos Kounalakis, a miniszterelnök ugyanis a pályázatokat soha nem látja, a kormány nem bírálja el azokat, hanem a fejlesztések irányáról döntenek. Erről Lázár János beszélt csütörtökön, így derült ki, hogy a kabinet szerdai ülésén sok más - a három csapás értékelése, vagy a bevándorlás kérdése - mellett a volt nagykövet könyve is terítékre került.

Addig nem írja alá a számlákat, amíg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) nem ellenőrzi a Miniszterelnökség felügyelete alatt zajló kiemelt beruházásokat - Lázár János lapunk kérdésére csütörtökön ezzel indokolta, miért rendelt el tanácsadásnak álcázott ellenőrzést a Sorsok Háza ügyében. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a tárcához tartozó Kehit tavaly arra kérte, a minisztérium felügyelete alatt zajló minden kiemelt beruházást vizsgáljon meg a jövőben, mert jobban akarnak figyelni a törvényességre. A Sorsok Háza hivatalos vizsgálatnál kevésbé direkt módszerrel történő ellenőrzéséről a Magyar Nemzet írt, Lázár azonban sok mindent nem akart, vagy nem tudott az ügyről mondani. Azt sem árulta el, hogy ezek a vizsgálatok mennyibe kerülnek a költségvetésnek.

A kormány nem pályázatokat bírál el, hanem a fejlesztések irányáról dönt. Az akciótervek, pályázatok jóváhagyása a nemzeti fejlesztési kormánybizottság feladata, ami az Európai Bizottság által jóváhagyott, kontrollált módon történik. A kormányban a Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyetlen, aki rálát az összes uniós pályázatra, és vétójoga is van. Erről csütörtökön a szerdai kormányülésen történteket ismertetve beszélt Lázár. Így derült ki, hogy a kabinet hivatalos napirendi pontként Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet könyvével is foglalkozott. A volt misszióvezető többek között arról írt, hogy Németh Lászlóné minden héten leült Orbán Viktorral, és átnézték a középítkezési projektek listáját, hogy eldöntsék, melyiküknek legyen prioritása. A Miniszterelnökség vezetője ismét "keresetkiegészítés céljából megjelentetett" könyvként aposztrofálta a kormány számára kínos művet, majd kifejtette: a pályázati felhívásokat a tárcák főosztályai írják ki, az egymilliárd forint felettiek lezáráskor visszakerülnek még egyszer a bizottság elé. A fejlesztéspolitikai döntéseket a költségvetés teherbíró képességének figyelembe vételével hozzák meg - tette hozzá. A könyv megjelenése óta az irányított közbeszerzések ügyében már ez volt a sokadik verzió, amivel a kormány előállt. A tájékoztatón Giró-Szász András államtitkár közölte, Németh Lászlóné áll minden vizsgálat elé, és lezártnak tekinti az ügyet.

Két lépcsőben emelik a rendészeti területen dolgozó adminisztratív munkavállalók bérét, azokét, akik nem tartoznak a szolgálati törvény hatálya alá. Ezeknek a közalkalmazottaknak az idén júliusban és 2016 január 1-jétől 10 százalékkal emelkedik a bére. A kormány munkabizottságot hozott létre, amelyik összehangolja a Kárpát-medencei magyarokkal kapcsolatos kormányzati munkát. Bevándorlásügyben a kormány megerősítette azt az álláspontját, amely szerint a kérdésnek nemzeti hatáskörbe kell kerülnie. Lázár szerint az Európai Unióban (EU) sokan gondolják úgy, hogy a migrációt meg kell állítani. A halálbüntetéssel kapcsolatban a miniszter azt fejtegette, hogy az EU több országában évtizedes vita folyt a legszigorúbb büntetésről, amit a magyar társadalom az elmúlt 25 évben nem tett meg, és amit be kell pótolni. Megjegyezte, hogy a kormány első olvasatban meghallgatta Trócsányi László igazságügy-miniszter jelentését a három csapás intézményéről, amelyet sikeresnek, eredményesnek minősítettek, egyben úgy határoztak: meg kell vizsgálni, hogy alkalmazásának milyen korlátai alakultak ki az elmúlt években.

Lázár a tájékoztatón elküldte a selyemzsinórt Gömöri Zsoltnak, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökének. A bizottságot érintő botránnyal a kormány nem foglalkozik, annyit viszont a miniszter megjegyzett, hogy az illető sportvezető elveszítette a bizalmat és felmerül a méltatlanság kérdése is.

Sejtelmesen fogalmazott, amikor arról kérdezték, mit szól azokhoz az információkhoz, amelyek szerint Rogán Antal a miniszterelnök kabinetfőnöke lehet a közeljövőben. Lázár azt felelte, a miniszterelnök joga, ha változtatni akar. Majd hozzátette: ő "szintén fenntartja a változtatás jogát". Kérdésre válaszolva közölte, nem tud a kormány sem Habony Árpád, sem pedig Szijjártó Péter miniszterrel szembeni vagyonosodási vizsgálatról. Giró-Szász nem felejtette el hozzátenni, hogy honnan is tudna a kormány Habonyról, hiszen nem közszereplő, nincs is vele semmilyen hivatalos kapcsolat.

A Népszabadság újságírója a minisztert a luxusutazásai miatt indított perről kérdezte a minisztert, aki megismételte, nem fogja elárulni, kivel volt 2013-ban Svájcban és Olaszországban, és miért voltak olyan magasak a hotelszámlák. A Fővárosi Törvényszék hétfői elsőfokú ítélete szerint a Miniszterelnökségnek részleteket kell közölnie a külföldi tárgyalásokról. Lázár állítja, a bíróság nem tudná ellenőrizni válasza valóságtartalmát, s ez nem is oldja meg a problémát. Az ország érdekeit az szolgálja, ha a tárgyalásokról, a résztvevőkről és a témáról nem kerül nyilvánosságra adat. "Az a hízelgő szubtrópusi föltételezés, hogy csajozni mentem volna, ez még a feleségem számára is komolytalan állítás volt, mert nagyon jól tudja, hogy reggeltől estig dolgozom" - fogalmazott.

Ebben sem mondtak igazat: szó sincs arról, hogy egyéni számlán kezeljék a volt magánnyugdíj-pénztári tagok pénzét

Publikálás dátuma
2019.04.18 22:04
Jól döntöttek, akik a magánnyugdíj-pénztári tagságuk megtartását választották FOTÓ: NÉPSZAVA
Nincs is értelme, de ezt mindig is tudni lehetett.
Az egyik fő ígéret az volt a magánnyugdíjak államosításánál, hogy a megtakarításokat egyéni számlákon kezelik majd az állami rendszerben. Ez azóta sem valósult meg, viszont az akkor államosított 3000 milliárd forintot rég elköltötték, ezért Mesterházy Attila MSZP-s képviselő írásbeli kérdéssel kereste meg Rétvári Bencét, az Emmi államtitkárát a témában - számolt be az RTL Klub híradója. Rétvári válasza szerint viszont a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások jóváírása  a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető. (A mondatnak valójában úgy kellene hangzania, hogy az állami rendszerben egyéni számla nem létezhet.) Ennek ellenére senkit nem ér kár - közölte Rétvári -, mert nyugdíjakat úgy számolják, mintha sosem lettek volna magánnyugdíjpénztárak. A kormány szerint a jelenlegi rendszerből azt lehet látni, hogy ki, milyen nyugdíjra számíthat majd, így nincs is szükség az egyéni, virtuális számlákra. Mesterházy szerint ez azt jelenti, hogy az államosítás idején nyíltan hazudtak annak céljáról és módjáról az embereknek. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszerben egyéni számlának valóban nincs értelme, ilyet nem is lehet ígérni.  A mai Kormányinfón Gulyás Gergely is azt közölte, hogy ebben a ciklusban nem lesz egyéni nyugdíjszámla. A jelenlegi felosztó-kiróvó rendszeren a következő években nem változtatnak. 

Reméljük, Kövér László nem idézte Semjént, amikor együttérzését fejezte ki a Notre Dame miatt

Publikálás dátuma
2019.04.18 19:33

Fotó: Vajda József
Nagyon azért nem kapkodta el a francia házelnöknek szóló együttérző levél elküldését.
Az Országgyűlés elnöke levélben fejezte ki együttérzését a francia képviselőház és a szenátus elnökének a Notre Dame-székesegyházban pusztító tűz miatt - közölte az Országgyűlés Sajtóirodája csütörtökön. Kövér László azt írta Richard Ferrand-nak és Gérard Larcher-nak: megdöbbenve és mély megrendüléssel értesült a kereszténység, a katolikus egyház és az egyetemes kultúra egyik fontos jelképének számító Notre Dame-székesegyházat ért tűzesetről, amely felbecsülhetetlen kárt okozott a rekonstrukció alatt álló épületben. Az Országgyűlés elnöke levelében kifejezte elismerését a francia tűzoltók hősies küzdelméért, amelynek köszönhetően sikerült megóvni "a kereszténység egyik bástyáját" a teljes pusztulástól, csakúgy, mint az épületben őrzött keresztény kegytárgyak és műalkotások hatalmas gyűjteményének jelentős részét. Kövér László a magyar Országgyűlés nevében együttérzéséről és támogatásáról biztosította a francia nemzetet, és sok erőt, kitartást kívánt a székesegyház újjáépítéséhez.   Semjén Zsolt kedden még arról értekezett, hogy az égő Notre Dame a hitét megtagadó Franciaország tragédiáját fejezi ki. "Én ebben egy tragikus szimbólumot látok. Az a Franciaország, amelyik megtagadta - mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk” - mondta a tűz kapcsán a HírTv-ben a nagy vadász. 
Frissítve: 2019.04.18 19:35