Addig nem írja alá a számlákat, amíg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) nem ellenőrzi a Miniszterelnökség felügyelete alatt zajló kiemelt beruházásokat - Lázár János lapunk kérdésére csütörtökön ezzel indokolta, miért rendelt el tanácsadásnak álcázott ellenőrzést a Sorsok Háza ügyében. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a tárcához tartozó Kehit tavaly arra kérte, a minisztérium felügyelete alatt zajló minden kiemelt beruházást vizsgáljon meg a jövőben, mert jobban akarnak figyelni a törvényességre. A Sorsok Háza hivatalos vizsgálatnál kevésbé direkt módszerrel történő ellenőrzéséről a Magyar Nemzet írt, Lázár azonban sok mindent nem akart, vagy nem tudott az ügyről mondani. Azt sem árulta el, hogy ezek a vizsgálatok mennyibe kerülnek a költségvetésnek.
A kormány nem pályázatokat bírál el, hanem a fejlesztések irányáról dönt. Az akciótervek, pályázatok jóváhagyása a nemzeti fejlesztési kormánybizottság feladata, ami az Európai Bizottság által jóváhagyott, kontrollált módon történik. A kormányban a Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyetlen, aki rálát az összes uniós pályázatra, és vétójoga is van. Erről csütörtökön a szerdai kormányülésen történteket ismertetve beszélt Lázár. Így derült ki, hogy a kabinet hivatalos napirendi pontként Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet könyvével is foglalkozott. A volt misszióvezető többek között arról írt, hogy Németh Lászlóné minden héten leült Orbán Viktorral, és átnézték a középítkezési projektek listáját, hogy eldöntsék, melyiküknek legyen prioritása. A Miniszterelnökség vezetője ismét "keresetkiegészítés céljából megjelentetett" könyvként aposztrofálta a kormány számára kínos művet, majd kifejtette: a pályázati felhívásokat a tárcák főosztályai írják ki, az egymilliárd forint felettiek lezáráskor visszakerülnek még egyszer a bizottság elé. A fejlesztéspolitikai döntéseket a költségvetés teherbíró képességének figyelembe vételével hozzák meg - tette hozzá. A könyv megjelenése óta az irányított közbeszerzések ügyében már ez volt a sokadik verzió, amivel a kormány előállt. A tájékoztatón Giró-Szász András államtitkár közölte, Németh Lászlóné áll minden vizsgálat elé, és lezártnak tekinti az ügyet.
Két lépcsőben emelik a rendészeti területen dolgozó adminisztratív munkavállalók bérét, azokét, akik nem tartoznak a szolgálati törvény hatálya alá. Ezeknek a közalkalmazottaknak az idén júliusban és 2016 január 1-jétől 10 százalékkal emelkedik a bére. A kormány munkabizottságot hozott létre, amelyik összehangolja a Kárpát-medencei magyarokkal kapcsolatos kormányzati munkát. Bevándorlásügyben a kormány megerősítette azt az álláspontját, amely szerint a kérdésnek nemzeti hatáskörbe kell kerülnie. Lázár szerint az Európai Unióban (EU) sokan gondolják úgy, hogy a migrációt meg kell állítani. A halálbüntetéssel kapcsolatban a miniszter azt fejtegette, hogy az EU több országában évtizedes vita folyt a legszigorúbb büntetésről, amit a magyar társadalom az elmúlt 25 évben nem tett meg, és amit be kell pótolni. Megjegyezte, hogy a kormány első olvasatban meghallgatta Trócsányi László igazságügy-miniszter jelentését a három csapás intézményéről, amelyet sikeresnek, eredményesnek minősítettek, egyben úgy határoztak: meg kell vizsgálni, hogy alkalmazásának milyen korlátai alakultak ki az elmúlt években.
Lázár a tájékoztatón elküldte a selyemzsinórt Gömöri Zsoltnak, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökének. A bizottságot érintő botránnyal a kormány nem foglalkozik, annyit viszont a miniszter megjegyzett, hogy az illető sportvezető elveszítette a bizalmat és felmerül a méltatlanság kérdése is.
Sejtelmesen fogalmazott, amikor arról kérdezték, mit szól azokhoz az információkhoz, amelyek szerint Rogán Antal a miniszterelnök kabinetfőnöke lehet a közeljövőben. Lázár azt felelte, a miniszterelnök joga, ha változtatni akar. Majd hozzátette: ő "szintén fenntartja a változtatás jogát". Kérdésre válaszolva közölte, nem tud a kormány sem Habony Árpád, sem pedig Szijjártó Péter miniszterrel szembeni vagyonosodási vizsgálatról. Giró-Szász nem felejtette el hozzátenni, hogy honnan is tudna a kormány Habonyról, hiszen nem közszereplő, nincs is vele semmilyen hivatalos kapcsolat.
A Népszabadság újságírója a minisztert a luxusutazásai miatt indított perről kérdezte a minisztert, aki megismételte, nem fogja elárulni, kivel volt 2013-ban Svájcban és Olaszországban, és miért voltak olyan magasak a hotelszámlák. A Fővárosi Törvényszék hétfői elsőfokú ítélete szerint a Miniszterelnökségnek részleteket kell közölnie a külföldi tárgyalásokról. Lázár állítja, a bíróság nem tudná ellenőrizni válasza valóságtartalmát, s ez nem is oldja meg a problémát. Az ország érdekeit az szolgálja, ha a tárgyalásokról, a résztvevőkről és a témáról nem kerül nyilvánosságra adat. "Az a hízelgő szubtrópusi föltételezés, hogy csajozni mentem volna, ez még a feleségem számára is komolytalan állítás volt, mert nagyon jól tudja, hogy reggeltől estig dolgozom" - fogalmazott.
