Lázár "csajozás helyett" reggeltől estig dolgozik

Publikálás dátuma
2015.05.21 21:05
Lázár János sajtótájékoztatója FOTÓ: Tóth Gergő
Fotó: /
Félreérthette a dolgot "keresetkiegészítés céljából megjelentetett könyvében" Eleni Tsakopoulos Kounalakis, a miniszterelnök ugyanis a pályázatokat soha nem látja, a kormány nem bírálja el azokat, hanem a fejlesztések irányáról döntenek. Erről Lázár János beszélt csütörtökön, így derült ki, hogy a kabinet szerdai ülésén sok más - a három csapás értékelése, vagy a bevándorlás kérdése - mellett a volt nagykövet könyve is terítékre került.

Addig nem írja alá a számlákat, amíg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) nem ellenőrzi a Miniszterelnökség felügyelete alatt zajló kiemelt beruházásokat - Lázár János lapunk kérdésére csütörtökön ezzel indokolta, miért rendelt el tanácsadásnak álcázott ellenőrzést a Sorsok Háza ügyében. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a tárcához tartozó Kehit tavaly arra kérte, a minisztérium felügyelete alatt zajló minden kiemelt beruházást vizsgáljon meg a jövőben, mert jobban akarnak figyelni a törvényességre. A Sorsok Háza hivatalos vizsgálatnál kevésbé direkt módszerrel történő ellenőrzéséről a Magyar Nemzet írt, Lázár azonban sok mindent nem akart, vagy nem tudott az ügyről mondani. Azt sem árulta el, hogy ezek a vizsgálatok mennyibe kerülnek a költségvetésnek.

A kormány nem pályázatokat bírál el, hanem a fejlesztések irányáról dönt. Az akciótervek, pályázatok jóváhagyása a nemzeti fejlesztési kormánybizottság feladata, ami az Európai Bizottság által jóváhagyott, kontrollált módon történik. A kormányban a Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyetlen, aki rálát az összes uniós pályázatra, és vétójoga is van. Erről csütörtökön a szerdai kormányülésen történteket ismertetve beszélt Lázár. Így derült ki, hogy a kabinet hivatalos napirendi pontként Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet könyvével is foglalkozott. A volt misszióvezető többek között arról írt, hogy Németh Lászlóné minden héten leült Orbán Viktorral, és átnézték a középítkezési projektek listáját, hogy eldöntsék, melyiküknek legyen prioritása. A Miniszterelnökség vezetője ismét "keresetkiegészítés céljából megjelentetett" könyvként aposztrofálta a kormány számára kínos művet, majd kifejtette: a pályázati felhívásokat a tárcák főosztályai írják ki, az egymilliárd forint felettiek lezáráskor visszakerülnek még egyszer a bizottság elé. A fejlesztéspolitikai döntéseket a költségvetés teherbíró képességének figyelembe vételével hozzák meg - tette hozzá. A könyv megjelenése óta az irányított közbeszerzések ügyében már ez volt a sokadik verzió, amivel a kormány előállt. A tájékoztatón Giró-Szász András államtitkár közölte, Németh Lászlóné áll minden vizsgálat elé, és lezártnak tekinti az ügyet.

Két lépcsőben emelik a rendészeti területen dolgozó adminisztratív munkavállalók bérét, azokét, akik nem tartoznak a szolgálati törvény hatálya alá. Ezeknek a közalkalmazottaknak az idén júliusban és 2016 január 1-jétől 10 százalékkal emelkedik a bére. A kormány munkabizottságot hozott létre, amelyik összehangolja a Kárpát-medencei magyarokkal kapcsolatos kormányzati munkát. Bevándorlásügyben a kormány megerősítette azt az álláspontját, amely szerint a kérdésnek nemzeti hatáskörbe kell kerülnie. Lázár szerint az Európai Unióban (EU) sokan gondolják úgy, hogy a migrációt meg kell állítani. A halálbüntetéssel kapcsolatban a miniszter azt fejtegette, hogy az EU több országában évtizedes vita folyt a legszigorúbb büntetésről, amit a magyar társadalom az elmúlt 25 évben nem tett meg, és amit be kell pótolni. Megjegyezte, hogy a kormány első olvasatban meghallgatta Trócsányi László igazságügy-miniszter jelentését a három csapás intézményéről, amelyet sikeresnek, eredményesnek minősítettek, egyben úgy határoztak: meg kell vizsgálni, hogy alkalmazásának milyen korlátai alakultak ki az elmúlt években.

Lázár a tájékoztatón elküldte a selyemzsinórt Gömöri Zsoltnak, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökének. A bizottságot érintő botránnyal a kormány nem foglalkozik, annyit viszont a miniszter megjegyzett, hogy az illető sportvezető elveszítette a bizalmat és felmerül a méltatlanság kérdése is.

Sejtelmesen fogalmazott, amikor arról kérdezték, mit szól azokhoz az információkhoz, amelyek szerint Rogán Antal a miniszterelnök kabinetfőnöke lehet a közeljövőben. Lázár azt felelte, a miniszterelnök joga, ha változtatni akar. Majd hozzátette: ő "szintén fenntartja a változtatás jogát". Kérdésre válaszolva közölte, nem tud a kormány sem Habony Árpád, sem pedig Szijjártó Péter miniszterrel szembeni vagyonosodási vizsgálatról. Giró-Szász nem felejtette el hozzátenni, hogy honnan is tudna a kormány Habonyról, hiszen nem közszereplő, nincs is vele semmilyen hivatalos kapcsolat.

A Népszabadság újságírója a minisztert a luxusutazásai miatt indított perről kérdezte a minisztert, aki megismételte, nem fogja elárulni, kivel volt 2013-ban Svájcban és Olaszországban, és miért voltak olyan magasak a hotelszámlák. A Fővárosi Törvényszék hétfői elsőfokú ítélete szerint a Miniszterelnökségnek részleteket kell közölnie a külföldi tárgyalásokról. Lázár állítja, a bíróság nem tudná ellenőrizni válasza valóságtartalmát, s ez nem is oldja meg a problémát. Az ország érdekeit az szolgálja, ha a tárgyalásokról, a résztvevőkről és a témáról nem kerül nyilvánosságra adat. "Az a hízelgő szubtrópusi föltételezés, hogy csajozni mentem volna, ez még a feleségem számára is komolytalan állítás volt, mert nagyon jól tudja, hogy reggeltől estig dolgozom" - fogalmazott.

2015.05.21 21:05

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35

Ilyen EP-listát akar az MSZP elnöksége

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:27

Fotó: / Tóth Gergő
A pártelnökkel semlegesítenék a széttartó törekvéseket.
Mindjárt véleményt mond az MSZP választmánya a szombati kongresszus elé kerülő EP-listáról – amit Tóth Bertalan vezet. Az, hogy a pártelnök került a szocialista névsor élére, elejét vette, hogy huzakodás alakuljon ki a listavezető személye körül. Emlékeztetőül: a helyi szervezetek érdemi többsége azt jelezte korábban, hogy Ujhelyi István legyen az első az EP-lajstromban, és ezt támogatta az elnökség is. Csakhogy az utolsó pillanatokban Szanyi Tibor is bejelentkezett listavezetőnek, célját a választmány segítségével érte volna el – azért lobbizott, hogy a választmány emelje pajzsra a listavezetőt. (Megjegyzendő: a szabályok szerint az elnökségnek és a választmánynak együttesen kell döntenie a listára, egyik sem erőszakolhatja rá az akaratát a másikra.) Bár a többségi vélemény szerint Ujhelyi behúzta volna a listavezetői pozíciót, így azonban nem lesz konfliktus, illetve az elnök személye segíthet abban, hogy átmenjen a lista. Amelyiknek második helyén Ujhelyi István áll, így őt követi Szanyi Tibor, utána Tüttő Kata jön, majd Kálló Dániel következik, és a hatodik hely Gurmai Zitáé. Érdemes Kállót kiemelni, aki a Független Diákparlament szóvivője volt, és a civil erőt képviseli. (Az egyelőre kérdéses, mit szól hozzá a választmány.) Mint emlékezetes, ő az a fiatalember, akit tavaly februárban az Echo TV Napi aktuális című műsorában próbált sarokba szorítani a műsorvezető - kétes sikerrel. A nagy vihart kavart adás felvételét a csatorna törölte ugyan saját oldaláról, de ezen a linken még megnézhető.
Természetesen listán mindenki csúszik egyet előre. Hiszen Tóth Bertalan szimbolikus szereplő – az EP-választás után visszalép. A jelenlegi számítások szerint az MSZP mintegy három képviselői helyre számíthat, ebből vélhetően egyet átenged majd a közös listához csatlakozó Párbeszédnek, így Ujhelyi István és Szanyi Tibor újrázhat Brüsszelben.
2019.02.15 19:27
Frissítve: 2019.02.15 19:40