Előfizetés

Erdő Péter: a halálbüntetést mindenképpen el kell kerülni

Publikálás dátuma
2015.05.21. 21:07
Erdő Péter egy korábbi felvételen. FOTÓ: Népszava
A katolikus egyház tanítása szerint nem a halálbüntetés visszaállítására, hanem a bűnmegelőzésre, valamint a hatékony és emberséges igazságszolgáltatásra kell törekedni - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az Inforádiónak nyilatkozva csütörtökön.

Erdő Péter elmondta: a katolikus egyház katekizmusában külön kis fejezet foglalkozik a halálbüntetés kérdésével. Eszerint az államnak kötelessége megvédeni polgárait a jogos önvédelem keretében, ugyanakkor "napjainkban általában lehetséges, hogy az állam megvédje a legsúlyosabb bűncselekmények ellen polgárait anélkül, hogy halálbüntetést alkalmazna".

Ha ezt egy modern állam tudja biztosítani, márpedig elvileg a technikai eszközök meg kell, hogy legyenek erre - hangsúlyozta a bíboros -, akkor erre érdemes törekedni, nem pedig a halálbüntetés visszaállítására. Erdő Péter szólt arról is, hogy a kérdés ősi, és a történelem során az igazságos háború, a jogos önvédelem és a kollektív önvédelem állami joga vagy kötelessége voltak azok a témák, amelyek felmerültek, és amelyekkel kapcsolatban mindig az igazságosság volt a fő probléma.

Hozzátette: éppen itt van a halálbüntetés egyik legsebezhetőbb pontja, hiszen hányszor előfordult bírói tévedés, hányszor voltak koncepciózus, igazságtalan perek, amelyekben ártatlan embereket ítéltek halálra és végeztek ki. "Ez pedig olyan nagy embertelenség, olyan nagy bűn és hiba, hogy mindenképpen el kell kerülni" - figyelmeztetett a bíboros. 

Ha napjainkban egy állam nem tudja biztosítani, hogy tárgyszerűen, hatékonyan megelőzze a bűncselekményeket, illetve a büntetés-végrehajtást is így folytassa, akkor vajon azt tudja-e biztosítani, hogy a halálbüntetést igazságosan és ne bírói tévedések vagy elfogultság alapján szabja ki? - tette fel a kérdést Erdő Péter.

Úgy fogalmazott: ahol az állam olyan gyönge, hogy esetleg nem tudná a büntetés-végrehajtást halálbüntetés nélkül hatékonyan biztosítani, ott a halálbüntetés alkalmazásával is nagyobb a valószínűsége az embertelenségnek és az igazságtalanságnak.

Lázár "csajozás helyett" reggeltől estig dolgozik

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.05.21. 21:05
Lázár János sajtótájékoztatója FOTÓ: Tóth Gergő
Félreérthette a dolgot "keresetkiegészítés céljából megjelentetett könyvében" Eleni Tsakopoulos Kounalakis, a miniszterelnök ugyanis a pályázatokat soha nem látja, a kormány nem bírálja el azokat, hanem a fejlesztések irányáról döntenek. Erről Lázár János beszélt csütörtökön, így derült ki, hogy a kabinet szerdai ülésén sok más - a három csapás értékelése, vagy a bevándorlás kérdése - mellett a volt nagykövet könyve is terítékre került.

Addig nem írja alá a számlákat, amíg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) nem ellenőrzi a Miniszterelnökség felügyelete alatt zajló kiemelt beruházásokat - Lázár János lapunk kérdésére csütörtökön ezzel indokolta, miért rendelt el tanácsadásnak álcázott ellenőrzést a Sorsok Háza ügyében. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a tárcához tartozó Kehit tavaly arra kérte, a minisztérium felügyelete alatt zajló minden kiemelt beruházást vizsgáljon meg a jövőben, mert jobban akarnak figyelni a törvényességre. A Sorsok Háza hivatalos vizsgálatnál kevésbé direkt módszerrel történő ellenőrzéséről a Magyar Nemzet írt, Lázár azonban sok mindent nem akart, vagy nem tudott az ügyről mondani. Azt sem árulta el, hogy ezek a vizsgálatok mennyibe kerülnek a költségvetésnek.

A kormány nem pályázatokat bírál el, hanem a fejlesztések irányáról dönt. Az akciótervek, pályázatok jóváhagyása a nemzeti fejlesztési kormánybizottság feladata, ami az Európai Bizottság által jóváhagyott, kontrollált módon történik. A kormányban a Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyetlen, aki rálát az összes uniós pályázatra, és vétójoga is van. Erről csütörtökön a szerdai kormányülésen történteket ismertetve beszélt Lázár. Így derült ki, hogy a kabinet hivatalos napirendi pontként Eleni Tsakopoulos Kounalakis volt amerikai nagykövet könyvével is foglalkozott. A volt misszióvezető többek között arról írt, hogy Németh Lászlóné minden héten leült Orbán Viktorral, és átnézték a középítkezési projektek listáját, hogy eldöntsék, melyiküknek legyen prioritása. A Miniszterelnökség vezetője ismét "keresetkiegészítés céljából megjelentetett" könyvként aposztrofálta a kormány számára kínos művet, majd kifejtette: a pályázati felhívásokat a tárcák főosztályai írják ki, az egymilliárd forint felettiek lezáráskor visszakerülnek még egyszer a bizottság elé. A fejlesztéspolitikai döntéseket a költségvetés teherbíró képességének figyelembe vételével hozzák meg - tette hozzá. A könyv megjelenése óta az irányított közbeszerzések ügyében már ez volt a sokadik verzió, amivel a kormány előállt. A tájékoztatón Giró-Szász András államtitkár közölte, Németh Lászlóné áll minden vizsgálat elé, és lezártnak tekinti az ügyet.

Két lépcsőben emelik a rendészeti területen dolgozó adminisztratív munkavállalók bérét, azokét, akik nem tartoznak a szolgálati törvény hatálya alá. Ezeknek a közalkalmazottaknak az idén júliusban és 2016 január 1-jétől 10 százalékkal emelkedik a bére. A kormány munkabizottságot hozott létre, amelyik összehangolja a Kárpát-medencei magyarokkal kapcsolatos kormányzati munkát. Bevándorlásügyben a kormány megerősítette azt az álláspontját, amely szerint a kérdésnek nemzeti hatáskörbe kell kerülnie. Lázár szerint az Európai Unióban (EU) sokan gondolják úgy, hogy a migrációt meg kell állítani. A halálbüntetéssel kapcsolatban a miniszter azt fejtegette, hogy az EU több országában évtizedes vita folyt a legszigorúbb büntetésről, amit a magyar társadalom az elmúlt 25 évben nem tett meg, és amit be kell pótolni. Megjegyezte, hogy a kormány első olvasatban meghallgatta Trócsányi László igazságügy-miniszter jelentését a három csapás intézményéről, amelyet sikeresnek, eredményesnek minősítettek, egyben úgy határoztak: meg kell vizsgálni, hogy alkalmazásának milyen korlátai alakultak ki az elmúlt években.

Lázár a tájékoztatón elküldte a selyemzsinórt Gömöri Zsoltnak, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökének. A bizottságot érintő botránnyal a kormány nem foglalkozik, annyit viszont a miniszter megjegyzett, hogy az illető sportvezető elveszítette a bizalmat és felmerül a méltatlanság kérdése is.

Sejtelmesen fogalmazott, amikor arról kérdezték, mit szól azokhoz az információkhoz, amelyek szerint Rogán Antal a miniszterelnök kabinetfőnöke lehet a közeljövőben. Lázár azt felelte, a miniszterelnök joga, ha változtatni akar. Majd hozzátette: ő "szintén fenntartja a változtatás jogát". Kérdésre válaszolva közölte, nem tud a kormány sem Habony Árpád, sem pedig Szijjártó Péter miniszterrel szembeni vagyonosodási vizsgálatról. Giró-Szász nem felejtette el hozzátenni, hogy honnan is tudna a kormány Habonyról, hiszen nem közszereplő, nincs is vele semmilyen hivatalos kapcsolat.

A Népszabadság újságírója a minisztert a luxusutazásai miatt indított perről kérdezte a minisztert, aki megismételte, nem fogja elárulni, kivel volt 2013-ban Svájcban és Olaszországban, és miért voltak olyan magasak a hotelszámlák. A Fővárosi Törvényszék hétfői elsőfokú ítélete szerint a Miniszterelnökségnek részleteket kell közölnie a külföldi tárgyalásokról. Lázár állítja, a bíróság nem tudná ellenőrizni válasza valóságtartalmát, s ez nem is oldja meg a problémát. Az ország érdekeit az szolgálja, ha a tárgyalásokról, a résztvevőkről és a témáról nem kerül nyilvánosságra adat. "Az a hízelgő szubtrópusi föltételezés, hogy csajozni mentem volna, ez még a feleségem számára is komolytalan állítás volt, mert nagyon jól tudja, hogy reggeltől estig dolgozom" - fogalmazott.

"Különleges EU-státust" kaphat Nagy-Britannia

Publikálás dátuma
2015.05.21. 20:54
David Cameron. FOTÓ: Matt Dunham/WPA Pool/Getty Images
David Cameron brit miniszterelnök "különleges státust" akar kivívni Nagy-Britanniának az Európai Unión belül, és azt is követeli Brüsszeltől, hogy rögzítsék, az euró nem az EU egységes valutája - írta csütörtökön a The Times online kiadása.

A tekintélyes konzervatív brit napilaphoz eljutott egy bizalmas kormányzati leirat, amely azt tartalmazza, hogy London milyen változtatásokat kíván elérni az Európai Unió és Nagy-Britannia viszonyrendszerének átalakításáról Brüsszellel tervezett tárgyalásokon. A dokumentum szerint Cameron az EU-szerződésekben kívánja rögzíttetni, hogy az euró nem az EU egységes valutája. A brit kormányfő a The Times által látott tárgyalási terv szerint hivatalosan ki akarja mondatni Brüsszellel, hogy az EU több valutát párhuzamosan használó unió.

A brit lap által név nélkül idézett uniós diplomáciai források szerint a britek egy olyan szerződéses szerkezet elfogadását kérik az EU-tól, amely kifejezetten és jogilag kötelező módon demonstrálja, hogy az Egyesült Királyság a többi unós országétól eltérő tagsági kategóriába tartozik, és soha nem fog az általuk követett irányba, vagyis a "mind szorosabbá váló unió" felé haladni. London attól tart, hogy a 19 tagú euróövezet "a saját javát szolgáló módon" kívánja irányítani az EU-t, ami az egységes belső piac torzulásához vezethet. A brit félelmek szerint az is felmerülhet, hogy az euróövezeti jegybank (EKB) a font kárára hozzon intézkedéseket az euró védelmében - fogalmaznak a The Times forrásai.

A lap által idézett illetékesek szerint ha ezeket a változtatásokat nem sikerül felmutatni a brit kormány által Nagy-Britannia EU-tagságáról legkésőbb 2017 végéig tervezett népszavazásig, akkor Nagy-Britannia az Európai Unión kívül találhatja magát a referendum után.