Szociális konzultációs leveleket kap Orbán

A követ már eldobtuk, semmi nem indokolja, hogy ne engedjük tovább repülni. Így reagált Migács Tibor, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezetének elnöke lapunk kérdésére: befolyásolja-e a jövő péntekre tervezett budapesti ágazati demonstráció szervezését Lázár János bejelentése, hogy jövőre is megkapják a 12 milliárd forintos bérpótlékot. Fel sem merült bennünk, hogy az egyszer már kiharcolt bérpótlékot a kormány elvonhatja, bár valóban nyugodtabbak lennénk, ha beolvadna az alapbérekbe – tette hozzá a szakszervezeti vezető.

A megmozdulás követelései változatlanul aktuálisak: az egészségügyi bértábla kiterjesztése a szociális ágazatban dolgozókra, rendszeres érdemi érdekegyeztető tárgyalások, a munkaközi szünet beépítése a munkaidőbe. Az interneten hetek óta terjednek a szociális szelfik: az ágazat dolgozói munkakörük, a ledolgozott évek és a nettó keresetük adataival papírlapot tartanak maguk elé, hátha meglátja valamelyik kormánytag, hogy a létminimum alatti pénzekből nem lehet megélni és jövőt tervezni.

A kormány hosszú hónapok hitegetései után a múlt héten jelentette be, hogy a távoli jövőbe tolta el a szociális életpálya-modell elfogadását és az ehhez kapcsolódó bértábla bevezetését. A jövő évi költségvetésben pedig nem jut több pénz a területre. A vonulást tehát megtartják az ágazat dolgozói. A Kossuth térre tartó menet május 29-én, pénteken 5 órakor indul a Kodály köröndről. Követeléseik mellett ekkor akarják átadni a „Szociális konzultáció” keretében a miniszterelnöknek címzett leveleket is. Arra kérik a szféra dolgozóit, írják meg Orbánnak a panaszaikat, számoljanak be a fizetéseikről és a munkakörülményeikről, követeljék a bérrendezést. Hátha valaki elolvassa az üzeneteket.

Szerző

Orbán az EP-ben: „szánni való populista”

Úgy tűnik, a magyar miniszterelnök megnyilvánulásaiból a Fidesz EP-frakciójának, a Néppártnak is kezd elege lenni. A keddi Magyarországról szóló európai parlamenti vita és Orbán Viktor szereplése enyhén fogalmazva sem javította a politikai imázsát.

A magyar kormányfő leghangosabb párton belüli ellenfele, a luxemburgi keresztény-szocialista Frank Engel az Eurológusnak azt nyilatkozta: „Orbán Viktor szánni való populista." A luxemburgi EP-képviselő már korábban sem volt kíméletes a magyar miniszterelnökkel. Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának május 7-ei ülésén azt mondta, a dél-európai diktátorok bukása óta nem volt kormányfő Európában, aki előhozakodott volna a halálbüntetés visszaállításának gondolatával. Engel szerint a Néppárt nem tolerálhatja Orbán Viktor viselkedését. A luxemburgi politikus arra is utalt: több kollégájában felmerült, hogy a Fidesz kizárását kezdeményezzék a frakcióból. Engellel szemben párttársa, Markus Ferber bajor EP-képviselő finomabban fogalmazott Orbánról, aki szerinte úgy viselkedik, mint egy gyerek, aki folyton próbálgatja, hogy a szüleinél meddig mehet el. A CSU politikusa azonban azt is megjegyezte, a néppárti frakcióban unják már, hogy minden második hónapban Magyarországról tartanak vitát a Parlamentben.

Az Eurológus úgy tudja, a strasbourgi vita után heves szóváltás alakult ki az Európai Néppárt frakciótalálkozóján, amelyen Orbán Viktor is részt vett. A miniszterelnök a zárt ülésen nagyjából megismételte a parlamenti vitán elmondottakat, és továbbra is kitartott a halálbüntetésről és bevándorlásról alkotott álláspontja mellett. A néppárti képviselők többsége elítélte Orbán szavait, és az is felmerült, hogy a június 6-7-ére tervezett budapesti kihelyezett frakcióülést elhalasztják. Parlamenti források szerint a magyar miniszterelnök egyre népszerűtlenebb a néppárti frakcióban. Orbánnal főleg a Benelux államok és a skandináv országok a kritikusak. Az Eurológus úgy tudja, nem először fordult elő, hogy frakcióülésen élesen kritizálták a magyar kormányfő egy-egy lépését, a Néppártnak viszont nem áll érdekében kizárni a Fideszt a frakcióból, mert szükségük van 12 képviselőjükre a szavazásoknál.

A világsajtó is beszámolt a strasbourgi vitáról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap úgy tudja, egyes baloldali képviselők egy Magyarországot elítélő határozatot is előkészítettek, de ebben az Európai Néppárt - amelynek a Fidesz is tagja -, illetve az Európai Néppárttal "nemhivatalos nagykoalícióban" együttműködő szociáldemokraták nem voltak partnerek. Megjegyezték: "úgy hírlik, a magyar Zöldek is eltanácsolták európai párttársaikat attól, hogy felfújják az ügyet", mert úgy vélik, hogy az "európai beavatkozások csak fékeznék" a Fideszt a "lefelé tartó belpolitikai spirálban".

A New York Times szerint Orbán Viktor a halálbüntetéssel kapcsolatos nézeteivel magára haragította az Európai Parlamentet. A francia Le Monde pedig azt írja: a magyar kormányfő megosztotta az európai jobb- és baloldalt. A New York Times is közölte a Reuters tudósítását, amely kiemeli, hogy az Európai Bizottság alelnöke rosszindulattal vádolta meg magyar kormányfőt a migrációról szóló konzultáció miatt. A cikk említi, hogy Orbán a halálbüntetésről vallott nézeteivel az Európai Parlamentben is kihívta maga ellen a képviselőket, amit a véleménynyilvánítás szabadságával védelmezett. A Neue Zürcher Zeitung szerint az unió egyértelműen óvta Orbánt attól, hogy az újra bevezesse a halálbüntetést. A cikk idézi Timmermans alelnököt is, aki kijelentette: egy ilyen lépés szankciókat vonna maga után, ideértve a legsúlyosabb lépést, hogy felfüggesztik Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban. A francia Le Monde azt a következtetést vonja le a strasbourgi vitából, hogy Európa megosztott Orbán kapcsán, annak ellenére, hogy az EP elnöke mindent elkövetett, hogy a tegnapi esemény ne váljon szabad fórummá a magyar vendég számára. A szerző szerint a helyzetet bonyolultságát mutatja, hogy a jobboldal számára fel volt adva a lecke, hiszen egyfelől köteles elítélni a magyar álláspontot a halálbüntetés ügyében, de ugyanakkor meg is kell védenie Budapestet. A cikk hozzáteszi: Orbán megpróbált minden támadásra válaszolni, és sikerült megosztania az európai jobb- és baloldalt.

Kövér Chilében a nagyobb szerencséről
Chilébe utazott Kövér László. Az Országgyűlés sajtófőnökének tájékoztatása szerint a házelnök latin-amerikai látogatás-sorozatának első állomásaként járt Santiagóban, ahol a helyi magyar közösség tagjaival is találkozott. Kijelentette: "A magyarok az esetek döntő többségében nem önszántukból kerültek a világ legkülönbözőbb pontjaira. Vagy történelmi kényszerűségből menekültek, vagy mert abban bíztak, hogy nagyobb szerencse vár rájuk mint otthon". A chilei megélhetési bevándorlásról nem esett szó.

Szerző

Bárkire sor kerülhet - Van mitől félni az egészségügyben

Publikálás dátuma
2015.05.22. 07:00
A hallgatás általánossá válhat FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Rövid pórázon tartja a kormány az államosítás után kinevezett kórházigazgatókat, akik viszont Lázár János szerint különleges emberek. A költségvetési csalás vádja azonban nemcsak nekik címzett szokatlanul éles üzenet volt, a Fidesz frakció saját intézményeikért harcoló egyéni képviselőinek és az ígérgető államtitkárnak is stoptáblát mutatott a nemzetgazdasági miniszter.

Nem akarják, hogy eljárás induljon a kórházigazgatók ellen, akiket költségvetési csalással vádolt meg Varga Mihály. Lázár János szerint ugyanis az intézmények vezetői különleges emberek, akik mindig arra törekednek, hogy még a lehetetlen helyzetekben is működtessék a rájuk bízott kórházakat. A Miniszterelnökséget vezető miniszter lapunknak arról beszélt, a kórházigazgatók és a fenntartók között harminc éve folyik a vita és a nemzetgazdasági miniszter elsősorban arra akart figyelmeztetni, hogy a fenntartókkal, jelen esetben az állammal együtt kell működni. A finomításnak szánt mondatokban azért most is benne volt a burkolt fenyegetés.

Vérfertőzéstől súlyos testi sértésig sokféle bűncselekmény miatt állt már bíróság előtt magyar kórházi vezető, de csak egy olyat találtunk, aki fedezet nélküli kötelezettségvállalásokkal hozható összefüggésbe. Igaz, a váci kórház egykori igazgatóját sem azért vádolták meg, mert akkor is megrendelte a steril eszközöket, amikor már elfogyott a pénz, hanem azért, mert az egyik beszállítótól több millió forint kenőpénzt kért, hogy az intézmény elkezdje kifizetni a számláit.

Sem a Kórházszövetség, sem az igazgatók nem nyilatkoznak arról, mit gondolnak a nemzetgazdasági miniszter kijelentéséről, hogy valamennyien költségvetési csalást követnek el, amikor a megrendelések aláírásával engedik halmozódni a kifizetetlen tartozásokat. Ennek következménye, hogy már a Kincstár is több mint 80 milliárd forintos kórházi adósságállományt tart nyilván, amiből eddig alig több, mint 20 milliárd rendezéséről született megállapodás. Az ágazatot jól ismerő Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter egyáltalán nincs meglepve ezen a rejtőzködésen. Szerinte ebben a világban elfogadott, hogy rövid pórázon tartják az intézményvezetőket: mindenki megértette a burkolt fenyegetést, hogy a székébe kerülhet, ha nem teljesíti az elvárásokat.

A félelem nem is alaptalan. Vélhetően ebben a körben mindenki emlékszik rá, hogy két évvel ezelőtt a tatabányai kórház igazgatóját egy rövid telefonbeszélgetésben rúgta ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), egy nappal azt követően, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) húsz kórház gazdálkodásának átvilágítása után a Szent Borbála Kórházban jelentős lejárt tartozásokat talált, és nem volt elégedett az ágyak és műtők kihasználtságával sem.

Az sem volt még túl rég, hogy az intézmények államosítása után meghirdetett pályázatokkal a kormány a kórházigazgatók nagy részét lecserélte, a mostani gárda tehát már köszönhet valamit a Fidesz-KDNP koalíciónak. A vezetőkért nemcsak akkor lobbizott számtalan egyéni körzetben dolgozó kormánypárti parlamenti képviselő, nekik most is együtt kell működniük a helyi vezetőkkel, így a térség nagy ellátó intézményeinek vezetőivel is. Kökény Mihály azt sejti, hogy Varga Mihály üzenetét ők is megértették, és leállnak a jövő évi költségvetési pénzekért vívott harccal. Mint ahogy Zombor Gábor államtitkár is tudja, hogy hiába értett egyet mindenben a május 12-én utcára vonult ápolókkal és orvosokkal, nincs mozgástere. Az egészségügy nem kap több pénzt.

Vizsgál az ÁSZ
Négy egészségügyi intézmény gazdálkodását ellenőrzi jelenleg az Állami Számvevőszék (ÁSZ); a több hónapja tartó vizsgálat a Jahn Ferenc Kórház, a Péterfy Sándor utcai Kórház, a Szent János Kórház és a Zala Megyei Kórház 2008 és 2013 közötti időszakára terjed ki. Az ÁSZ tegnapi közleménye szerint, újabb egészségügyi intézményeknél kezdődhet számvevőszéki ellenőrzés "tekintettel a terület társadalmi jelentőségére, makrogazdasági és közpénzügyi kockázataira".