Előfizetés

Napelemes kisvasút épül a Börzsönyben

Publikálás dátuma
2015.05.26. 07:12

A Börzsönyben az ország egyik legvadregényesebb vonalvezetésű, magashegyi hangulatú erdei vasútját építi újjá és teszi turisztikai célra alkalmassá - uniós támogatással - az Ipoly Erdő Zrt. A pálya rekonstrukciója májusban kezdődik és várhatóan augusztusig tart. A jövő tavaszi üzemkezdet után pedig napelemes kisvonatok is járnak majd a nógrádi erdőkben.

A fejlesztés célja a Szob és Nagybörzsöny közötti erdei kisvasút turisztikai célú rekonstrukciója és a hiányzó, Márianosztra és Nagyirtás közötti szakasz megépítése. Új, napelemmel hajtott, önjáró vasúti kocsikat és egy motorkocsit is beszereznek. Fogadóépületek épülnek Márianosztrán és Nagyirtáspusztán a turisták igényeinek kiszolgálására. A projekt fő eleme a Márianosztra és a nagybörzsönyi Nagyirtáspuszta közötti, 7 kilométeres összeköttetés helyreállítása. A beruházás lehetővé teszi a környezetbarát közlekedést a Börzsöny régió belső területein is. A kisvasutat várhatóan 2016 tavaszán vehetik birtokukba a turisták.

Kubatov cáfolja önmagát

Publikálás dátuma
2015.05.26. 07:04
Kubatov Gábor. FOTÓ: Népszava
Bár Kubatov Gábor letagadta, hogy létezne a diákokból álló Szabad Európa Csapat (SZECS) nevű fideszes aktivistacsoport, az Index újságírói egy olyan 2010-es videót találtak a pártigazgató Youtube csatornáján, amelyen épp előadást tart a SZECS tagjainak. 

A diákcsapat többek között utcán és lakásról lakásra járva gyűjtött adatokat a választókerületek lakóiról a választások ideje alatt: a 444-nek a SZECS egy korábbi tagja elmondta, hogy azt is rögzíteniük kellett, melyik választópolgár nem szimpatizál a Fidesszel. Aki sok adatot gyűjtött olyanoktól, akik nem támogatják a Fideszt, az jutalmat kaphatott - ugyanakkor a pártot aláírásukkal nem támogatókról az adatvédelmi törvény értelmében tilos információkat gyűjteni. A portál szerint egy SZECS-es rendezvényen maga Kubatov dicsekedett el azzal, hogy a valóban létező Kubatov-lista alapján 95 százalékos pontossággal meg tudja mondani, hogy ki, melyik pártra szavazott legutóbb. A cikk megjelenése után több feljelentés is érkezett a Nemzeti Adatvédelmi Hatósághoz (NAIH) az illegálisnak gondolt adatgyűjtések miatt: a hatóság levélben kérdezte Kubatovot, hogy létezik-e a SZECS, és gyűjtöttek-e törvénytelenül adatokat. A pártigazgató nemleges válasza után a NAIH lezárta a vizsgálatot.

A mozgósítási munkáért 1000 forint körüli órabért fizettek a fiataloknak, de a vezetőség kikötötte, hogy ha bárki kérdezte, azt kellett mondaniuk, lelkesedésből, ingyen dolgoznak. A csoport javarészt fideszes képviselők gyermekeiből, rokonaiból és keresztény iskolák diákjaiból tevődik össze: a legtöbb tagot a Fasori Evangélikus Gimnázium, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium, illetve a budai Szent Imre, a Szent Margit és a Szent Benedek katolikus gimnázium adta, de egyetemistákat is találhatunk köztük.

A SZECS létszáma a 2014-es választások előtt volt a legnagyobb, ekkor mintegy 170-en voltak. Sok körzetben valószínűsíthetően a csoport mozgósításával tudott nyerni a Fidesz-KDNP - mivel a kétharmados többség egyetlen körzeten múlt, a fiatal aktivistáknak nagy szerepük lehetett az újabb alkotmányozó többség megszerzésében. A parlamenti választások legnagyobb akciója Gyöngyösön volt, ahol a Jobbik színeiben Vona Gábor pártelnök indult: itt két hetet töltöttek a SZECS aktivistái, akik telefonon és személyesen kampányoltak a fideszes jelöltnek. A mozgósítás idején az egyik csoportvezető plusz pénzt adott azoknak, akik letépték Vona plakátjait: "a plakátfirkálók viszont nem mi voltunk, azt szerintem a Hit Gyülisek csinálták" - mondta az egykori csoporttag a 444-nek.

A városban végül pár száz szavazatnyi különbséggel a fideszes Horváth László győzött. A vidéki munkákhoz a Fidesz biztosította a szállást és az utazást, valamint részben a kormánypárt állta a kitelepülésekkor tartott bulikat is. A SZECS-esek nem csak a kampányidőszakban kereshettek pénzt, állami ünnepségeken és békemeneteken is dolgozhattak - ilyenkor egy rendezvényszervező cég, legtöbbször az Apple Party Service volt a formális megbízó. A megszólaló diák például az egyik békemeneten öltönyben ügyelt a biztonságra, emellett 2014. március 15-én a csoport tagjai szólították a színpadra Orbán Viktort, de nagyköveteket is kísérhettek a Parlamentben. Olyan is előfordult, hogy a diákok más párt aktivistáinak adták ki magukat: például egy budapesti külső kerületben az LMP támogatására buzdították a választókat, hogy ezzel is gyengítsék a baloldali összefogás jelöltjét, biztosítva ezzel a Fidesz győzelmét.

Megosztottak a szociális szakszervezetek

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2015.05.26. 07:03
A kép a legutóbbi fővárosi tüntetésen készült május 12-én. FOTÓ: Kökényesi Gábor
A pénteken tüntetésre készülő szociális ágazat dolgozói – legalábbis az érdekképviseleti szervezetek szintjén megosztottak. A béremelést és életpálya modell bevezetését sürgető tiltakozás erejét csökkenti, hogy a reprezentatív szakszervezetek egy része presztízsharcot folytat egymással.

Tovább mélyült az árok az ápolásban, szociális ellátásban dolgozók szervezetei között az egészségügyi demonstráció óta eltelt két hétben. Az Országos Reprezentativitást Megállapító Bizottság egy évvel ezelőtt a közalkalmazotti törvény alapján elvégzett taglétszám ellenőrzés után nyilvánosságra hozta azoknak a szakszervezeteknek a listáját, amelyek országos vagy ágazati szinten a legtöbb tagdíjfizetőt tudták felmutatni. A humán- egészségügyi területen csak a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ EDDSZ), az úgynevezett egyéb humán-egészségügyi szolgáltatásban a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ) kapott tárgyalási jogosítványokat a kormánnyal, míg a nem bentlakásos szociális ellátás területén a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) nyert el reprezentatív minősítést.

Az EDDSZ nem akar tüntetni, a BDDSZ viszont igen. Ráadásul a tagság bizalma erősen megingott a felvonulásokat elutasító, Cser Ágnes vezette MSZ EDDSZ-ben, amit jelzett, hogy a május 12-i egészségügyi demonstráció végén a tízezres tömeg kifütyülte, nem engedte szóhoz jutni az elnök asszonyt. A kisebb szervezetek két tűz közé szorulva küzdenek hitelük megőrzéséért, egy részük nyíltan szembefordul az elnök asszonnyal, mások, köztük a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) próbál lavírozni, hogy a lehető legtöbbet érje el tagsága érdekében: tüntet is, meg együtt is működik vele, de mozgásterét saját tagsága korlátozza, amikor ilyen üzenetek jelennek meg a szervezet Facebook oldalán: „Én…, aki 31 éve egészségügyi szakdolgozó vagyok, és aki kamarai tag , akinek a fizetéséből minden hónapban vonják a tagdíjat nem járulok hozzá hogy a Kamara a Cser Ágnessel fémjelzett szakszervezettel együtt tárgyaljon a Magyar Kormánnyal az egészségügyi ágazati problémáinak megoldásáról.”

Az ehhez hasonló vélemények mellett óvatos távolságtartást jelez az is, hogy – miközben a MSZ EDDSZ minden létező nyilvános fórumon terjesztette a hosszú hétvégén is a másik két szervezettel aláírt közös nyilatkozatot, addig a kamara és a mentősök szakszervezete nem erősítette meg internetes oldalán, hogy ágazati kollektív szerződést szeretne kötni az egészségügyi államtitkársággal már egyeztetett kérdésekről.

A helyzet megértését a kívülállók számára nehezíti, hogy az egészségügyi és a szociális ágazat munkavállalói érdekképviseleteinek egy része kettős szerepben jelenik meg, mindkét területen érintett. Legyünk elégedettek? – teszi fel a kérdést az utóbbi hetekben a fekete ruhás nővér, Sándor Mária harcát elsőként támogató, a tiltakozások egyik központjaként megerősödő Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Kiss László is a közösségi oldalt használja véleménye terjesztésére, amikor így értékeli a Cser Ágnes vezette szakszervezet munkáját: "A most sokszor hangoztatott, bár lassan elkopó reprezentativitást eddig miért nem érvényesítette? Ha ez megtörténik, akkor ma nincs FESZ, nincs más az EDDSZ-ből kiszakadt vagy kiüldözött tagokból, szervezetekből álló „új” szakszervezet és nincs Őszintén az Egészségügyről akció-szövetség sem! Lennének viszont elégedettebb munkavállalók, működő érdekképviselet, valódi szociális párbeszéd!”

A péntekre „Becsapva és kisemmizve” jelszóval meghirdetett szociális demonstráció szervezése közben folytatódik. Az ágazat dolgozóinak nagy része úgy gondolja, sorsuk tisztességes rendezése helyett a kormány kiszúrta a szemüket pár ezer forinttal, amikor múlt pénteken az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) vezetői a tavaly bevezetett bérpótlékok mellé bérkiegészítés címén 7,6 milliárd forint elosztását jelentették be.