A helyszínre vezető csíkszeredai Szék utcán szombat reggel tömött sorokban haladtak a zarándokok a csíksomlyói kegytemplom felé, amely elől aztán felkapaszkodtak a hegynyeregbe. A keresztaljáknak nevezett, kereszt alatt vonuló csoportok élén tábla jelzi a település nevét, ahonnan a zarándokok érkeztek. Az egyházi zászlók mellett megannyi magyar és székely zászló is tarkította a képet.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A szentmise kezdése előtt a szervezők Fülöp-szigetekről és Kongóból érkezett zarándokokat is bejelentettek. A szentmise ünnepi szónoklatát Jakubinyi György gyulafehérvári érsek mondta, aki számára kimondottan erre az alkalomra készítettek a lengyelországi Czestochowa pálos szerzetesei egy miseruhát, amelynek melli részén a csíksomlyói szűzanya képe, hátoldalán pedig a czestochowai Fekete Madonna képe található.
Az idei búcsú jelmondata, az "Oltalmad alá futunk" a jubileumi Mária-évhez kapcsolódik, amelyet a csíksomlyói Mária kegyszobor készítésének 500. évfordulója alkalmából hirdettek.
Az érsek a hitre buzdított
"Legyünk hűek őseink szent hitéhez és erényeihez, vagyis katolikus keresztény szent hitünkhöz, legyünk hűek nemzetünkhöz és szülőföldünkhöz, és legyünk hűek anyanyelvünkhöz, anyanyelvi kultúránkhoz" - hangoztatta az erdélyi főegyházmegye vezetője a szentmisén.
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentmiséje. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Jakubinyi György a hithez való hűség magyarázatában azt a 448 évvel ezelőtt vívott Tolvajos-tetői csatát említette, amelyben a székelyek római katolikus hitük védelmében vívtak meg a protestáns hittérítőkkel szemben. Elmondta: vannak, akik kétségbe vonják, hogy egyáltalán volt-e ilyen csata, de kellett valaminek történnie, mert különben a katolikus székelyek nem tettek volna olyan fogadalmat, hogy pünkösd szombatján minden évben összegyűlnek a csíksomlyói hegynyeregben. Az érsek szerint ugyanis az egyházi ünnep előtti nap az egyik legalkalmatlanabb a zarándoklatra.
A szülőföldhöz való hűség példázatára elmondta, a szent család is Egyiptomba menekült, de két év után visszatért szülőföldjére, és azután már soha nem hagyta el azt. Az anyanyelvhez való hűséget azzal példázta, hogy a keresztre feszített Jézus nem az egyháza hivatalos nyelvén, hanem édesanyja nyelvén, arámiul mondta el utolsó szavait: Istenem, istenem miért hagytál el engem.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az érsek prédikációjában a Kánai menyegző bibliai történetét, Jézus első csodatételét idézte. Megemlítette, Mária azt tanácsolta a menyegzői bor elfogyta miatt hozzá fordulóknak, hogy tegyék meg mindazt, amit a fia mond; ezt követően változtatta Jézus borrá a vizet. Hozzátette, azóta is csak az isteni parancsolatok megtartásával, a felebaráti szeretettel lehet kifejezni az isten szeretetét.
Áder: a hűségről szólt a szentbeszéd
Áder János, feleségével, Herczegh Anitával közösen több százezer zarándok között vett részt a gyulafehérvári érsek által tartott szentmisén. "A hűségről szólt ez a szentbeszéd, amit mindannyian megszívlelhetünk. A hit hűségéről, a szülőföldhöz és a nemzethez tartozás hűségéről, és az anyanyelv megtartásának hűségéről. Nehéz lenne ehhez bármit is mondani, azt gondolom, hogy ez pont elegendő útravaló mára, holnapra és holnaputánra mindannyiunknak, hogy ki-ki a pünkösdi ünnepeket e gondolatok jegyében töltse, továbbadva e gondolatok magvas tartalmát hozzátartozóknak, barátoknak, ismerősöknek" - mondta a köztársasági elnök.
Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita, valamint Eperjes Károly színművész a zarándokok között. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Úgy vélte, a szentbeszéd egyaránt szólt azoknak is, akik elzarándokoltak Csíksomlyóra és azoknak is, akik a tévén vagy rádión keresztül követték a szentmisét, a hűség üzenete egyaránt megszívlelendő azoknak is, akik Magyarországról érkeztek, és azoknak is, akik Erdélyben élnek.
A "legek" pünkösdje
Áder János megjegyezte: elnökké választása óta harmadik alkalommal vett részt a csíksomlyói búcsún, amely számára a "legek"pünkösdje volt. Most volt a legmelegebb, most voltak becslése szerint a legtöbben és a három alkalom közül ez volt "a leggöröngyösebb út", amelyen felmászott a mise helyszínéül szolgáló hegynyeregbe - mutatott rá Áder János a székely himnuszra utalva, amelyet a szentmise végén - a pápai és a magyar himnusz után - együtt énekelt el a csíksomlyói nyeregben összesereglett több százezer ember.
Idén teljes búcsúval járó pápai áldásban is részesültek a csíksomlyói búcsú zarándokai abból az alkalomból, hogy idén 500 éves a csíksomlyói Mária-kegyszobor és az idei zarándoklatra az - ebből az alkalomból meghirdetett - jubileumi Mária-évben került sor.
A magyar nemzeti jegyzéken szereplő szellemi örökségeket ismerhetik meg a látogatók vasárnap és hétfőn a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum pünkösdi Örökség fesztiválján - számolt be a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság vezetője.
A sokszínű programban a színpadon folyamatosan mutatkoznak be tánc- és zenei hagyományaikkal a közösségek, így például a kalocsai vagy a matyó táncosok, a mohácsi busók. A látogatók megcsodálhatják a nemzeti jegyzéken szereplő mendei pünkösdi templomdíszítést is. A Pest megyei település közössége a skanzen egyik templomát díszíti fel, ahol nyárfákat állítanak fel, ezekre hímzéseket, terítőket, csipkéket és gyönyörű hímzett pillangókat akasztanak.