Előfizetés

Jól fizetett játékvezetők

Nagyjából másfél millió forintnak megfelelő összeg ütheti a markát egy jó nevű játékvezetőnek, ha rábíznak egy Bajnokok Ligája-mérkőzést. Ugyanis az európai kupákban érdekelt bírók juttatásai négy részből tevődnek össze: a napidíjból, az utazási hozzájárulásból, a meccspénzből és a besorolás szerinti bónuszból.

A napidíj egységesen 200 euró a játékvezetők és az összes asszisztens számára. Mivel a "bíróknak" meccsnap előtt meg kell érkezniük a helyszínre, és csak másnap hagyják el azt, ezt az összeget három napra kapják, így 600 euróval lehet számolni.

A mérkőzés helyszínére a repülőjegyet, valamint a rendező városban az utazást és a szállást az UEFA állja, viszont a játékvezető saját országán belüli utazásaira 200 eurós átalányt fizet az európai szövetség.

A harmadik pillér a meccspénz. A játékvezetőknek 700, az asszisztenseknek 250 euró jár a Bajnokok Ligája első két selejtezős köréért, valamint az Európa Liga-meccsekért egészen a nyolcaddöntőkig. Ezer eurót fizet az UEFA a játékvezetőknek a BL-találkozókért a harmadik selejtezős körtől kezdve és az EL-meccsekért a nyolcaddöntőtől. Az asszisztensek ebben a kategóriában 350 eurót kapnak.

A legtöbb a besoroláson múlik. Az elit csoport tagjai 3500, a második kategóriába tartozók 2500 eurót kapnak meccsenként. Az elit kategóriában egyébként a magyar játékvezetők közül jelenleg egyedül Kassai Viktor szerepel, míg a második vonalnak tagja Bognár Tamás - Kassai egyik állandó segítője - és Vad II. István.

II. Erzsébet: lesz EU-népszavazás

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:34
II. Erzsébet és Fülöp herceg a királyi galérián át vonult be a Lordok Házába FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
II. Erzsébet trónbeszédével hivatalosan is megkezdődött tegnap az új parlamenti szezon Londonban. A királynő a Lordok Házában, a két ház honatyái előtt olvasta fel a beszédet, amely nem más, mint a brit kormány programja a következő öt évre. Európa ezúttal a szokásosnál is jobban odafigyelt: húsz év óta először újra egyszínű tory kormány alakult Nagy-Britanniában, s David Cameron miniszterelnök a trónbeszédben erősítette meg formálisan, hogy „igen-nem” népszavazást tartanak a brit EU-tagságról.

A tory kabinet szűkös, mindössze 12 mandátumos többsége elegendő arra, hogy az alsóházban biztosan megszavazzák a kormányprogramot, így már fel sem merült a királynő távolmaradása. II. Erzsébet, aki hivatali ideje alatt csupán kétszer nem vett részt személyesen a parlamenti nyitóülésen, ezúttal is érzelemmentesen, gyenge, de határozott hangon olvasta fel a Cameron és miniszterei által elkészített, mintegy tíz perces trónbeszédet.

Ugyancsak a hagyományoknak megfelelően ismertette idei – már meglehetősen visszafogott – utazási terveit is: jövő hónapban Németországot, majd novemberben Máltát keresi fel, s a hivatalos állami látogatásra érkező kínai elnököt fogadja októberben a Buckingham Palotában.

Őfelsége kabinetje a trónbeszédben is leszögezte, „egy nemzet” nevében kívánnak kormányozni. Cameron előzetesen úgy fogalmazott, az új kormány egyetlen percet sem akar késlekedni, mielőbb hozzákezd a választási programjában foglaltak megvalósításához. A „dolgozó emberek” érdekeit szem előtt tartó trónbeszéd, ahogy a toryk jellemezték, 29 jövendő törvény elfogadását helyezte kilátásba. A királynő által felolvasott program 30 millió embernek ígér adókedvezményeket.

A toryk elkötelezték magukat, hogy a következő öt évben, 2020-ig nem emelik sem a jövedelemadót, sem az áfát. A minimális órabérért dolgozók nem fizetnek jövedelemadót. A Cameron-kormány 3 millió gyakornoki helyet ígér a fiataloknak, kibővíti az ingyenes óvodai ellátást.

A jóléti ellátásból ugyanakkor 12 milliárd fontot faragnak le, nem utolsósorban annak révén, hogy az első négy évre megvonják a külföldi munkavállalók szociális ellátását. Megnyirbálják a szakszervezeti jogosítványokat. Valamelyest szélesítik a skót és walesi helyi kormányzat önállóságát, de az angol törvényhozóknak is nagyobb beleszólást ígérnek a csak Angliát érintő kérdésekben.

Visszakozott a tory kabinet a Munkáspárt által elfogadott emberi jogi törvény eltörlésétől, II. Erzsébet egyelőre csak konzultációkat ígért e kérdésben. Az európai emberi jogi bíróság illetékességét megkérdőjelező új emberi jogi szabályozást a tory honatyák körében is vitatják, a kormányoldalról ellenzékbe kényszerült liberális demokraták pedig élesen bírálják.

A konzervatívok választási győzelmével már egyértelművé vált, lesz brit referendum az EU-tagságról, Cameron nem tehet mást, teljesítenie kell választási ígéretét. Ma terjesztik be a parlament elé az EU-népszavazási törvényt, amelyből kiderülhet, pontosan milyen kérdést fognak feltenni, de nem biztos, hogy a tory kabinet máris megjelöli a referendum dátumát.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy a népszavazásra mégis inkább előbb kerítenek sort, mint később. Noha Cameron a trónbeszédben is 2017 végéig adott magának időt a referendum lebonyolítására, a konzervatív kormányfőt a brit vállalkozók is sürgetik, hogy jobb, ha már 2016-ban túlesnek a voksoláson.

Erre ösztönzi Cameront egyébként az Európai Unió is, mondván, senkinek sem jó, ha túl sokáig tartják fenn a bizonytalanságot. Az ellenzéki Munkáspárt, amely korábban ellenezte a referendumot, most azt hangoztatja, ha már meg kell lenni, tartsák meg minél előbb a népszavazást.

Már azt is bejelentették, hogy a referendumon azok szavazhatnak, akik az általános választásokon, azaz az angolok, skótok, walesiek, észak-írek, az írek, illetve a Nemzetközösséghez tartozó államok polgárai, köztük a Nagy-Britanniában élő máltaiak és ciprusiak is.

Más EU-tagországok állampolgárai, így a közép- és kelet-európaiak – akárhány éve élnek is brit földön - azonban nem, noha őket érinthetik leginkább a brit uniós tagság újratárgyalásával életbe lépő változtatások. Voksolhatnak ugyanakkor azok a britek, akik 15 évnél nem régebben élnek külföldön, s szavazhatnak a gibraltáriak is. (A Szikla lakói már jelezték, maguk részéről maradnának az EU-n belül.)

A brit kormány nem kívánja a skót példát követni: a skót referendumon első alkalommal a 16-17 évesek is szavazhattak, az EU-tagságról azonban várhatóan csak a 18 év felettiek nyilváníthatnak majd véleményt. Ellenzéki pártok, a Labour, a liberális demokraták és a skót nacionalisták javasolják majd a korhatár levitelét, kérdés, hogy lesz-e a toryk között elég támogató ahhoz, hogy átmenjen az erről szóló törvényjavaslat.

Amikor Rigában a brit-EU-viszonyban követelt változtatásokról kérdezték, Cameron pártja választási programjára hivatkozott. Valójában a toryk választási manifesztuma is jórészt általánosságokat tartalmaz, „nagyobb beleszólást” ígér a brit polgároknak az uniós ügyekbe. A konzervatívok fő baja az unióval, hogy „túl nagy, túl bürokratikus, túl parancsolgató”, s ezen akarnak változtatni.

Cameron az EU-reform megvitatására már tegnap Dániába utazott volna, de a vizitet lemondták, mivel Helle Thorning-Schmidt kormányfő kiírta a választásokat. Cameron így csütörtökön előbb Mark Rutte holland miniszterelnökkel, majd Francois Hollande francia elnökkel tárgyal. Pénteken Ewa Kopacz lengyel kormányfővel, körútja lezárásaként Angela Merkel német kancellárral tekintik át a brit EU-tagság jövőbeni alakulásának esélyeit. Cameron javaslatait formálisan a jövő hónapban esedékes EU-csúcs elé terjeszti majd, addig megpróbál egyetértést teremteni, a tervek szerint valamennyi uniós kollégájával egyeztet.

II. Erzsébet: lesz EU-népszavazás

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:34
II. Erzsébet és Fülöp herceg a királyi galérián át vonult be a Lordok Házába FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
II. Erzsébet trónbeszédével hivatalosan is megkezdődött tegnap az új parlamenti szezon Londonban. A királynő a Lordok Házában, a két ház honatyái előtt olvasta fel a beszédet, amely nem más, mint a brit kormány programja a következő öt évre. Európa ezúttal a szokásosnál is jobban odafigyelt: húsz év óta először újra egyszínű tory kormány alakult Nagy-Britanniában, s David Cameron miniszterelnök a trónbeszédben erősítette meg formálisan, hogy „igen-nem” népszavazást tartanak a brit EU-tagságról.

A tory kabinet szűkös, mindössze 12 mandátumos többsége elegendő arra, hogy az alsóházban biztosan megszavazzák a kormányprogramot, így már fel sem merült a királynő távolmaradása. II. Erzsébet, aki hivatali ideje alatt csupán kétszer nem vett részt személyesen a parlamenti nyitóülésen, ezúttal is érzelemmentesen, gyenge, de határozott hangon olvasta fel a Cameron és miniszterei által elkészített, mintegy tíz perces trónbeszédet.

Ugyancsak a hagyományoknak megfelelően ismertette idei – már meglehetősen visszafogott – utazási terveit is: jövő hónapban Németországot, majd novemberben Máltát keresi fel, s a hivatalos állami látogatásra érkező kínai elnököt fogadja októberben a Buckingham Palotában.

Őfelsége kabinetje a trónbeszédben is leszögezte, „egy nemzet” nevében kívánnak kormányozni. Cameron előzetesen úgy fogalmazott, az új kormány egyetlen percet sem akar késlekedni, mielőbb hozzákezd a választási programjában foglaltak megvalósításához. A „dolgozó emberek” érdekeit szem előtt tartó trónbeszéd, ahogy a toryk jellemezték, 29 jövendő törvény elfogadását helyezte kilátásba. A királynő által felolvasott program 30 millió embernek ígér adókedvezményeket.

A toryk elkötelezték magukat, hogy a következő öt évben, 2020-ig nem emelik sem a jövedelemadót, sem az áfát. A minimális órabérért dolgozók nem fizetnek jövedelemadót. A Cameron-kormány 3 millió gyakornoki helyet ígér a fiataloknak, kibővíti az ingyenes óvodai ellátást.

A jóléti ellátásból ugyanakkor 12 milliárd fontot faragnak le, nem utolsósorban annak révén, hogy az első négy évre megvonják a külföldi munkavállalók szociális ellátását. Megnyirbálják a szakszervezeti jogosítványokat. Valamelyest szélesítik a skót és walesi helyi kormányzat önállóságát, de az angol törvényhozóknak is nagyobb beleszólást ígérnek a csak Angliát érintő kérdésekben.

Visszakozott a tory kabinet a Munkáspárt által elfogadott emberi jogi törvény eltörlésétől, II. Erzsébet egyelőre csak konzultációkat ígért e kérdésben. Az európai emberi jogi bíróság illetékességét megkérdőjelező új emberi jogi szabályozást a tory honatyák körében is vitatják, a kormányoldalról ellenzékbe kényszerült liberális demokraták pedig élesen bírálják.

A konzervatívok választási győzelmével már egyértelművé vált, lesz brit referendum az EU-tagságról, Cameron nem tehet mást, teljesítenie kell választási ígéretét. Ma terjesztik be a parlament elé az EU-népszavazási törvényt, amelyből kiderülhet, pontosan milyen kérdést fognak feltenni, de nem biztos, hogy a tory kabinet máris megjelöli a referendum dátumát.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy a népszavazásra mégis inkább előbb kerítenek sort, mint később. Noha Cameron a trónbeszédben is 2017 végéig adott magának időt a referendum lebonyolítására, a konzervatív kormányfőt a brit vállalkozók is sürgetik, hogy jobb, ha már 2016-ban túlesnek a voksoláson.

Erre ösztönzi Cameront egyébként az Európai Unió is, mondván, senkinek sem jó, ha túl sokáig tartják fenn a bizonytalanságot. Az ellenzéki Munkáspárt, amely korábban ellenezte a referendumot, most azt hangoztatja, ha már meg kell lenni, tartsák meg minél előbb a népszavazást.

Már azt is bejelentették, hogy a referendumon azok szavazhatnak, akik az általános választásokon, azaz az angolok, skótok, walesiek, észak-írek, az írek, illetve a Nemzetközösséghez tartozó államok polgárai, köztük a Nagy-Britanniában élő máltaiak és ciprusiak is.

Más EU-tagországok állampolgárai, így a közép- és kelet-európaiak – akárhány éve élnek is brit földön - azonban nem, noha őket érinthetik leginkább a brit uniós tagság újratárgyalásával életbe lépő változtatások. Voksolhatnak ugyanakkor azok a britek, akik 15 évnél nem régebben élnek külföldön, s szavazhatnak a gibraltáriak is. (A Szikla lakói már jelezték, maguk részéről maradnának az EU-n belül.)

A brit kormány nem kívánja a skót példát követni: a skót referendumon első alkalommal a 16-17 évesek is szavazhattak, az EU-tagságról azonban várhatóan csak a 18 év felettiek nyilváníthatnak majd véleményt. Ellenzéki pártok, a Labour, a liberális demokraták és a skót nacionalisták javasolják majd a korhatár levitelét, kérdés, hogy lesz-e a toryk között elég támogató ahhoz, hogy átmenjen az erről szóló törvényjavaslat.

Amikor Rigában a brit-EU-viszonyban követelt változtatásokról kérdezték, Cameron pártja választási programjára hivatkozott. Valójában a toryk választási manifesztuma is jórészt általánosságokat tartalmaz, „nagyobb beleszólást” ígér a brit polgároknak az uniós ügyekbe. A konzervatívok fő baja az unióval, hogy „túl nagy, túl bürokratikus, túl parancsolgató”, s ezen akarnak változtatni.

Cameron az EU-reform megvitatására már tegnap Dániába utazott volna, de a vizitet lemondták, mivel Helle Thorning-Schmidt kormányfő kiírta a választásokat. Cameron így csütörtökön előbb Mark Rutte holland miniszterelnökkel, majd Francois Hollande francia elnökkel tárgyal. Pénteken Ewa Kopacz lengyel kormányfővel, körútja lezárásaként Angela Merkel német kancellárral tekintik át a brit EU-tagság jövőbeni alakulásának esélyeit. Cameron javaslatait formálisan a jövő hónapban esedékes EU-csúcs elé terjeszti majd, addig megpróbál egyetértést teremteni, a tervek szerint valamennyi uniós kollégájával egyeztet.