Fociháború Hunniában?

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:53
Egyelőre nem tudni, hányan rúgnak majd labdába a 2015/16-os első osztályú bajnokságban FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Igencsak parázs napok, hetek esetleg hónapok elé nézhet a magyar labdarúgás. és most nem a felnőtt válogatott Eb-selejtezőire, még csak nem is az U20-as csapat világbajnoki szereplésére gondolunk. Hanem arra, mekkora botrány kerekedhet abból, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) fellebbviteli licencadó bizottsága sem adta meg a Győri ETO FC, a Kecskeméti TE, a Nyíregyháza Spartacus, a PMFC-Matias és az amúgy is kiesett Lombard Pápa Termál FC számára az élvonalbeli induláshoz szükséges licencet. Ez pedig azt jelenti, hogy az érvényben lévő szabályok ellenére a labdarúgó OTP Bank Liga 2015/16-os idényében a mostani tizenhattal szemben 12 csapat szerepel majd.

Még vége sincs az idei NB I-es bajnokságnak, máris forrnak az indulatok a következő kiírás körül. Ugyanis kedden az MLSZ fellebbviteli licencadó bizottsága az elsőfokú döntéseket helyben hagyva, nem adta meg az első osztályban való induláshoz szükséges licencet öt csapatnak: Győri ETO FC, a Kecskeméti TE, a Nyíregyháza Spartacus, a PMFC-Matias és a Lombard Pápa Termál FC nem lehet ott az NB I 2015-16-os bajnoki rajtjánál.

Márpedig ez a jelenlegi helyzet több aggasztó dolgot is magában tartogat. Például az MLSZ érvényben lévő szabályai alapján 16 csapatnak kell részt vennie az első osztályú bajnokságnak. Aztán a mostani döntés alapján élvonalbeli 12 gárdából öt fővárosi, illetve 3 a hatvan kilométeres vonzáskörzetében lévő csapat lesz majd, ami lassan Budapest bajnoksággá alacsonyíthatja a magyar első osztályt. Ráadásul eddig nem kevesebb, mint 17 csapat kapott első osztályú licencet, azaz a létszám csökkentése helyett a tizenhatos élvonalbeli létszámot az NB II-ből kellene feltölteni a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint.

Ám a Csányi Sándor vezette MLSZ még az elsőfokú döntésekor bejelentette, majd kedden este megerősítette, a következő szezonban 12 csapattal képzelik el a jövőt. Az még kérdéses, ki lesz a tagja a szerencsés tucatnak, hiszen a kiesés ellen még javában harcol egymással a Honvéd, a Haladás és a Dunaújváros, illetve a már biztos feljutó Vasas mellett vagy a Békéscsaba, vagy története során először a Gyirmót lesz NB I-es induló.

Hogy mi lesz azokkal a csapatokkal, akik nem kaptak licencet? „Hetvenkét órán belül minden érdekelt klub megkapja a részletes indoklást, és negyvennyolc órán belül valamennyiüknek be kell adniuk egy új kérelmet az NB III-ban való induláshoz. Ugyanis az érintettek még a másodosztályú követelményeknek sem feleltek meg. Ha ez megtörténik, eldől, hogy hol indulhatnak majd a következő szezonban” – mondta el lapunknak Sipos Jenő, az MLSZ szóvivője.

Ha marad a 12 csapatos első osztály, az MLSZ elképzelései szerint a klubok háromszor játszanának egymással, azaz 33 fordulóban dőlne el a bajnoki cím és az érmek, illetve a kiesés sorsa. Azért ebben is van veszély bőven, ám mi csak az esélyegyenlőség megsértésére hívnánk fel a figyelmet, hiszen a mindenki háromszor játszik mindenkivel, akkor valakik eggyel többször fogadhatják majd a másikat. Mi alapon, ki vagy mi dönt arról, ki legyen a szerencsés kiválasztott, aki eggyel többször léphet pályára saját szurkolói előtt…

Mindenesetre az érintett csapatok közül a Kecskemét, a Pécs és a Nyíregyháza sem szeretné annyiban hagyni az első osztályból való száműzetésüket. De mit tehetnének a jogerős döntéssel szemben?

„Természetesen megvan a lehetőségük továbbvinni az ügyet. Ott van mindjárt a Sport Állandó Választott Bíróság, amely nincs reflektorfényben, de attól még működő egységről beszélhetünk. Évente néhány ügyben hoz döntést. Aztán ott van ennek a nemzetközi megfelelője, a CAS. Ezek egymástól független szervezetek, nem létezik olyan kötelező forgatókönyv, hogy előbb itthon kell próbálkozni, aztán lehet elmenni a problémánkkal külföldre” – nyilatkozta a sportnapilapnak dr. Horváth Gábor, a Hivatásos Labdarúgók Szervezetét vezető ügyvéd.

A fentiekből az biztosan nem látszik még jelenleg, hogy a 2015-16-os első osztályú bajnokságban hány és melyik csapat lehet ott a rajtnál, ám abban egészen biztosak lehetünk, nem napok alatt kerül pont az ügy végére.

A Fradi kálváriája

A Ferencváros labdarúgócsapata hasonlóan járt 2006-ban, mint a mostani öt klub, kivéve, hogy a zöld-fehérek a másodosztályban folytathatták. A Fradi azért nem kapott licencet, mert több százmilliós tartozása volt, így a klub 1899 óta íródó történelmében először fordult elő, hogy a másodosztályban kezdet meg a küzdelmeket. Hatalmas jogi hercehurcát követően a Ferencváros három év szünet után tudott csak visszakerülni az NB I-be.

A kitagadottak reakciói

Révész Bálint, a Nyíregyháza tulajdonosa (a klub honlapján): „Megdöbbenve fogadtuk a hírt, és méltánytalannak tartjuk. Nem adjuk fel, ha kell, a végsőkig elmegyünk, a remény hal meg utoljára.”

Nyíregyházi önkormányzat közleménye (MTI): "Egy olyan klubot lehetetlenítenek el hosszú évekre, amelyet a város és Révész Bálint tulajdonos szisztematikus munkával épített fel 2010-től. Mára a klubnak nincs tartozása, az egyik legstabilabb és átláthatóan működő csapatok egyike lett Magyarországon, amely mögött több mint 400 utánpótláskorú gyerek sportolhat. Ez a döntés a nyíregyházi labdarúgás és az utánpótlás-nevelés végét jelentheti."

Hargitai János, a Pécs elnöke (MTI): „Nem értem a Magyar Labdarúgó Szövetség fellebbviteli licencadó bizottságának keddi döntését, hiszen meglátásom szerint a klubot működtető PMFC Sport Kft. teljesítette a feltételeket már az alapeljárásban is. A PMFC volt az egyetlen csapat, amelyet nem a licencszabályzat konkrét pontjának megsértése miatt utasítottak el, hanem – szerintem teljesen törvénytelenül – azért, mert nem láttak garanciát arra, hogy a következő szezont anyagilag végig tudjuk csinálni.”

Sallói István, a KTE klubigazgatója (Nemzeti Sport): „Benne volt a levegőben, hogy ez a döntés születik, de azért reménykedtünk… Át kell beszélni, milyen lehetőségek vannak a kecskeméti futball jövőjét illetően. Van itt egy akadémia is a városban hétszáz gyerekkel, tudunk-e profi felnőtt csapatot kiállítani. Nyilvánvalóan ez Rózsa Pál tulajdonos döntése lesz.”

A licenccel rendelkezők

Összesen 17 klub kapta meg az első osztályban való szerepléshez elengedhetetlenül szükséges licencet: HONVÉD, DVSC-TEVA, DVTK, FTC, MTK, HALADÁS, VIDEOTON, BÉKÉSCSABA, DUNAÚJVÁROS, GYIRMÓT, MEZŐKÖVESD, PAKS, PUSKÁS AKADÉMIA, SZOLNOK, ÚJPEST, VASAS, ZTE.



 

Szerző
Frissítve: 2015.05.27. 23:40

Nyitás a Balkánon

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:36
Aleksandar Vucic szerb kormányfő Fotó: Europress Getty Images
Történelmi találkozó zajlik az albán fővárosban, Aleksandar Vucic szerb kormányfő meglépte, amit egyetlen elődje sem. Koszovó kérdésében továbbra sincs konszenzus vagy kompromisszum az albán és szerb vezetés között, de a béke érdekében készek tárgyalni. A német-francia történelmi megbékélést mintának tekintik.

Legnagyobb állami tiszteletadás mellett fogadták tegnap Tiranában Aleksandar Vucic szerbiai kormányfőt, tudósított a nagy nemzetközi érdeklődés közepette zajló, történelminek tekintett szerb-albán találkozóról a B92 szerb portál.

Nem véletlenül kapta a történelmi jelzőt a tegnap kezdődött kétnapos vizit, ugyanis Vucic az első mindenkori szerb vezető politikus, aki az albán fővárosba látogat. Mindeddig nemcsak a szerb, hanem a jugoszláv vezetés, sőt maga Josip Broz Tito is, aki 35 éven át állt Jugoszlávia élén, elkerülte Tiranát.

A nagy nyitás első lépése már megtörtént tavaly novemberben, amikor Edi Rama albán miniszterelnök látogatott Belgrádba. Az a vizit sem volt kevésbé történelmi, hiszen 68 éve nem járt albán állami vezető a szerb-jugoszláv fővárosban. Azt a találkozót a szerb és európai média a balkáni feszültségek enyhülésének bizonyítékaként értelmezte, ami jótékony hatással bír az európai integrációra is.

Vucic útjának jelentőségét emeli, hogy Rama belgrádi látogatása ellenére is a kétoldalú kapcsolat akadozik. A viszály oka az albánok lakta Koszovó, amelynek függetlenségét máig nem ismerte el Szerbia, mindmáig az ország részének tekinti. Ugyanakkor az albán politika sem rejti különösebben véka alá a Koszovót is magába foglaló Nagy-Albániáról szőtt álmait.

A tavalyi botrányos szerb-albán labdarúgó mérkőzés miatt többször elhalasztották az albán vezető útját, majd maga a vizit is konfliktusos volt, mert Rama Belgrádban megsértette a protokollt, Koszovó függetlenségéről beszélt. Az incidensek 2015-ben is folytatódtak, Szerbia kétszer küldött tiltakozó jegyzéket Albániának.

Először januárban, miután a szilveszteri ünnepségek alatt Nagy-Albániát ábrázoló zászlót vetítettek ki Edi Rama miniszterelnöki rezidenciája falára, majd áprilisban, amikor az albán kormányfő egy pristinai televízióban azt mondta, hogy Albánia és Koszovó egyesülése elkerülhetetlen és megkérdőjelezhetetlen.

A tegnapi tiranai közös Vucic – Rama sajtótájékoztató azonban zavartalan volt. A két politikus nyíltan elmondta, hogy nem értenek egyet Koszovó státusát illetően, de ez nem akadályozza meg a két ország között megindult párbeszédet és hangsúlyozták, hogy enyhíteni szeretnék a fagyos albán-szerb viszonyt a térség békéje érdekében. A párbeszéd folytatás létfontosságú az egész régió számára, szögezték le.

Rama kijelentette: Szerbiának és Albániának azzá kell válnia a Balkán számára, ami Franciaország és Németország volt Európában a második világháborút követően. Úgy vélekedett, hogy a jelen lehetőséget kínál az albánoknak és szerbeknek arra, hogy saját országaik és a régió érdekében megtegyék azt, amit a németek és a franciák tettek magukért a második világháborút követően.

Hozzátette: függetlenül attól, hogy „problémák egész hegye“ áll Szerbia és Albánia között, ez nem jelenti azt, hogy „nem fogunk igyekezni ezeknek a különbözőségeknek a párbeszéd útján történő enyhítéséért“. Vucic elmondta, büszke arra, hogy ő az első szerbiai miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Tiranában. „Jó úton vagyunk, ezen dolgoznunk kell” fogalmazott a szerb kormányfő.

A két ország miniszterelnöke tegnap délben kezdete meg tárgyalásait, ezt követően Bujar Nishani albán államfővel, továbbá a képviselőház elnökével és Tirana polgármesterével is találkozott Vucic és tárgyalt az albániai szerbek képviselővel. A szerb küldöttség ma részt vesz a Vienna Economic Forum – Tirana Talks 2015 elnevezésű gazdasági fórumon.

Szerző

II. Erzsébet: lesz EU-népszavazás

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:34
II. Erzsébet és Fülöp herceg a királyi galérián át vonult be a Lordok Házába FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
II. Erzsébet trónbeszédével hivatalosan is megkezdődött tegnap az új parlamenti szezon Londonban. A királynő a Lordok Házában, a két ház honatyái előtt olvasta fel a beszédet, amely nem más, mint a brit kormány programja a következő öt évre. Európa ezúttal a szokásosnál is jobban odafigyelt: húsz év óta először újra egyszínű tory kormány alakult Nagy-Britanniában, s David Cameron miniszterelnök a trónbeszédben erősítette meg formálisan, hogy „igen-nem” népszavazást tartanak a brit EU-tagságról.

A tory kabinet szűkös, mindössze 12 mandátumos többsége elegendő arra, hogy az alsóházban biztosan megszavazzák a kormányprogramot, így már fel sem merült a királynő távolmaradása. II. Erzsébet, aki hivatali ideje alatt csupán kétszer nem vett részt személyesen a parlamenti nyitóülésen, ezúttal is érzelemmentesen, gyenge, de határozott hangon olvasta fel a Cameron és miniszterei által elkészített, mintegy tíz perces trónbeszédet.

Ugyancsak a hagyományoknak megfelelően ismertette idei – már meglehetősen visszafogott – utazási terveit is: jövő hónapban Németországot, majd novemberben Máltát keresi fel, s a hivatalos állami látogatásra érkező kínai elnököt fogadja októberben a Buckingham Palotában.

Őfelsége kabinetje a trónbeszédben is leszögezte, „egy nemzet” nevében kívánnak kormányozni. Cameron előzetesen úgy fogalmazott, az új kormány egyetlen percet sem akar késlekedni, mielőbb hozzákezd a választási programjában foglaltak megvalósításához. A „dolgozó emberek” érdekeit szem előtt tartó trónbeszéd, ahogy a toryk jellemezték, 29 jövendő törvény elfogadását helyezte kilátásba. A királynő által felolvasott program 30 millió embernek ígér adókedvezményeket.

A toryk elkötelezték magukat, hogy a következő öt évben, 2020-ig nem emelik sem a jövedelemadót, sem az áfát. A minimális órabérért dolgozók nem fizetnek jövedelemadót. A Cameron-kormány 3 millió gyakornoki helyet ígér a fiataloknak, kibővíti az ingyenes óvodai ellátást.

A jóléti ellátásból ugyanakkor 12 milliárd fontot faragnak le, nem utolsósorban annak révén, hogy az első négy évre megvonják a külföldi munkavállalók szociális ellátását. Megnyirbálják a szakszervezeti jogosítványokat. Valamelyest szélesítik a skót és walesi helyi kormányzat önállóságát, de az angol törvényhozóknak is nagyobb beleszólást ígérnek a csak Angliát érintő kérdésekben.

Visszakozott a tory kabinet a Munkáspárt által elfogadott emberi jogi törvény eltörlésétől, II. Erzsébet egyelőre csak konzultációkat ígért e kérdésben. Az európai emberi jogi bíróság illetékességét megkérdőjelező új emberi jogi szabályozást a tory honatyák körében is vitatják, a kormányoldalról ellenzékbe kényszerült liberális demokraták pedig élesen bírálják.

A konzervatívok választási győzelmével már egyértelművé vált, lesz brit referendum az EU-tagságról, Cameron nem tehet mást, teljesítenie kell választási ígéretét. Ma terjesztik be a parlament elé az EU-népszavazási törvényt, amelyből kiderülhet, pontosan milyen kérdést fognak feltenni, de nem biztos, hogy a tory kabinet máris megjelöli a referendum dátumát.

Elképzelhető ugyanakkor, hogy a népszavazásra mégis inkább előbb kerítenek sort, mint később. Noha Cameron a trónbeszédben is 2017 végéig adott magának időt a referendum lebonyolítására, a konzervatív kormányfőt a brit vállalkozók is sürgetik, hogy jobb, ha már 2016-ban túlesnek a voksoláson.

Erre ösztönzi Cameront egyébként az Európai Unió is, mondván, senkinek sem jó, ha túl sokáig tartják fenn a bizonytalanságot. Az ellenzéki Munkáspárt, amely korábban ellenezte a referendumot, most azt hangoztatja, ha már meg kell lenni, tartsák meg minél előbb a népszavazást.

Már azt is bejelentették, hogy a referendumon azok szavazhatnak, akik az általános választásokon, azaz az angolok, skótok, walesiek, észak-írek, az írek, illetve a Nemzetközösséghez tartozó államok polgárai, köztük a Nagy-Britanniában élő máltaiak és ciprusiak is.

Más EU-tagországok állampolgárai, így a közép- és kelet-európaiak – akárhány éve élnek is brit földön - azonban nem, noha őket érinthetik leginkább a brit uniós tagság újratárgyalásával életbe lépő változtatások. Voksolhatnak ugyanakkor azok a britek, akik 15 évnél nem régebben élnek külföldön, s szavazhatnak a gibraltáriak is. (A Szikla lakói már jelezték, maguk részéről maradnának az EU-n belül.)

A brit kormány nem kívánja a skót példát követni: a skót referendumon első alkalommal a 16-17 évesek is szavazhattak, az EU-tagságról azonban várhatóan csak a 18 év felettiek nyilváníthatnak majd véleményt. Ellenzéki pártok, a Labour, a liberális demokraták és a skót nacionalisták javasolják majd a korhatár levitelét, kérdés, hogy lesz-e a toryk között elég támogató ahhoz, hogy átmenjen az erről szóló törvényjavaslat.

Amikor Rigában a brit-EU-viszonyban követelt változtatásokról kérdezték, Cameron pártja választási programjára hivatkozott. Valójában a toryk választási manifesztuma is jórészt általánosságokat tartalmaz, „nagyobb beleszólást” ígér a brit polgároknak az uniós ügyekbe. A konzervatívok fő baja az unióval, hogy „túl nagy, túl bürokratikus, túl parancsolgató”, s ezen akarnak változtatni.

Cameron az EU-reform megvitatására már tegnap Dániába utazott volna, de a vizitet lemondták, mivel Helle Thorning-Schmidt kormányfő kiírta a választásokat. Cameron így csütörtökön előbb Mark Rutte holland miniszterelnökkel, majd Francois Hollande francia elnökkel tárgyal. Pénteken Ewa Kopacz lengyel kormányfővel, körútja lezárásaként Angela Merkel német kancellárral tekintik át a brit EU-tagság jövőbeni alakulásának esélyeit. Cameron javaslatait formálisan a jövő hónapban esedékes EU-csúcs elé terjeszti majd, addig megpróbál egyetértést teremteni, a tervek szerint valamennyi uniós kollégájával egyeztet.

Szerző