Polt belezavarodott a magyarázkodásba

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:05
Polt Péter egy korábbi felvételen. FOTÓ: Népszava
A vádlottak 18 százalékát hallgatták ki a nyomozóhatóságok a nyomozások során előzőleg tanúként, az ilyen tanúkihallgatások többsége ugyanakkor nem volt törvénysértő, mivel a nyomozás ezen időszakában még nem volt adat arra, hogy a tanú bűncselekményt követett el - állítja a Legfőbb Ügyészség "reprezentatív vizsgálatára" hivatkozva.

Polt Péter azt követően rendelte el a szúrópróbaszerű átvilágítást, hogy Bárándy Gergely MSZP-s képviselő a Quaestor-ügy kapcsán számon kérte rajta, miért nem hallgatták ki tanúként azokat, akikről "biztosan lehetett tudni, hogy érintettek és bűncselekményt követnek el". A legfőbb ügyész erre úgy reagált, hogy aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki tanúként, "ez mindenfajta emberi jognak ellentmond". Ezt követően a Népszavának "szuperhazugságnak" nevezte ezt az állítást Magyar György, s az ügyvéd emlékeztetett arra is, az ügyészség bevett gyakorlatáról van szó, 50-70 százalékra tehető azon gyanúsítottak aránya, akiket korábban tanúként hallgattak ki. Az LÜ most közölte: nem rendelkeznek olyan nyilvántartással, amely alkalmas lenne annak statisztikai kimutatására, hogy hány olyan büntetőügy volt az elmúlt öt évben, amelyben a tanúként kihallgatott személyeket az eljárás későbbi szakaszában gyanúsítottként hallgatta ki a nyomozóhatóság. Ennek megállapítására kizárólag több százezer ügy tételes átvizsgálása alapján kerülhetne sor, ehelyett saját kezdeményezésre szúrópróbaszerű vizsgálatot végeztek, így jött ki, hogy "csak" az eljárásaik 18 százalékában "mondanak ellent mindenféle emberi jognak".

Szerző

Mégis 5,3 százalék lesz a reklámadó

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:04
FOTÓ: Népszava
Pénteken beadta a kormány, tegnap már el is fogadta a parlament az új reklámadó szabályozást. A javaslat nem tartalmazott meglepetést, továbbra is nulla százalék marad a reklámadó mértéke a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után, az e feletti rész után ugyanakkor valamennyi adóalanynak 5,3 százalékot kell fizetnie. Vagyis, szemben a tavaly elfogadott reklámadó szabályozással, szinte minden médiacégnek fizetnie kell majd a terhet. 

Az eredeti szabályozás, mint ismert, sávosan adóztatta a médiumokat, s a felső - először 40, majd 50 százalékos - kulcs lényegében egyetlen cégre vonatkozhatott, az RTL Klubra. Épp ezért fordultak az Európai Bizottsághoz (EB), amelynek két szervezete jelenleg is vizsgálja a korábbi szabályozást, amelyet a kormány nemzetközi nyomásra visszavont. Az indoklás szerint a mostani javaslat célja, hogy a reklámadóról szóló törvény a módosítást követően - uniós jogi aggályok nélkül, az adózási költségek minimalizálásával - továbbra is ugyanakkora nagyságú forrást biztosítson, mint a tavalyi. Az 5,3 százalékos kulccsal lényegében csak az RTL és a Tv2 jár jól, az összes magyar médiacég többet kénytelen fizetni. Az Orbán Viktor és Simicska Lajos közötti nyílt "háborút" is részben a reklámadó új szabályozása váltotta ki, amely Simicska médiacégeit érinti talán leghátrányosabban.

Ugyanakkor nehezen érthető a kormányoldal sietsége a mostani módosítással, hiszen az EB továbbra is vizsgálja a jogszabályt, és - információk szerint - nemcsak a nulla kulcsos sávot kifogásolja, de az adóalappal is gondja van. Az EB szerint az árbevételen alapuló progresszív adózás hátrányos a nagyobb piaci szereplők számára, ellentétben a nyereségen alapuló progresszív adózással. Az elhúzódó vita miatt éppen ezért úgy számoltak, hogy a parlament ősznél előbb nem tudja módosítani a reklámadó törvényt. Emiatt ki is emelték az adótörvényeket módosító csomagból. Lázár János kancelláriaminiszter pedig két hete még maga mondta: addig nem tudják beadni a törvénymódosítást, amíg meg nem egyeznek az unióval.

A kormány ellehetetleníti a reklámipart

A Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) szerint a reklámközvetítési tevékenységre vonatkozó törvényjavaslat felborítja a reklámipar évtizedek alatt kialakult működési rendjét, a teljes reklámköltés csökkenését fogja eredményezni, amelynek következményei lesznek a tartalom minőségére is. A szervezet a törvénytervezet visszavonására, illetve a mielőbbi a szakmai egyeztetések megkezdésére kéri a kormányt.

A szövetség szerint a javaslat értelmében mind a média-, mind a hirdetői oldalra újabb jelentős költségek és kezelhetetlen adminisztrációs terhek hárulnak és a piacon működő médiaügynökségek ellehetetlenülhetnek. Adminisztratív és kapacitási okok miatt pedig sokkal kevesebb médiatulajdonos tud majd szerződést kötni a hirdetőkkel, nő a piaci koncentráció, sok kisebb médium elveszítheti reklámbevételeit.

Szerző

Értelmetlen fővárosi kórházvita

Publikálás dátuma
2015.05.28. 07:03

A következő választásig biztosan nem épül meg az új fővárosi szuperkórház, sőt, nevüket elhallgató egészségügyi vezetők szerint lehet, hogy soha nem lesz ilyen fejlesztés. Egy kórházépületek tervezésével is foglalkozó nemzetközi építésziroda munkatársa ráadásul a Népszavának úgy nyilatkozott, egy minden szakterületet magába foglaló sok ezer négyzetméteres gyógyító tömb tervezése legalább egy-másfél éves munkát jelent.

Megírtuk: a fővárosi Fidesz elnöksége nemrég közölte, széleskörű egyeztetést kezd, hogy ősszel kidolgozott javaslatot tehessen a kormánynak az új kórház helyszínére. Az elmúlt két hónapban ugyanis versenyfutásba kezdtek a fideszes kerületi polgármesterek. Legutóbb kedden csatlakozott a Szent János Kórház területén és annak környékén megvalósítható fejlesztés támogatóihoz Láng Zsolt, a II. kerület és Pokorni Zoltán, a XII. kerület kormánypárti polgármestere.

Előbbit cseppet sem zavarta, hogy áprilisban még a főpolgármesterrel együtt az egykori OPNI területén tartotta megvalósíthatónak a beruházást. Ha sikerül egymás között lejátszani a meccset és valamikor ősszel találnak egy mindenkinek elfogadható helyszínt, a kormány döntésére újabb heteket kell várni, az építészi pályázatra is kell időt hagyni, tehát jó esetben is csak jövő tavasszal kezdődhet a tervezési munka. Az elfogadott tervekig pedig eltelik egy-másfél év, vagyis valamikor 2017 második felében indulhatna bármiféle építkezés.

Már ha lenne rá forrás, hiszen a már említett építésziroda alaphangon 550 ezer forintos négyzetméterárral számol egy ilyen létesítmény építésénél. Sőt, ha mindenből a legjobb megoldásokat valósítják meg, akkor az ár felmehet akár 700 ezer forintig is - állították kérdésünkre.

Jóval nagyobb összeg a kórház felszerelése, ami súlyos milliárdokat tesz hozzá a költségekhez. Összehasonlításképp: több éves előkészítés után a korábbi, elavult telephelyeket felváltó, 15,3 milliárd forintba kerülő új kaposvári tömbkórház építése 2009-ben kezdődött és várhatóan jövő márciusban fejeződik be.

Nyíregyházán 14,5 milliárdért építettek meg három összekapcsolt új kórházi tömböt, míg Dunaújvárosban 4 milliárdba került az új műtőblokk, központi sterilizáló, intenzív osztály és diagnosztikai részleg megvalósítása. Ezeket a beruházásokat alapul véve több tízmilliárdról beszélhetünk egy új fővárosi kórház teljes műszerparkjának kialakításakor.

Mivel pedig az egészségügyi fejlesztésekre a mostani uniós ciklusban az elmúlt éveknél jóval kevesebb jut, a pénz nagy részét hazai forrásból kellene előteremteni. A jövő évi költségvetés egymilliárd forintot tartalmaz e beruházás előkészítésére. Ennek ellenére több budapesti egészségügyi vezető azt gondolja, hogy a kérdés felvetése nem több mint figyelemelterelés az ágazat alapvető gondjairól, szerintük új kórház nem épül a fővárosban, kisebb fejlesztésekkel kell beérnie Budapestnek.