Felnagyított szépségeszmények

Publikálás dátuma
2015.05.28 07:47
A Mona Lisát ábrázoló sorozatánál Yvaral egyre inkább felnagyította a képeket alkotó pigmenteket FOTÓ: MTI/SÓKI TAMÁS
Szeptember 20-ig látható Victor Vasarely fiának, Jean-Pierre (Yvaral) Vasarelynek a napokban nyílt pécsi tárlata. A Janus Pannonius Múzeum Modern Képtárában több az édesapát is ábrázoló mű látható, de nem hiányzik Mona Lisa és Marilyn Monroe sem.

Két egymásra hasonlító, szemüveges, derűs férfi mosolyog a látogatóra a hatalmas, kinagyított fényképen a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Képtárában a napokban nyílt kiállítás bejáratánál. Fiú és apa, ebben a sorrendben és ezúttal az előbbi, a fiú a főszereplő.

Még akkor is, ha az apa a híresebb, aki nem más, mint a pécsi születésű Victor Vasarely és a fiú, akinek azért szintén gazdag az életműve és ideje is, hogy mi magyarok is közelebbről megismerjük: Yvaralt, azaz Jean-Pierre Vásárhelyit (1934-2002). Később ő is a Vasarely nevet használta.

Yvaral (a Vasarely név egy anagrammája, kivéve belőle az „s" és az „e" betűt) 1934-ben született Párizsban. Munkáira nagy hatással volt az édesapja. Később azonban az op-art alkotói szemléletétől eljutott a szabadságot hirdető pop-artig. Csakúgy mint édesapja, ő is egy ideig reklámgrafikusként dolgozott. Néhány évig egyáltalán nem festett, sőt egy, a festészetet elutasító művészcsoportot is létrehozott, főként az édesapja elleni lázadásból.

Egyszerű geometrikus elemekből álló, koherens, absztrakt vizuális nyelvet próbáltak kifejleszteni. A hatvanas évek végéig elsősorban plexiüvegből, fémlapokból, műanyag- és gumiszálakból szerkesztett, optikai hatásokra épülő, fekete-fehér reliefeket készített, ezekből a mostani kiállításon is látható néhány. Aztán mégis visszatért a festészethez. Az ebben az időszakban született művei elemekre bontott és egyszerű geometriai formákból, szigorú rend szerint újraszerkesztett struktúrákból állnak.

Édesapja egyébként több munkájában megjelenik. Az egyiken akár kis fricskaként is felfogható, hogy apja képalkotási eszközrendszerével jeleníti meg portréját. A most Pécsen látható alkotásainak többsége op-art festmény, illetve kinetikus képkísérlet, ezek a Vasarely Alapítvány Aix-en-Provence-i gyűjteményéből érkeztek a tárlatra.

A kiállítás egyik leglátványosabb része két projektcsoport. A művek két világ szépségeszményével foglalkoznak. Az egyik főszereplője Mona Lisa, a másiké Marilyn Monroe. Ezeken a képeken valóban sikerül összehoznia az op-artot a pop-art irányzattal.

Sárkány József, a kiállítás kurátora szerint ezek az alkotások jól mutatják Yvaral szabad gondolkodását. A Mona Lisát ábrázoló sorozatánál egyre inkább felnagyította a képeket alkotó pigmenteket, így a forma is egyre elnagyoltabbá válik, és egyre meghatározóbbá lesz a pigment is, mint képalkotó elem. Az ötödik képen Mona Lisa alakja már csaknem teljesen eltűnik. A Marilyn Monroe-t ábrázoló sorozatnál is a pigmentekkel játszik és egyfajta térhatást ér el.

Yvaral díszlettervezőként is sikeres volt, ezen felül számos, épületekhez kapcsolódó alkotást is készített, édesapjával közösen és önállóan is. Nevéhez fűződik például Párizsban az RTL-épület homlokzata, a Mona Lisa oromfal a rue du Louvre-ban, az Hommage á Blaise Pascal az IBM-székházban, a Vendôme téren, a The Beverly Wilshire Hotel Los Angelesben, a Hôtel Negresco Nizzában, a Steinkjeri Városháza Oslóban, vagy talán a legismertebb, a Renault rombusz alakú emblémája.

Utóbbival kapcsolatban Jean-Pierre Vasarely, vagyis Yvaral fia a tárlat megnyitójára Pécsre érkezett Pierre Vasarely elmesélte, hogy a Renault-emblémára Victor Vasarely kapott megbízást a hetvenes évek elején. Tervezett is tíz variációt, de egyikkel sem volt elégedett.

A munkába bevonta fiát Yvaral-t is, aki tízből négyet-ötöt készített, s végül a Renault ezek közül választotta ki a később világhírűvé lett jelet, a honorárium a szerződés szerint őt illette meg, bár Vasarely-emblémaként ismerte meg a világ. A női nemi szervre emlékeztető rombusz alak, vagyis a torzított négyzet Vasarely geometrikus világához köthető.

Kérdésünkre Pierre Vasarely beszélt Yvaral hagyatékáról is. Yvaral halála után volt felesége mintegy négyszáz Vasarely-képet szállíttatott el az Aix-en-Provence-i alapítványi központból New Yorkba. Ezeket a bíróság a családnak ítélte, de még nem kapták vissza, sőt, arról is hallani, hogy az alkotások már állítólag Costa Ricában vannak.

Mint ismert, a franciaországi Gordes-ban öt-hat éve bezárt a Vasarely-múzeum, de Pierre Vasarely szeretné, ha mindenképp újra megnyílna az intézmény, ebben együttműködnek a magyarországi kiállítóhelyekkel, illetve Pécs városával. A kooperáció egyik látványos jele már látható a pécsi Uránvárosban, ahol megtekinthető a 37 négyzetméter című alkotás, amely egy lakótelepi lakás méreteire utal és annak az elképzelésnek az első momentuma, amely szerint minden harmadik évben egy köztéri művet állítanának fel az alapítvány támogatásával.

A Renault-embléma ugyan nem szerepel a szeptember 20-ig megtekinthető kiállításon, de főként Mona Lisa és Marilyn Monroe, na és persze Vasarely rajongói semmiképp ne hagyják ki Yvaral Vasarely első magyarországi életmű-kiállítását, amelyre feltehetően Victor Vasarely is méltán büszke lenne.

Elhunyt Kautzky József színművész

Publikálás dátuma
2019.02.20 18:56

Shutterstock
Szerdán, 92 éves korában elhunyt Kautzky József Jászai Mari-díjas színművész - közölte a család az MTI-vel.
Kautzky József 1927. január 15-én született Soroksáron, 1946 és 1948 között végezte el a Színművészeti Akadémiát. 1949-ben a debreceni Csokonai Színház, 1949-től a pécsi Nemzeti Színház, 1952-től a Magyar Néphadsereg Színháza, 1958 és 1996 között a Jókai Színház, a Petőfi, a Thália, az Arizona, a Művész, valamint a Thália Színház tagja volt, ahonnan végül elköszönt a színpadtól. Akkor is hű volt az épülethez, amikor az nevet és direktort váltott többször is. Láthattuk őt főszerepekben, és jellegzetes orgánumát, humorát, iróniáját karakter szerepekben is kamatoztatta. Sokat filmezett is az ötvenes évektől évtizedeken keresztül, de szerepelt tévéjátékokban és népszerű sorozatban is, például a Szomszédokban. Művészetének elismeréseként 1983-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Főbb szerepei: Ágh Miklós (Molnár: A hattyú); Szigligeti: Liliomfi; Vak jós (Euripidész: Bacchánsnők); Kacsóh Pongrácz (Kellér: Bal négyes páholy); Biberach (Katona: Bánk bán); Rozsos Henrik (Karinthy: Házszentelő); Arkagyij Afranius (Bulgakov: A Mester és Margarita); Omar Gaffney (Chase: Barátom, Harvey); Pap (Vian: Mindenkit megnyúzunk); Sir Colenso Ridgeon (Shaw: Segítség! Orvos!); Candy (Steinbeck: Egerek és emberek); Weller Martin (Coburn: Kopogós römi); Számos filmben is játszott, szerepelt egyebek mellett az Egy pikoló világos (1955); Két vallomás (1957); Fekete szem éjszakája (1958); Alba Regia (1961); Legenda a vonaton (1962); Meztelen diplomata (1963); Törékeny boldogság (1965 tv); A tizedes meg a többiek (1965); A veréb is madár (1968); Az örökös (1969); A kormányzó (1969 tv); Érik a fény (1970); Az utolsó ítélet (1970 tv); Ártatlan gyilkosok (1973); Hét tonna dollár (1973); A cárné összeesküvése (1976 tv); Bűnügy lélekelemzéssel (1978 tv); Égigérő fű (1979); A sóder (1980 tv); Két férfi az ágy alatt (1983 tv); Halál (1983 tv); Kaviár és lencse (1984 tv); Szomszédok (1987-1999 teleregény); A templom egere (1998 tv); Hóesés a Vízivárosban (2004 tv). 
Frissítve: 2019.02.20 20:26

Van Dyck olcsóbb volt Munkácsynál

Publikálás dátuma
2019.02.20 11:00
Kásler Miklós, a nemzeti erőforrások minisztere (j2) és Baán László főigazgató (j) nézi a múzeum birtokába került Van Dyck-festm
Fotó: MTI/ Balogh Zoltán
Az utóbbi száz év legdrágább műtárgy vásárlásának örülhet a Szépművészeti Múzeum: a kormány támogatásával a flamand Anthonis Van Dyck képével bővült a gyűjteménye.
Kedd délelőtt az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós királyi gyermekek portréiból álló kamaratárlatot nyitott a Szépművészetiben annak alkalmából, hogy a magyar kormány a múzeum részére megvásárolta az élvonalbeli flamand barokk festő, Anthonis Van Dyck egyik utolsó, befejezett művét, Stuart Mária Henrietta esküvői portréját. A Szépművészeti Múzeum elmúlt száz évében ez eddig a legnagyobb értékű műtárgy vásárlás. A festményt a Christie’s december 6-i árverésén Londonban vették meg 5,85 millió angol fontért, mintegy 2,1 milliárd forintért – azaz a mű jelentősen olcsóbb volt, mint Munkácsy Mihály Golgotája, amelyért a Miniszterelnökség idén januárban 10 millió dollárt, mintegy 2,8 milliárd forintot fizetett. (Korábban a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja 6 millió dollárt ajánlott a képért akkori tulajdonosának, Pákh Imre műgyűjtőnek, de ő 9 milliót kért. Azóta is rejtély, a Miniszterelnökség hogyan jutott kilencről tízre.) A Van Dyck-képnek – így tárlatnak is – némi bizarr színezetet ad, hogy I. Károly angol király legidősebb lánya, Stuart Mária Henrietta éppen kilencéves volt, mikor házasságot kötött az akkor tizennégy éves II. Orániai Vilmos herceggel, a független Hollandia későbbi kormányzójával. Igaz, a szövetségkötéseket megpecsételő gyermekházasságok akkoriban nem voltak szokatlanok, és minden bizonnyal a művet nem a tematikája miatt méltatta a világ festészetének egyik kiemelkedő alkotásaként az emberminiszter. A Szépművészeti kamaratárlatán tíz gyermekportré látható, többek között Baltazár Károly infáns − Stuart Mária Henrietta unokatestvére – portréja Diego Velázqueztől. Az ötéves trónörökös vadászként, puskával a kezében állt modellt a spanyol udvar festőjének. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe került műtárgy a 2004-ben megjelent Van Dyck-monográfiában és a holland művészettörténeti kutatóintézet nyilvántartásában is egyértelműen a művész saját kezű, kimagasló színvonalú alkotásaként szerepel. A szakirodalom a portré három ismert változata közül a szóban forgó képet tekinti az először készült, legkvalitásosabb példánynak – emlékeztet a magyar múzeum közleménye. A portré egyik ismert változata egyébként a Christie’s árverése előtt egy nappal, a Sotheby’s árverésén tűnt fel Londonban, és 790 ezer angol fontért, mintegy 284,4 millió forintért kelt el. Igaz, a festmény szerzőjeként Van Dyck műhelyét, nem pedig magát a festőt tüntették fel – a reprodukciók alapján utóbbi kép sötétebb tónusú, ám a kompozíció ugyanaz, a méret is majdnem azonos. „Nagyjából ez a különbség árban, hogy egy művész saját kezű alkotásáról van-e szó, vagy csupán a műhelyéből került ki” – nyilatkozta lapunknak Martos Gábor művészettörténész, aki a Papageno portálon épp kedden indított blogjában arról írt: Van Dyck képei iránt komoly érdeklődés mutatkozik az aukciós piacon. „Minden annyit ér, amennyit adnak érte: a két festmény között – mindkettőt láttam – jelentős a minőségbeli különbség mind a kidolgozottságát, mind a színeit tekintve” – mondta lapunknak Martos Gábor. A Christie’s árverésén egyébként 5-8 millió angol fontra tették a Szépművészetinek megvásárolt festmény becsértékét, az 5,85 millió fontos vételár reálisnak mondható.  

Győrből a Szépművészetibe

Mint arról korábban többször beszámoltunk, egy decemberi döntés nyomán 250 ezer euróért, mintegy 80 millió forintért vásárolta meg Sébastien Bourdon Nagy Szent család mosónővel című festményének tulajdonjogát Váczy Péter történész, művészettörténész örökösétől, Röszler Balázs Károlytól a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja Bourdon festménye 1994-től 2017-ig a győri Városi Művészeti Múzeumban – a Váczy Péter-gyűjtemény részeként – volt látható, a kollekció egyik legbecsesebb darabjaként. A kép most nem a győri múzeumba, hanem a Szépművészeti Régi Képtárába került tartós letétbe. Az MNB-től kérdeztük, miért. − Az Értéktár program Tanácsadó Testületének ajánlása nyomán az MNB Igazgatóságának döntése értelmében − a festmény minősége és annak ritkasága indokolta, hogy a kép a budapesti múzeumba került – válaszolták megkeresésünkre. A témát egyébként a francia barokk művész többször megfestette, e képet pedig 1999-ben kiállították Montpellierben, a művész szülővárosának múzeumában is, a művész első teljes életmű-kiállításán.

Frissítve: 2019.02.20 11:00