Két egymásra hasonlító, szemüveges, derűs férfi mosolyog a látogatóra a hatalmas, kinagyított fényképen a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Képtárában a napokban nyílt kiállítás bejáratánál. Fiú és apa, ebben a sorrendben és ezúttal az előbbi, a fiú a főszereplő.
Még akkor is, ha az apa a híresebb, aki nem más, mint a pécsi születésű Victor Vasarely és a fiú, akinek azért szintén gazdag az életműve és ideje is, hogy mi magyarok is közelebbről megismerjük: Yvaralt, azaz Jean-Pierre Vásárhelyit (1934-2002). Később ő is a Vasarely nevet használta.
Yvaral (a Vasarely név egy anagrammája, kivéve belőle az „s" és az „e" betűt) 1934-ben született Párizsban. Munkáira nagy hatással volt az édesapja. Később azonban az op-art alkotói szemléletétől eljutott a szabadságot hirdető pop-artig. Csakúgy mint édesapja, ő is egy ideig reklámgrafikusként dolgozott. Néhány évig egyáltalán nem festett, sőt egy, a festészetet elutasító művészcsoportot is létrehozott, főként az édesapja elleni lázadásból.
Egyszerű geometrikus elemekből álló, koherens, absztrakt vizuális nyelvet próbáltak kifejleszteni. A hatvanas évek végéig elsősorban plexiüvegből, fémlapokból, műanyag- és gumiszálakból szerkesztett, optikai hatásokra épülő, fekete-fehér reliefeket készített, ezekből a mostani kiállításon is látható néhány. Aztán mégis visszatért a festészethez. Az ebben az időszakban született művei elemekre bontott és egyszerű geometriai formákból, szigorú rend szerint újraszerkesztett struktúrákból állnak.
Édesapja egyébként több munkájában megjelenik. Az egyiken akár kis fricskaként is felfogható, hogy apja képalkotási eszközrendszerével jeleníti meg portréját. A most Pécsen látható alkotásainak többsége op-art festmény, illetve kinetikus képkísérlet, ezek a Vasarely Alapítvány Aix-en-Provence-i gyűjteményéből érkeztek a tárlatra.
A kiállítás egyik leglátványosabb része két projektcsoport. A művek két világ szépségeszményével foglalkoznak. Az egyik főszereplője Mona Lisa, a másiké Marilyn Monroe. Ezeken a képeken valóban sikerül összehoznia az op-artot a pop-art irányzattal.
Sárkány József, a kiállítás kurátora szerint ezek az alkotások jól mutatják Yvaral szabad gondolkodását. A Mona Lisát ábrázoló sorozatánál egyre inkább felnagyította a képeket alkotó pigmenteket, így a forma is egyre elnagyoltabbá válik, és egyre meghatározóbbá lesz a pigment is, mint képalkotó elem. Az ötödik képen Mona Lisa alakja már csaknem teljesen eltűnik. A Marilyn Monroe-t ábrázoló sorozatnál is a pigmentekkel játszik és egyfajta térhatást ér el.
Yvaral díszlettervezőként is sikeres volt, ezen felül számos, épületekhez kapcsolódó alkotást is készített, édesapjával közösen és önállóan is. Nevéhez fűződik például Párizsban az RTL-épület homlokzata, a Mona Lisa oromfal a rue du Louvre-ban, az Hommage á Blaise Pascal az IBM-székházban, a Vendôme téren, a The Beverly Wilshire Hotel Los Angelesben, a Hôtel Negresco Nizzában, a Steinkjeri Városháza Oslóban, vagy talán a legismertebb, a Renault rombusz alakú emblémája.
Utóbbival kapcsolatban Jean-Pierre Vasarely, vagyis Yvaral fia a tárlat megnyitójára Pécsre érkezett Pierre Vasarely elmesélte, hogy a Renault-emblémára Victor Vasarely kapott megbízást a hetvenes évek elején. Tervezett is tíz variációt, de egyikkel sem volt elégedett.
A munkába bevonta fiát Yvaral-t is, aki tízből négyet-ötöt készített, s végül a Renault ezek közül választotta ki a később világhírűvé lett jelet, a honorárium a szerződés szerint őt illette meg, bár Vasarely-emblémaként ismerte meg a világ. A női nemi szervre emlékeztető rombusz alak, vagyis a torzított négyzet Vasarely geometrikus világához köthető.
Kérdésünkre Pierre Vasarely beszélt Yvaral hagyatékáról is. Yvaral halála után volt felesége mintegy négyszáz Vasarely-képet szállíttatott el az Aix-en-Provence-i alapítványi központból New Yorkba. Ezeket a bíróság a családnak ítélte, de még nem kapták vissza, sőt, arról is hallani, hogy az alkotások már állítólag Costa Ricában vannak.
Mint ismert, a franciaországi Gordes-ban öt-hat éve bezárt a Vasarely-múzeum, de Pierre Vasarely szeretné, ha mindenképp újra megnyílna az intézmény, ebben együttműködnek a magyarországi kiállítóhelyekkel, illetve Pécs városával. A kooperáció egyik látványos jele már látható a pécsi Uránvárosban, ahol megtekinthető a 37 négyzetméter című alkotás, amely egy lakótelepi lakás méreteire utal és annak az elképzelésnek az első momentuma, amely szerint minden harmadik évben egy köztéri művet állítanának fel az alapítvány támogatásával.
A Renault-embléma ugyan nem szerepel a szeptember 20-ig megtekinthető kiállításon, de főként Mona Lisa és Marilyn Monroe, na és persze Vasarely rajongói semmiképp ne hagyják ki Yvaral Vasarely első magyarországi életmű-kiállítását, amelyre feltehetően Victor Vasarely is méltán büszke lenne.
