Az összesített statisztika szerint csaknem egymilliárd ember (a pontos szám 975 millió) küzd alultápláltsággal világszerte, s bár ez halovány javulást jelent a 25 évvel korábbi, hasonló felméréshez képest, a helyzet aligha nevezhető elfogadhatónak. Bizonyos előrelépés mutatkozik ugyan Latin-Amerika, Dél- és Kelet-Ázsia egyes körzeteiben, de Afrika kiterjedt régióiban az éhezés ma is éppoly fenyegető rém, mint negyedszázada – olvasható ki a világszervezet összesítéséből, amelyet a brit The Independent ismertetett.
A világ egyik legszegényebb országa, Haiti vezeti a listát: a karibi államban a majdnem 6 milliós lakosság több mint fele (53,4 százaléka) éhezik. A további sorrend: Zambia (47,8 százalék), Közép-afrikai Köztársaság (47,7 százalék), Namíbia (42,3 százalék). A helyzetet súlyosbítja, hogy az érintett államoknál korántsem csupán természeti tényezők és csapások felelősek a kialakult állapotokért, hanem a politikai bizonytalanság és a társadalmi feszültségek is.
A voksolás során 82:36 arányban a honatyák elvetették annak lehetőségét, hogy halálos kór esetén a betegnek az eddigi szabályozásnál könnyebb, kiterjedtebb formában lenne joga orvosi közreműködéssel, önként véget vetni szenvedéseinek.
A törvényjavaslatot először öt évvel ezelőtt nyújtotta be Margo MacDonald képviselő, aki maga is érintett volt a kérdésben, ám kezdeményezése sikertelen maradt. Ő már nem érte meg a mostani voksolást, mert tavaly elhunyt Parkinson-kórban. A javaslatot a skót zöldek csoportjának vezetője, Patrick Harvie karolta fel, aki személyesen fogadta meg MacDonaldnak, hogy képviseli az ügyet. Ám voltaképp az edinborough-i parlamentben a témát nem pártalapon vitatták, s a frakciók is szavazási szabadságot adtak tagjaiknak. A skót kormány ugyanakkor világossá tette, hogy ellenzi a törvényjavaslatot, s így a más országokban is nagy vihart kavaró javaslat elvetését pártolja. Shona Robinson egészségügyi miniszter úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi szabályozás világos, s törvényellenes lenne segédkezet nyújtani valaki öngyilkosságához.
Stoltenberg felidézte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök maga ismerte el, a Krím annektálása idején Oroszország riadókészültségbe helyezte nukleáris erőit. Az atomfegyverekkel is felszerelhető orosz bombázók rendszeresen provokálják nyugat- és észak-európai államok légvédelmét. Moszkva kilátásba helyezte, hogy nukleáris fegyver hordozására alkalmas rakétákat telepít a kalinyingrádi térségbe – sorolta egymás után a példákat a NATO-főtitkár, utalva az ukrán határ közelében végrehajtott sorozatos orosz hadgyakorlatokra is.
A volt norvég kormányfő, akit kedden Barack Obama amerikai elnök fogadott a Fehér Házban, rámutatott: Oroszország mintha elfelejtette volna a hidegháborús leckét. „A nukleáris fegyverekkel nem lehet játszani, az óvatosság, a kiszámíthatóság, az átláthatóság garantálja legjobban a nemzetközi biztonságot” – intette Moszkvát a NATO-főtitkár.
