Előfizetés

FT: végre valaki elszámoltatja a világ futballszervezetét

A FIFA megérezheti, milyen messzire elér az amerikai igazságszolgáltatás keze, s végre valaki elszámoltatja a világ futballszervezetét - foglal állást csütörtöki számában a Financial Times brit gazdasági, politikai napilap európai kiadása.

A lap megjegyzi, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) döntéshozatali rendszerét tökéletesen a visszaélésekre szabták, semmilyen külső ellenőrzés nincs, a szervezet pedig mindezidáig a büntetlenség légkörében működhetett, átláthatatlan döntéshozatallal. "Nem mehetnek úgy tovább a dolgok, ahogy eddig. Az e heti eseményeknek forradalmat kellene elindítaniuk a világ labdarúgásának irányításában" - írja a lap szerkesztőségi cikkében.

A Financial Times szerint a FIFA "vastagon megérdemli", hogy kongresszusának előestéjén így megalázzák, mert évtizedeken át működött elszámoltathatatlanul, s állt ellen mindenféle változásnak. A lap úgy véli, hogy Sepp Blatter és a FIFA az egyre több, vesztegetést alátámasztó bizonyíték fényében dönthetett volna a reform mellett, de nem így tettek. "Miután az önszabályozás kudarcot vallott, ünneplendő, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium előásta a csatabárdot" - húzza alá az újság, hozzátéve: Blatternek rég le kellett volna mondania.

Az újság szerint a szervezetet milliárdokkal finanszírozó szponzoroknak is változást kellene követelniük, kiemelve az Adidast, a Coca-Colát és a Visát. Emellett a lap szerint a nemzeti és nemzetközi tagszervezeteknek, mindenekelőtt az UEFA-nak is a FIFA átalakítását kellene követelnie, s ha ez elmarad, a kilépés lehetőségét is fel kellene vetnie. A lap szerint a FIFA-botrány túl régóta húzódik, s ha a szervezetet nem lehet "valami működővé és átláthatóvá" átalakítani, akkor "ki kell állítani a játékból".

Véletlenül küldtek anthraxot

Az amerikai hadsereg véletlenül anthrax (lépfene) baktériumokat szállított kilenc laboratóriumba, s még egy Dél-Koreában lévő amerikai katonai bázisra is. A Pentagon szóvivőjének tegnapi bejelentése szerint a Utah államban lévő Dugway bázis laboratóriumából indították útnak a szállítmányokat. Az amerikai védelmi minisztérium együttműködik a járványügyi hatóságokkal, de biztosították a lakosságot, hogy a minták nem jelentenek veszélyt. 

A dél-koreai Osan légibázison 22 személy kerülhetett érintkezésbe a mintákkal, egyikük sem fertőződött, de elővigyázatosságképpen gyógyszeres kezelést kapnak. Az Egyesült Államokban négy ember kap megelőzésképpen gyógyszert. Kalifornia, Maryland, New Jersey, New York, Tennessee, Texas, Virginia és Wisconsin államban kilenc állami és magánlaboratóriumba érkezett tévesen anthrax-minta, valamennyit begyűjtötték és megsemmisítették a járványügyi illetékesek. Az incidenst kivizsgálják.

Tavaly nyáron Atlantában volt anthrax-riadó, akkor 86 ember kerülhetett érintkezésbe anthrax-spórákkal. Az akkori eset nyomán kongresszusi meghallgatást is tartottak. Tom Frieden, a Járványügyi Ellenőrző és Megelőző Központ (CDC) igazgatója azt mondta: „Az anthrax-incidens teljességgel elfogadhatatlan, soha nem lett volna szabad megtörténnie.” Több CDC-laboratóriumban is szabályalanságokat tárt fel a tavalyi vizsgálat.

Megdöbbentő éhezési statisztikák

A világ húsz legkevésbé fejlett országában a lakosság negyede szabályosan éhezik – tette közzé a megdöbbentő adatot tegnap az ENSZ illetékes szervezete, a FAO. 

Az összesített statisztika szerint csaknem egymilliárd ember (a pontos szám 975 millió) küzd alultápláltsággal világszerte, s bár ez halovány javulást jelent a 25 évvel korábbi, hasonló felméréshez képest, a helyzet aligha nevezhető elfogadhatónak. Bizonyos előrelépés mutatkozik ugyan Latin-Amerika, Dél- és Kelet-Ázsia egyes körzeteiben, de Afrika kiterjedt régióiban az éhezés ma is éppoly fenyegető rém, mint negyedszázada – olvasható ki a világszervezet összesítéséből, amelyet a brit The Independent ismertetett.

A világ egyik legszegényebb országa, Haiti vezeti a listát: a karibi államban a majdnem 6 milliós lakosság több mint fele (53,4 százaléka) éhezik. A további sorrend: Zambia (47,8 százalék), Közép-afrikai Köztársaság (47,7 százalék), Namíbia (42,3 százalék). A helyzetet súlyosbítja, hogy az érintett államoknál korántsem csupán természeti tényezők és csapások felelősek a kialakult állapotokért, hanem a politikai bizonytalanság és a társadalmi feszültségek is.