Harmadik mentőcsomag Athénnak?

Már Görögország sem zárja ki, hogy Athénnak harmadik mentőcsomagra lesz szüksége. Ez azonban egyelőre a jövő zenéje, a mostani hitelezőkkel folytatott tárgyalások is ónos lassúsággal zajlanak.

Tegnap volt 36 éve annak, hogy Görögország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ünnepi hangulatról azonban nincs szó. Nő a csődkockázat, s az emberek mindinkább fejvesztve vonják ki betéteiket a pénzintézetekből.

Bár hónapok óta zajlanak a megbeszélések Görögország és a hitelezők között, s amennyiben végre megállapodásra jutnának, felszabadulna az utolsó, 7,2 milliárd eurós hitelrészlet Athén számára, a tárgyalásokat görögrészről vezető Euklid Cakalatosz a Frankfurter Allgemeine Zeitungban elismerte, hogy ez az összeg sem jelentene gyógyírt a súlyos pénzügyi válságra. Első ízben ejtett szót egy harmadik mentőcsomag lehetőségéről, amely jelentős elmozdulást sejtet az eddigi görög állásponthoz képest, hiszen eddig a kormány minden illetékese elzárkózott ettől a megoldástól.

Teljes rejtély, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök miért állította azt szerdán: közel a megegyezés a hitelezőkkel. Ezután ugyanis az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékesei is sietve cáfolták az állítást. Christine Lagarde, az IMF vezetője tegnap az ARD-nek adott interjújában elismerte ugyan, hogy elmozdultak a megbeszélések a holtpontról, de hozzátette, még nagyon sok munka áll a tárgyaló küldöttségek előtt, korai lenne megállapodásról beszélni. Ugyanezt mondta el a Handelslbattnak az IMF vezető közgazdásza, Olivier Blanchard, aki szerint „még nem vagyunk a célban”.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szintén az ARD-ben azt közölte, meglepte őt a görög kormányfő kijelentése, mert szó sincs semmiféle áttörésről, inkább egy helyben topognak. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke is úgy foglalt állást, hogy még egy sor nyitott kérdés maradt, elsősorban a nyugdíj- és a munkaügyi reform kapcsán tapasztalhatóak nézetkülönbségek.

Frank-Walter Steinmeier lisszaboni látogatása során arra utalt, hogy a feleket nagyon szorítja az idő. „Nemhogy minden hét, minden nap döntő jelentőségű” – jelentette ki. Júniusban Athénnak összesen 1,6 milliárd eurónyi összeget kellene visszafizetnie az IMF számára, s nyilvánvaló, hogy ennyi pénze nincs Görögországnak. Ha megállapodásra jutnak is a felek, azt még az euróövezetnek is jóvá kellene hagynia, s ténylegesen csak ezután utalhatnának át pénzt a görögök számára.

Ha ez a folyamat túl lassan halad, akkor esélytelenné válik a hiteltörlesztés. Ennek pedig beláthatatlan következményei lennének, s elképzelhetővé válik az is, hogy az országnak távoznia kell az euróövezetből. „Ennek a helyzetnek azonban csak vesztesei lennének” – jelentette ki Steinmeier. Reményét fejezte ki, hogy a görögök tisztában vannak ennek gazdasági következményeivel.

Ám – tette hozzá – Európát is bírálat érheti, mert nem volt képes úrrá lenni a válságon. Szakértők szerint amennyiben Görögországnak le kellene mondania a közös európai valutáról, az új, bevezetendő fizetőeszközt annyira le kellene értékelni, hogy az az életszínvonal jelentős romlását eredményezné.

A német CDU európai parlamenti képviselője úgy látja, hogy a megegyezés egyik legfőbb akadálya Janisz Varufakisz személye. A görög pénzügyminiszter „meggátol mindenfajta megoldást, csak zavaró tényező” – fejtette ki a Bild napilapban.

Olyan hírek is napvilágot láttak, amelyek szerint nemcsak a hitelezők és a görög kormány közötti ellentétek nehezítik a megállapodást, hanem az Európai Bizottság és az IMF álláspontja sem egyezik meg minden kérdésben. Miközben ugyanis Brüsszel május végéig gyors, ideiglenes megállapodást kötne Athénnal, az IMF átfogó, tartós megoldásra törekszik.