Cameron európai kollégáit győzködi

Villámkörútra indult tegnap a brit kormányfő, hogy uniós kollégáival ismertesse London elképzeléseit a brit EU-tagság feltételeinek újratárgyalásával kapcsolatosan. Cameron előbb Mark Rutte holland miniszterelnökkel folytatott megbeszélést Hágában, majd Párizsba indult, ahol Francois Hollande francia elnökkel találkozott

Ma Lengyelországot és Németországot ejti útba. A tory kormányfő körútjától nem várnak áttörést, egyelőre csak az uniós vezetők álláspontját igyekszik kipuhatolni. Hágába érkezésekor Cameron annyit mondott, hogy a növekedésről, az állásteremtésről és az EU-reform lehetőségeiről ejtenek szót.

Philip Hammond brit külügyminiszter a BBC Radio 4 műsorának nyilatkozva valamivel konkrétabb volt. Azt hangsúlyozta, hogy a brit kormány jogi tanács alapján továbbra is változtatásokat sürget az uniós alapszerződésben. Ettől azonban a többi fővárosban mindeddig elzárkóztak. Mivel több államban is népszavazást kellene tartani, ezért, jelezték Londonnak, eleve lehetetlen, hogy 2017 végéig egy ilyen folyamat lezárulhasson.

Hammond szerint azt várják az európai partnerektől, hogy olyan lényegbevágó csomagtervre bólintsanak rá, amelynek alapján Cameron képes lesz meggyőzni a briteket arról, hogy Nagy-Britannia jövője az EU-n belül maradva biztosított leginkább. Ha azonban elzárkóznak a változtatásoktól, akkor "semmilyen lehetőséget nem zárunk ki", mondta a brit külügyminiszter, a Brexit, a kilépés lehetőségét is fenntartva. London arra számít, hogy jövő év elejéig lezárulhatnak a tárgyalások a London által elképzelt uniós reformról.

A tory kabinet benyújtotta az alsóháznak az EU-népszavazási törvény tervezetét, amely azonban az időpontot illetően továbbra is csak annyit tartalmaz, hogy legkésőbb 2017 végéig megrendezik a referendumot. A Downing Street 10. tervei szerint a következő kérdést fogják feltenni a brit szavazóknak (továbbá az íreknek és a nemzetközösségi állampolgároknak: "Tagja maradjon-e az Egyesült Királyság az Európai Uniónak?" A brit kormány, mint jelezte, az "igen" mellett akar érvelni, s pozitív kampányra készül.

Szerző

Paks II: az áramár lesz a kérdés

Publikálás dátuma
2015.05.29. 07:21
Alexej Sachik irodavezető tegnap bemutatta a paksi bővítés számítógépes modellezését FOTÓ: NAGY MARCELL
Képviseletet nyitott az orosz Roszatomhoz tartozó atomerőmű-tervező és építő cég Pakson. A tervek elkészítéséhez háromdimenziós számítógépes modell is készül majd. Az erőmű bővítéséről azonban továbbra sem csillapodnak a viták, még a leendő áram árát is a jövő homálya fedi, miközben Lázár János olcsó árakat ígért.

Egyre magasabb fokozatba kapcsolnak a Paks II. atomerőmű előkészítő munkálatai: közös magyarországi képviseletet nyitott a dunántúli városban az orosz Nyizsnyij Novgorod-i mérnöki iroda, a NYIAEP NyRt., az Atomsztrojexport (ASZE Rt.) és az Atomenergoprojekt Rt. A kirendeltség feladata, hogy megszervezze a paksi atomerőmű két új energiablokkjának megépítésével kapcsolatos munkálatokat. Az orosz cégek háromdimenziós, számítógépes makettet is ígértek. A paksi képviselet mostani megnyitása és a geodéziai felmérések megkezdése az orosz fél szerint az első lépés az 5-ös és a 6-os blokk megépítéséhez. A beruházási munkálatokra a magyar kormány 2016- 2017-ben 113 milliárd forintot költ.

A tavaly januárban titokban előkészített 12,5 milliárd eurós Paks II szerződés nyilvánosságra kerülését követően nem csak itthon, de Brüsszelben is sok kritika érte a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő által aláírt megállapodást. A legfőbb kifogás a verseny mellőzése, illetve a fűtőelem kizárólag orosz forrásból való beszerzése volt. Azóta a kormány már rákényszerült arra, hogy módosítsa a szerződés bizonyos pontjait. Ezzel lehetővé vált, hogy majd 10 év múlva valódi versenyben válasszák ki a fűtőelem beszállítókat.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi szokásos sajtótájékoztatóján is szóba hozta a paksi bővítést, beszámolt arról, hogy kilenc hónapja egyeztetnek az unió versenyjogi főigazgatóságával az atomerőmű tervezett új blokkjai által termelt áram esetleges burkolt állami támogatás elkerüléséről. Az Európai Bizottság ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a beruházás nem tartalmazhat versenytorzító állami támogatást. Mivel a miniszter részletekkel nem szolgált, marad a kérdés, miből lesz olcsó áram? Ráadásul ma még a szakemberek sem mernek jóslásokba bocsátkozni arról, hogy 5-10 év múlva milyen áram árak lesznek.

Szél Bernadettet, az LMP társelnökét Pécsett értünk utol, ahol a radioaktívhulladék-tárolók létesítésének és bővítésének engedélyezéséről szóló helyi népszavazásra, a pártja által kidolgozott törvényjavaslatról tartott sajtótájékoztatót. Az ellenzéki politikus szerint az orosz atomipari cégek irodájának megnyitása csak azt bizonyítja, hogy az orosz és a magyar kormány is görcsösen igyekszik eredményeket felmutatni. Úgy tesznek, mintha az előre elhatározott ütemterv alapján történne minden, s erről szólnak az efféle pótcselekvések is - említette meg a Népszavának az LMP politikusa. Szél Bernadett továbbra is úgy vélte, a Paks II beruházás a két ország kormányának minden erőlködése ellenére sem valósul meg. Más szakértők ennél óvatosabbak, s azt prognosztizálják, hogy a beruházás csúszni fog, ami viszont a költségeket megnövelheti.

Az LMP társelnöke közölte azt is, hogy a kormány optimizmusával ellentétben még sok nyitott kérdés maradt Paks II. ügyében Brüsszel és Budapest között. Miközben az Orbán kormány irdatlan összegeket akar elkölteni azt adófizetők pénzéből az új atomerőművi blokkokra, addig 2009 óta tapasztalható az a trend, hogy a megújuló energia már olcsóbb, mint az atomerőművi. Azt sem tudni, hogyan érvényesítik a beruházás árát az áramárakban. Aki ma nukleáris energiába fektet, az nagyon drága projektbe lép be. Senki nem tudja mennyibe fog kerülni, mikorra készül el, mit kapunk érte, mi lesz a Dunával. Az pedig elképesztő, hogy Lázár János megfenyegette a paksiakat, hogy 800 embert bocsáthatnak el, a már mükődő erőműből, és az is, hogy külföldi menedzsereket akarnak Paksra hozni a Simicska Lajos nagyvállalkozó embereinek tartott vezetők helyett. Nem kellene bandaháború terepévé tenni a nukleáris létesítményt - tette hozzá Szél Bernadett.

Szerző

Paks II: az áramár lesz a kérdés

Publikálás dátuma
2015.05.29. 07:21
Alexej Sachik irodavezető tegnap bemutatta a paksi bővítés számítógépes modellezését FOTÓ: NAGY MARCELL
Képviseletet nyitott az orosz Roszatomhoz tartozó atomerőmű-tervező és építő cég Pakson. A tervek elkészítéséhez háromdimenziós számítógépes modell is készül majd. Az erőmű bővítéséről azonban továbbra sem csillapodnak a viták, még a leendő áram árát is a jövő homálya fedi, miközben Lázár János olcsó árakat ígért.

Egyre magasabb fokozatba kapcsolnak a Paks II. atomerőmű előkészítő munkálatai: közös magyarországi képviseletet nyitott a dunántúli városban az orosz Nyizsnyij Novgorod-i mérnöki iroda, a NYIAEP NyRt., az Atomsztrojexport (ASZE Rt.) és az Atomenergoprojekt Rt. A kirendeltség feladata, hogy megszervezze a paksi atomerőmű két új energiablokkjának megépítésével kapcsolatos munkálatokat. Az orosz cégek háromdimenziós, számítógépes makettet is ígértek. A paksi képviselet mostani megnyitása és a geodéziai felmérések megkezdése az orosz fél szerint az első lépés az 5-ös és a 6-os blokk megépítéséhez. A beruházási munkálatokra a magyar kormány 2016- 2017-ben 113 milliárd forintot költ.

A tavaly januárban titokban előkészített 12,5 milliárd eurós Paks II szerződés nyilvánosságra kerülését követően nem csak itthon, de Brüsszelben is sok kritika érte a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő által aláírt megállapodást. A legfőbb kifogás a verseny mellőzése, illetve a fűtőelem kizárólag orosz forrásból való beszerzése volt. Azóta a kormány már rákényszerült arra, hogy módosítsa a szerződés bizonyos pontjait. Ezzel lehetővé vált, hogy majd 10 év múlva valódi versenyben válasszák ki a fűtőelem beszállítókat.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnapi szokásos sajtótájékoztatóján is szóba hozta a paksi bővítést, beszámolt arról, hogy kilenc hónapja egyeztetnek az unió versenyjogi főigazgatóságával az atomerőmű tervezett új blokkjai által termelt áram esetleges burkolt állami támogatás elkerüléséről. Az Európai Bizottság ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy a beruházás nem tartalmazhat versenytorzító állami támogatást. Mivel a miniszter részletekkel nem szolgált, marad a kérdés, miből lesz olcsó áram? Ráadásul ma még a szakemberek sem mernek jóslásokba bocsátkozni arról, hogy 5-10 év múlva milyen áram árak lesznek.

Szél Bernadettet, az LMP társelnökét Pécsett értünk utol, ahol a radioaktívhulladék-tárolók létesítésének és bővítésének engedélyezéséről szóló helyi népszavazásra, a pártja által kidolgozott törvényjavaslatról tartott sajtótájékoztatót. Az ellenzéki politikus szerint az orosz atomipari cégek irodájának megnyitása csak azt bizonyítja, hogy az orosz és a magyar kormány is görcsösen igyekszik eredményeket felmutatni. Úgy tesznek, mintha az előre elhatározott ütemterv alapján történne minden, s erről szólnak az efféle pótcselekvések is - említette meg a Népszavának az LMP politikusa. Szél Bernadett továbbra is úgy vélte, a Paks II beruházás a két ország kormányának minden erőlködése ellenére sem valósul meg. Más szakértők ennél óvatosabbak, s azt prognosztizálják, hogy a beruházás csúszni fog, ami viszont a költségeket megnövelheti.

Az LMP társelnöke közölte azt is, hogy a kormány optimizmusával ellentétben még sok nyitott kérdés maradt Paks II. ügyében Brüsszel és Budapest között. Miközben az Orbán kormány irdatlan összegeket akar elkölteni azt adófizetők pénzéből az új atomerőművi blokkokra, addig 2009 óta tapasztalható az a trend, hogy a megújuló energia már olcsóbb, mint az atomerőművi. Azt sem tudni, hogyan érvényesítik a beruházás árát az áramárakban. Aki ma nukleáris energiába fektet, az nagyon drága projektbe lép be. Senki nem tudja mennyibe fog kerülni, mikorra készül el, mit kapunk érte, mi lesz a Dunával. Az pedig elképesztő, hogy Lázár János megfenyegette a paksiakat, hogy 800 embert bocsáthatnak el, a már mükődő erőműből, és az is, hogy külföldi menedzsereket akarnak Paksra hozni a Simicska Lajos nagyvállalkozó embereinek tartott vezetők helyett. Nem kellene bandaháború terepévé tenni a nukleáris létesítményt - tette hozzá Szél Bernadett.

Szerző