Cameron európai kollégáit győzködi

Villámkörútra indult tegnap a brit kormányfő, hogy uniós kollégáival ismertesse London elképzeléseit a brit EU-tagság feltételeinek újratárgyalásával kapcsolatosan. Cameron előbb Mark Rutte holland miniszterelnökkel folytatott megbeszélést Hágában, majd Párizsba indult, ahol Francois Hollande francia elnökkel találkozott

Ma Lengyelországot és Németországot ejti útba. A tory kormányfő körútjától nem várnak áttörést, egyelőre csak az uniós vezetők álláspontját igyekszik kipuhatolni. Hágába érkezésekor Cameron annyit mondott, hogy a növekedésről, az állásteremtésről és az EU-reform lehetőségeiről ejtenek szót.

Philip Hammond brit külügyminiszter a BBC Radio 4 műsorának nyilatkozva valamivel konkrétabb volt. Azt hangsúlyozta, hogy a brit kormány jogi tanács alapján továbbra is változtatásokat sürget az uniós alapszerződésben. Ettől azonban a többi fővárosban mindeddig elzárkóztak. Mivel több államban is népszavazást kellene tartani, ezért, jelezték Londonnak, eleve lehetetlen, hogy 2017 végéig egy ilyen folyamat lezárulhasson.

Hammond szerint azt várják az európai partnerektől, hogy olyan lényegbevágó csomagtervre bólintsanak rá, amelynek alapján Cameron képes lesz meggyőzni a briteket arról, hogy Nagy-Britannia jövője az EU-n belül maradva biztosított leginkább. Ha azonban elzárkóznak a változtatásoktól, akkor "semmilyen lehetőséget nem zárunk ki", mondta a brit külügyminiszter, a Brexit, a kilépés lehetőségét is fenntartva. London arra számít, hogy jövő év elejéig lezárulhatnak a tárgyalások a London által elképzelt uniós reformról.

A tory kabinet benyújtotta az alsóháznak az EU-népszavazási törvény tervezetét, amely azonban az időpontot illetően továbbra is csak annyit tartalmaz, hogy legkésőbb 2017 végéig megrendezik a referendumot. A Downing Street 10. tervei szerint a következő kérdést fogják feltenni a brit szavazóknak (továbbá az íreknek és a nemzetközösségi állampolgároknak: "Tagja maradjon-e az Egyesült Királyság az Európai Uniónak?" A brit kormány, mint jelezte, az "igen" mellett akar érvelni, s pozitív kampányra készül.

Szerző

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06

Lövöldözés tört ki egy mexikói bárban, 13 ember meghalt

Publikálás dátuma
2019.04.20 09:33

Fotó: AFP/ ANGEL HERNANDEZ
A támadásban hét férfi, öt nő és egy gyerek vesztette életét. A fegyvereseket még keresi a rendőrség.
Tizenhárom ember életét vesztette, amikor lövöldözés tört ki egy bárban a mexikói Veracruz szövetségi állam Minatitlan településén – írja a Reuters. A támadók péntek este jelentek meg a bárban, ahol éppen egy családi ünnepséget tartottak. A lövöldözésben hét férfi, öt nő és egy gyerek halt meg, négyen pedig megsérültek. Egyelőre nem tudni, a fegyveresek miért követték el a támadást. A férfi, akit kerestek a hatóságok közlése szerint egy bár tulajdonosa. Arról nincs információ, hogy ő a helyszínen volt-e a lövöldözés idején. A támadókat még keresik.