Ma Lengyelországot és Németországot ejti útba. A tory kormányfő körútjától nem várnak áttörést, egyelőre csak az uniós vezetők álláspontját igyekszik kipuhatolni. Hágába érkezésekor Cameron annyit mondott, hogy a növekedésről, az állásteremtésről és az EU-reform lehetőségeiről ejtenek szót.
Philip Hammond brit külügyminiszter a BBC Radio 4 műsorának nyilatkozva valamivel konkrétabb volt. Azt hangsúlyozta, hogy a brit kormány jogi tanács alapján továbbra is változtatásokat sürget az uniós alapszerződésben. Ettől azonban a többi fővárosban mindeddig elzárkóztak. Mivel több államban is népszavazást kellene tartani, ezért, jelezték Londonnak, eleve lehetetlen, hogy 2017 végéig egy ilyen folyamat lezárulhasson.
Hammond szerint azt várják az európai partnerektől, hogy olyan lényegbevágó csomagtervre bólintsanak rá, amelynek alapján Cameron képes lesz meggyőzni a briteket arról, hogy Nagy-Britannia jövője az EU-n belül maradva biztosított leginkább. Ha azonban elzárkóznak a változtatásoktól, akkor "semmilyen lehetőséget nem zárunk ki", mondta a brit külügyminiszter, a Brexit, a kilépés lehetőségét is fenntartva. London arra számít, hogy jövő év elejéig lezárulhatnak a tárgyalások a London által elképzelt uniós reformról.
A tory kabinet benyújtotta az alsóháznak az EU-népszavazási törvény tervezetét, amely azonban az időpontot illetően továbbra is csak annyit tartalmaz, hogy legkésőbb 2017 végéig megrendezik a referendumot. A Downing Street 10. tervei szerint a következő kérdést fogják feltenni a brit szavazóknak (továbbá az íreknek és a nemzetközösségi állampolgároknak: "Tagja maradjon-e az Egyesült Királyság az Európai Uniónak?" A brit kormány, mint jelezte, az "igen" mellett akar érvelni, s pozitív kampányra készül.
