Brókerbotrányok: buktak a piramisok

Az elmúlt 15 évben Magyarország is szoros "ismeretséget kötött" a brókerbotrányokkal. Ezeknél olyan felépítésű piramisjátékokról beszélhetünk, amelyekbe a brókercégek hol belecsúsznak, hol pedig szándékosan károsítják meg az ügyfeleket. A megfelelő pénzügyi felügyelés hiánya eredményezte azt, hogy mindez így alakulhatott - vélik a szakemberek.

Rendhagyó a karcagi Kun Mediátor esete, mert a cégnek a pénzügyi szolgáltatás nyújtására nem volt engedélye, mégis betéteket gyűjtött évi 20 százalékos hozamot ígérve. A siker legkisebb esélye nélkül mégis évekig "űzte az ipart" a Marcsikaként megismert ügyvezető.

A brókerbotrányok okai ugyan sok esetben különbözőek, de egy mindig közös: a pénzügyi felügyelés hiánya, azaz későn derülnek ki a veszélyes üzletelések. Emellett nem elhanyagolható az sem, hogy amikor az 1990-es években ezek a vállalkozások indultak, még nagyon jól lehetett pénzt keresni a tőzsdén, a piacokon. Ezt megszokták a brókerek, azt hitték hogy ez mindig így fog menni, és amikor veszteségek keletkeztek - például az orosz és az ázsiai válság során – akkor is arra gondoltak, hogy majd úgyis jönnek a jobb idők, amikor visszaszerezhetik a pénzüket.

Ha elővigyázatosak akarunk lenni, élnünk kell a gyanúperrel, hogy ha egy befektetési cég a piacinál jóval nagyobb hozamot kínál tőkegaranciával, ott szinte biztos, hogy valami sántít - figyelmeztet Fellegi Tamás. A mostani esetek után komoly befektetővédelmi intézkedéseket kellene bevezetni, annak érdekében, hogy a pénzügyi rendszer iránti bizalom helyre álljon. Az állam részéről nem látni, hogy ez lenne a cél, aminek feltehetően politikai okai vannak – tette hozzá.

Van azonban olyan előremutató terv is, hogy a tőzsdei elszámolóház, a Keller fogja nyilvántartani az ügyfelek értékpapírszámláit. Ez azt jelenti, hogy ha az ügyfelek követik a számlamozgásaikat, akkor nem fordulhat elő az ami a mostani brókerbotrányoknál, hogy évekig azt hitte valaki, hogy van egy értékpapírja, ami valójában sohasem volt.

Egybeolvad a Beva és az OBA

Általános meglepetést keltett, az a tegnapi bejelentés, hogy a brókerbotrányok kellős közepén távozott posztjáról Farkas Péter, a Befektető-védelmi Alap (Beva) ügyvezető igazgatója. Posztját Fekete-Győr András, az Országos Betétvédelmi Alap (OBA) ügyvezetője foglalja el, így mind a két szervezetnek lesz egyidejűleg a vezetője. Farkas Péter lemondása már benne volt a levegőben, miután összetűzésbe került MNB-vel, miután a Quaestor kötvénykárosultjainak kárpótlásával nem értett egyet. A szakma is elégedetlen volt Farkas Péternek a brókerbotrány kapcsán tanúsított magatartásával, mert a legkritikusabb kérdésekben általában nem foglalt állást. A szakemberek szerint néma ügyfélvédelmi rendszer nem létezik. Szemére hányták, hogy bürokrataként állt a súlyos fogyasztóvédelmi kérdésekhez, a Buda-Cash, a Hungária Értékpapír és a Quaestor bebukásához. Farkas Péter - több kormányon átívelve - a Beva megalakulása, 1997 óta állt a szervezet élén. Az OBA és a Beva között korábban "kínai fal" húzódott, az előbbi a betétek, az utóbbi a befektetési termékek (részvények, kötvények, befektetési jegyek) védelmét látja el. Azonban a mostani brókerbotrányok kapcsán az OBA feladatot kapott, hogy a brókerügyben is nyújtson segítséget a Bevának.

Az OBA és a Beva összevonása egyébként napirenden van, egy a parlament előtt lévő törvényjavaslat szerint a fúzió 2016. január 1-jén valósulhat meg.

Hat-nyolc évig a jelenleginél jóval magasabb díjat kell befizetniük az OBA-ba és a Bevába a pénzügyi intézményeknek. Így a következő évtől összesen 20 milliárd forinttal emelkedik az OBA és a Beva díjbevétele, amely eléri majd a 35 milliárd forintot. Ebből finanszírozható az OBA esetén a DRB-bankcsoport, a Beva esetében pedig a Buda-Cash Brókerház, a Hungária Értékpapír és a Quaestor ügyfeleinek kártalanítása. Ez az összeg még nem tartalmazza azt, hogy a kormány kezdeményezte: a Quaestor-ügyfeleket 20 ezer helyett 100 ezer euróig kártalanítsák. (Bonta Miklós)

Városok is lépre mentek

Mint ismeretes Fótnak elúszott egymilliárd forintja, mert vezetői a Hungária Értékpapírt Zrt.-nél vállalati kötvényekbe tették a település egymilliárd forintját, úgy hogy Fót előző és jelenlegi polgármestere is fél-félmilliárd forintot utalt a város pénzéből a brókercéghez. Az ügy kivizsgálására önkormányzati bizottság alakult, amelyről Takács István önkormányzati képviselő elmondta, hogy a felkért szakértő még nem kezdte meg a tevékenységét, mert a megbízási szerződését eddig nem írták alá. Amellett, hogy a városi vezetés feljelentést tett a rendőrségen - a vizsgálat még folyik - sokat várnak a bizottság jelentésétől, amely azonban csúszik.

Hasonló eset történt Nyíregyházán is, a szabolcsi megyeszékhely polgármestere szerint felelőtlen, ostoba intézkedés volt a Nyíregyháza Városi Csatornamű Építő Vízgazdálkodási Társulat intézőbizottsági elnökének korábbi pénzügyi befektetése, az, hogy csaknem 300 millió forintért Quaestor- és Hungária-értékpapírokat vásárolt a tagi érdekeltségi hozzájárulásokból. Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) erről a helyhatóság közgyűlésének csütörtöki ülésén beszélt, miután a testület a befektetés körülményeit vizsgáló bizottság jelentéséről tárgyalt. A háromtagú bizottság megállapította, hogy Mikó Dániel, a társulat vezetője - a nyíregyházi önkormányzat korábbi MSZP-s alpolgármestere, gazdasági tanácsadója és egykori közgyűlési tagja - a "szokásostól eltérő és különös kockázatú" kötvényeket vásárolt a társulat tagjai által a szennyvízberuházáshoz befizetett hozzájárulások egy részéből.

Mikó Dániel az ülésen azzal védekezett, hogy olyan szerződést kötött a Quaestor és a Hungária pénzügyi szervezettel, amely tőke- és hozamgaranciát tartalmazott, és módot adott arra, hogy a pénzt bármikor kivegyék. A megállapodásban azt is kikötötte, hogy a befektetett pénz 50 százalékát állampapírban, 50 százalékát pedig más kötvényben kell a két cégnek "tartania". Hozzáfűzte, hogy a nagyobb hozam reményében döntött a befektetés mellett, mert más bankoknál alig egy százaléknál nagyobb kamatot kaptak volna. Kiemelte azt is: "minisztériumokhoz, állami intézményekhez és más önkormányzatokhoz hasonlóan" ő sem gondolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank engedélyével működő, annak pénzügyi felügyelete által nyilván folyamatosan ellenőrzött szervezetek csődbe kerülnek. (B.M.)