Helyben gyűlöletpolitizál a Jobbik

A Jobbik az utóbbi hónapokban előretört, mára ráadásul több mint húsz települést jobbikos, vagy általuk támogatott polgármester vezet. Szakértők szerint kormánypárt népszerűtlensége mellett a demokratikus ellenzék szervezetlensége is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szélsőjobboldal ilyen mértékben megerősödjön. Sokakban felmerül a kérdés, mire számíthatunk, ha a radikális párt 2018-ban kormányközelbe kerül. Ha megnézzük, hogyan irányítják a jobbikos polgármesterek településeiket, valamilyen szinten következtethetünk a jövőre.

A tapolcai időközi országgyűlési választás óta a Jobbik egyre hangosabban pozicionálja magát a Fidesz kihívójaként, s tény: a szélsőjobboldali párt az utóbbi hónapokban közvélemény-kutatásain rendre a legerősebb ellenzéki erőként tűnik fel. Miközben a sajtó hangos a jobbikos "cukiságkampánytól", Vona Gábor párelnök például óvodásoknak olvasott föl a napokban, a radikálisok több másik vezetője bizonyítja rendre: ugyanolyan szélsőségesek maradtak. Sőt, a jobbikos önkormányzatokból is számtalan eset erősíti: a Jobbik nem lett konszolidált politikai erő.

A Jobbik programjának egy sarkalatos pontja például a rendvédelem: a "cigánybűnözés" megfékezésére a legtöbb jobbikos vezetésű településen önkormányzati rendvédelmi szervezetek alakultak. Tiszavasvárin 2011-ben állt fel a csendőrség, Ásotthalom polgárőrsége 2014-ben elnyerte az "év polgárőrsége" címet - Toroczkai László polgármester tavaly kezdett el fegyveres mezőőrséget szervezni a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásából. Ózdon pedig lovas és quados járőrök ellenőrzik a peremkerületeket.

A Jobbik által alapított, többször - jogerősen és a Kúria által is helyben hagyva - betiltott Új Magyar Gárda és egyéb helyi szervezetei rendszeresen biztosítják a párt rendezvényeit - emlékeztetett az Átlátszó.hu. A legnagyobb romaellenes demonstrációt 2012-ben Devecseren tartották, ahol a Jobbik mellett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, az Új Magyar Gárda, valamint a Betyársereg tagjai vettek részt a megmozduláson.

A párt fellépést ígért a szociális juttatásokat szerintük kihasználó, "megélhetési gyermekvállalók" ellen: a jóléti sovinizmust és az előítéleteket kihasználva a Jobbik a szociális juttatások etnikai alapú korlátozásaira törekszik. Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere például tavaly áprilisban szemétszedési akciót hirdetett, akik pedig szerinte nem működtek együtt, azoknak a segélyek megvonását helyezte kilátásba. Érpatakon a közmunkaprogramba való bekerülésre saját szabályokat vezettek be, ezek megszegésekor akár évekre kizárhatják az illetőt a programból. Emellett azokat, akik Orosz Mihály Zoltán polgármester szerint "romboló személyek", közmunkában kell dolgoztatni.

Ha az illető nem végzi "rendesen" a rá bízott munkát, akkor elbocsátják, és egy évig nem kap segélyt. Orosz egyébként 2013-ban maga jelentette be, rangsorolja az ingyenes tűzifát igénylőket: "akik nem tartják be az együttélés szabályait, azok kérelmét úgyis elutasítják" - mondta akkor a polgármester. Janiczák Dávid, Ózd polgármestere pedig kijelentette, hogy a "földekre küldené" a szakképzetlen hátrányos helyzetűeket.

A megkülönböztetést közösségi szinten erősítő jobbikos településvezetői intézkedések is gyakoriak, de a radikálisok sokszor cinkostársai a kormányoldal romákat diszkrimináló intézkedéseivel is, azokat gyakran ugyanis továbberősítenék. Miskolcon például telepfelszámolási programmal kampányoltak 2014-ben: a cigánytelepek lakóit kártérítés nélkül akarták kitelepíteni, miközben a környékbeli településeken kampányoltak a hajléktalanná vált romák befogadása ellen. A Jobbik-program nyíltan támogatja az iskolai szegregációt is, a "különböző képességű tanulóknak" bentlakásos iskolahálózatot alakítanának ki a "káros családi háttér ellensúlyozására".

A szegregáció ráadásul már ma is több helyen jelen van: a Fővárosi Ítélőtábla tavaly októberben mondta ki, hogy gyöngyöspatán jogellenesen különítették el a roma diákokat. Tiszavasváriban már 1997-ben külön ballagási ünnepséget rendeztek a roma és a nem roma tanulóknak - mindezt a tetűfertőzés veszélyével indokolták. Emellett Miskolcon és Ózdon helyi népszavazásokkal megakadályozták a cigányság képzését és integrálását segítő Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központok létrejöttét. A Jobbik szerint ezek csak a közpénzek elherdálását szolgálják, inkább a "cigánybűnözés" felszámolásába kellene pénzt fektetni.

A szélsőjobboldal helyi szinten is nagy hangsúlyt helyez a történelmi sérelmek köztudatban tartására, s az összeesküvés-elméletek terjesztése sem idegen számukra. Szinte minden jobbikos településen található turulszobor, Trianon-emlékmű, vagy Nagy-Magyarország térképes emlékhely. Ásotthalom polgármestere, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz kötődő Toroczkai László szerint pedig az EU szabadkőműves, liberális vezetői felelősek az "Ebola-járvánnyal fenyegető" uniós migráciért.

Az érpataki polgármester úgy hiszi, Izraelben az Antikrisztus eljövetelét készítik elő, mindannyian a sátán cinkosai. A szélsőséges kommunikációt néha a Fidesz, sőt esetenként még a baloldal is átveszi: a miskolci önkormányzati választáson a Fidesz egy "megvalósított telepfelszámolással" kampányolt, a baloldali összefogás pedig a város rasszista megnyilvánulásai miatt elbocsátott rendőrkapitányát indította jelöltként. Mindebből jól látszik, a jobbikos helyi politika teret nyert, hiszen az erőteljesen rájátszik a Magyarországon fokozódó szociális válságból fakadó társadalmi feszültségekre. Erős a gyanú, hogy ezt a fajta, gyűlöletkeltő politikát országosan is a gyakorlatba ültetné a szélsőjobboldali párt, amennyiben ehhez hatalmat szerezne.

Ózd, "a gyűlöletpolitika kísérleti laboratóriuma"

2014-ben a jobbikos Janiczák Dávidot választották Ózd polgármesterévé. Noha a kormánypárti jelölt mindenáron igyekezett elvitatni az eredményt, Janiczák a megismételt voksoláson is megelőzte az addigi fideszes városvezetőt, Fürjes Pált. A radikális párt tervei Ózdon is bővelkedtek szélsőségekben, például kijelentették, hogy meghonosítják az érpataki modellt a városban. A program legerősebb mondata szerint "az integráció lényege nem az, amit a háttérhatalom sulykol belénk" - ennek jegyében cigány-magyar egyezményt ígértek, melyben a helyi romák képviselője nyilatkozatot tesz arról, hogy a cigányság be akar integrálódni a többségi társadalomba.

A polgármesteri székbe ülve Janiczák rendeletben szigorított az önkormányzati ingatlanok bérbeadásának rendszerén: ezen túl rendszeres jövedelemmel kell rendelkezniük az igénylőknek, ugyanakkor a jövőben megkövetelik az erkölcsi bizonyítványt is. A családok egy főre jutó jövedelme nem érheti el a mindenkori minimálbért, emellett a kedvezményezettek nem halmozhatnak fel tartozást. A bérlakás használatát 8 négyzetméter/főhöz kötik - tehát a nagycsaládosok nehezen kaphatnak lakást. Azok a családok pedig nem igényelhetnek önkormányzati ingatlant, amelyeknek tartozás miatt kellett felbontani a bérleti szerződését - tárta fel a városvezetői gyakorlatot a Magyar Narancs.

Janiczák szerint azért volt szükség a szigorú szabályozásra, mert az ingatlankezelőnek több mint 60 millió forinttal tartoznak, illetve a "lakásrombolók" több ingatlant is tönkretettek. Egy olyan családot is kilakoltattak, ahol az egyedülálló édesanya egy Down-kóros gyermeket nevel. Az asszony a hetilapban el is mondta, azért kell költözniük, mert 68 ezer forintnyi elmaradásuk van - újabb igénylést nem adhatnak be, mivel a nőnek nincs jövedelme. Váradi József ózdi roma kisebbségi elnök elmondta, mintegy 240 család kapott felszólítást az önkormányzattól.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a lakásrendelet sérti az alaptörvény szociális biztonságról szóló cikkét, emellett szerintük a kötelező erkölcsi bizonyítvány sem indokolt: "a büntetett előélet és a szociális helyzet között nincs összefüggés, márpedig a szociális bérlakásokat szociális helyzet alapján adja bérbe az önkormányzat". A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) nemrég közölte, hogy a rendelet törvényességi felülvizsgálatát kérte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivataltó. A PM szerint a Jobbik egy kísérleti laboratóriummá változtatta Ózdot: "itt láthatjuk, hova vezetne a gyűlöletpolitika országos szinten".

Ózdon egyébként - mint a Népszabadság értesült - májusban olyan kamerákat vásároltak, melyekkel folyamatos megfigyelés alatt tarthatják a városban dolgozó közmunkásokat. A közfoglalkoztatottakat a szerződésükben tájékoztatták arról, hogy munkaidejük alatt hang- és videofelvétel készülhet róluk - emellett bele kellett egyezniük a felvételek "további felhasználásába". Egy, a lapnak nyilatkozó dolgozó elmondta, többen nem akarták aláírni a szerződést, mire a felettesük közölte, hogy akkor nem kapnak munkát, sem fizetést . Janiczák az üggyel kapcsolatban kifejtette, hogy több multinál is bevett gyakorlat, hogy munka közben felvétel készül a dolgozókról munkavégzés közben. Az Együtt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult az ügyben: Péterfalvi Attila elnök pedig azt ígérte, kivizsgálják az ügyet. Ezután Mirkóczki Ádám Jobbik-szóvivő "kézivezérelt pártkatonának" nevezte Péterfalvit, majd kijelentette: állnak minden vizsgálat elé.

A cikk a következő oldalon folytatódik