Előfizetés

Helyben gyűlöletpolitizál a Jobbik

Szánthó Péter írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2015.06.01. 07:14
Szaporodnak a jobbikos zászlók Magyarország településein – helyben mutatja be a szélsőjobb, hogyan kormányozna FOTÓ: NÉPSZAVA
A Jobbik az utóbbi hónapokban előretört, mára ráadásul több mint húsz települést jobbikos, vagy általuk támogatott polgármester vezet. Szakértők szerint kormánypárt népszerűtlensége mellett a demokratikus ellenzék szervezetlensége is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a szélsőjobboldal ilyen mértékben megerősödjön. Sokakban felmerül a kérdés, mire számíthatunk, ha a radikális párt 2018-ban kormányközelbe kerül. Ha megnézzük, hogyan irányítják a jobbikos polgármesterek településeiket, valamilyen szinten következtethetünk a jövőre.

A tapolcai időközi országgyűlési választás óta a Jobbik egyre hangosabban pozicionálja magát a Fidesz kihívójaként, s tény: a szélsőjobboldali párt az utóbbi hónapokban közvélemény-kutatásain rendre a legerősebb ellenzéki erőként tűnik fel. Miközben a sajtó hangos a jobbikos "cukiságkampánytól", Vona Gábor párelnök például óvodásoknak olvasott föl a napokban, a radikálisok több másik vezetője bizonyítja rendre: ugyanolyan szélsőségesek maradtak. Sőt, a jobbikos önkormányzatokból is számtalan eset erősíti: a Jobbik nem lett konszolidált politikai erő.

A Jobbik programjának egy sarkalatos pontja például a rendvédelem: a "cigánybűnözés" megfékezésére a legtöbb jobbikos vezetésű településen önkormányzati rendvédelmi szervezetek alakultak. Tiszavasvárin 2011-ben állt fel a csendőrség, Ásotthalom polgárőrsége 2014-ben elnyerte az "év polgárőrsége" címet - Toroczkai László polgármester tavaly kezdett el fegyveres mezőőrséget szervezni a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásából. Ózdon pedig lovas és quados járőrök ellenőrzik a peremkerületeket.

A Jobbik által alapított, többször - jogerősen és a Kúria által is helyben hagyva - betiltott Új Magyar Gárda és egyéb helyi szervezetei rendszeresen biztosítják a párt rendezvényeit - emlékeztetett az Átlátszó.hu. A legnagyobb romaellenes demonstrációt 2012-ben Devecseren tartották, ahol a Jobbik mellett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, az Új Magyar Gárda, valamint a Betyársereg tagjai vettek részt a megmozduláson.

A párt fellépést ígért a szociális juttatásokat szerintük kihasználó, "megélhetési gyermekvállalók" ellen: a jóléti sovinizmust és az előítéleteket kihasználva a Jobbik a szociális juttatások etnikai alapú korlátozásaira törekszik. Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere például tavaly áprilisban szemétszedési akciót hirdetett, akik pedig szerinte nem működtek együtt, azoknak a segélyek megvonását helyezte kilátásba. Érpatakon a közmunkaprogramba való bekerülésre saját szabályokat vezettek be, ezek megszegésekor akár évekre kizárhatják az illetőt a programból. Emellett azokat, akik Orosz Mihály Zoltán polgármester szerint "romboló személyek", közmunkában kell dolgoztatni.

Ha az illető nem végzi "rendesen" a rá bízott munkát, akkor elbocsátják, és egy évig nem kap segélyt. Orosz egyébként 2013-ban maga jelentette be, rangsorolja az ingyenes tűzifát igénylőket: "akik nem tartják be az együttélés szabályait, azok kérelmét úgyis elutasítják" - mondta akkor a polgármester. Janiczák Dávid, Ózd polgármestere pedig kijelentette, hogy a "földekre küldené" a szakképzetlen hátrányos helyzetűeket.

A megkülönböztetést közösségi szinten erősítő jobbikos településvezetői intézkedések is gyakoriak, de a radikálisok sokszor cinkostársai a kormányoldal romákat diszkrimináló intézkedéseivel is, azokat gyakran ugyanis továbberősítenék. Miskolcon például telepfelszámolási programmal kampányoltak 2014-ben: a cigánytelepek lakóit kártérítés nélkül akarták kitelepíteni, miközben a környékbeli településeken kampányoltak a hajléktalanná vált romák befogadása ellen. A Jobbik-program nyíltan támogatja az iskolai szegregációt is, a "különböző képességű tanulóknak" bentlakásos iskolahálózatot alakítanának ki a "káros családi háttér ellensúlyozására".

A szegregáció ráadásul már ma is több helyen jelen van: a Fővárosi Ítélőtábla tavaly októberben mondta ki, hogy gyöngyöspatán jogellenesen különítették el a roma diákokat. Tiszavasváriban már 1997-ben külön ballagási ünnepséget rendeztek a roma és a nem roma tanulóknak - mindezt a tetűfertőzés veszélyével indokolták. Emellett Miskolcon és Ózdon helyi népszavazásokkal megakadályozták a cigányság képzését és integrálását segítő Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központok létrejöttét. A Jobbik szerint ezek csak a közpénzek elherdálását szolgálják, inkább a "cigánybűnözés" felszámolásába kellene pénzt fektetni.

A szélsőjobboldal helyi szinten is nagy hangsúlyt helyez a történelmi sérelmek köztudatban tartására, s az összeesküvés-elméletek terjesztése sem idegen számukra. Szinte minden jobbikos településen található turulszobor, Trianon-emlékmű, vagy Nagy-Magyarország térképes emlékhely. Ásotthalom polgármestere, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz kötődő Toroczkai László szerint pedig az EU szabadkőműves, liberális vezetői felelősek az "Ebola-járvánnyal fenyegető" uniós migráciért.

Az érpataki polgármester úgy hiszi, Izraelben az Antikrisztus eljövetelét készítik elő, mindannyian a sátán cinkosai. A szélsőséges kommunikációt néha a Fidesz, sőt esetenként még a baloldal is átveszi: a miskolci önkormányzati választáson a Fidesz egy "megvalósított telepfelszámolással" kampányolt, a baloldali összefogás pedig a város rasszista megnyilvánulásai miatt elbocsátott rendőrkapitányát indította jelöltként. Mindebből jól látszik, a jobbikos helyi politika teret nyert, hiszen az erőteljesen rájátszik a Magyarországon fokozódó szociális válságból fakadó társadalmi feszültségekre. Erős a gyanú, hogy ezt a fajta, gyűlöletkeltő politikát országosan is a gyakorlatba ültetné a szélsőjobboldali párt, amennyiben ehhez hatalmat szerezne.

Ózd, "a gyűlöletpolitika kísérleti laboratóriuma"

2014-ben a jobbikos Janiczák Dávidot választották Ózd polgármesterévé. Noha a kormánypárti jelölt mindenáron igyekezett elvitatni az eredményt, Janiczák a megismételt voksoláson is megelőzte az addigi fideszes városvezetőt, Fürjes Pált. A radikális párt tervei Ózdon is bővelkedtek szélsőségekben, például kijelentették, hogy meghonosítják az érpataki modellt a városban. A program legerősebb mondata szerint "az integráció lényege nem az, amit a háttérhatalom sulykol belénk" - ennek jegyében cigány-magyar egyezményt ígértek, melyben a helyi romák képviselője nyilatkozatot tesz arról, hogy a cigányság be akar integrálódni a többségi társadalomba.

A polgármesteri székbe ülve Janiczák rendeletben szigorított az önkormányzati ingatlanok bérbeadásának rendszerén: ezen túl rendszeres jövedelemmel kell rendelkezniük az igénylőknek, ugyanakkor a jövőben megkövetelik az erkölcsi bizonyítványt is. A családok egy főre jutó jövedelme nem érheti el a mindenkori minimálbért, emellett a kedvezményezettek nem halmozhatnak fel tartozást. A bérlakás használatát 8 négyzetméter/főhöz kötik - tehát a nagycsaládosok nehezen kaphatnak lakást. Azok a családok pedig nem igényelhetnek önkormányzati ingatlant, amelyeknek tartozás miatt kellett felbontani a bérleti szerződését - tárta fel a városvezetői gyakorlatot a Magyar Narancs.

Janiczák szerint azért volt szükség a szigorú szabályozásra, mert az ingatlankezelőnek több mint 60 millió forinttal tartoznak, illetve a "lakásrombolók" több ingatlant is tönkretettek. Egy olyan családot is kilakoltattak, ahol az egyedülálló édesanya egy Down-kóros gyermeket nevel. Az asszony a hetilapban el is mondta, azért kell költözniük, mert 68 ezer forintnyi elmaradásuk van - újabb igénylést nem adhatnak be, mivel a nőnek nincs jövedelme. Váradi József ózdi roma kisebbségi elnök elmondta, mintegy 240 család kapott felszólítást az önkormányzattól.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint a lakásrendelet sérti az alaptörvény szociális biztonságról szóló cikkét, emellett szerintük a kötelező erkölcsi bizonyítvány sem indokolt: "a büntetett előélet és a szociális helyzet között nincs összefüggés, márpedig a szociális bérlakásokat szociális helyzet alapján adja bérbe az önkormányzat". A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) nemrég közölte, hogy a rendelet törvényességi felülvizsgálatát kérte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivataltó. A PM szerint a Jobbik egy kísérleti laboratóriummá változtatta Ózdot: "itt láthatjuk, hova vezetne a gyűlöletpolitika országos szinten".

Ózdon egyébként - mint a Népszabadság értesült - májusban olyan kamerákat vásároltak, melyekkel folyamatos megfigyelés alatt tarthatják a városban dolgozó közmunkásokat. A közfoglalkoztatottakat a szerződésükben tájékoztatták arról, hogy munkaidejük alatt hang- és videofelvétel készülhet róluk - emellett bele kellett egyezniük a felvételek "további felhasználásába". Egy, a lapnak nyilatkozó dolgozó elmondta, többen nem akarták aláírni a szerződést, mire a felettesük közölte, hogy akkor nem kapnak munkát, sem fizetést . Janiczák az üggyel kapcsolatban kifejtette, hogy több multinál is bevett gyakorlat, hogy munka közben felvétel készül a dolgozókról munkavégzés közben. Az Együtt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult az ügyben: Péterfalvi Attila elnök pedig azt ígérte, kivizsgálják az ügyet. Ezután Mirkóczki Ádám Jobbik-szóvivő "kézivezérelt pártkatonának" nevezte Péterfalvit, majd kijelentette: állnak minden vizsgálat elé.

A cikk a következő oldalon folytatódik

Feljelentette a kórház az elmebeteget?

Az ápolók megüthettek egy súlyosan beteg, a pszichiátria zárt osztályán kezelt nőt a budapesti Szent Imre Kórházban – derült ki a TV2 szombati híradójából.

A családtagok fotókat készítettek az arcáról. A nő egyébként nem mindig van tudatánál, nehezen beszélt az esetről, zavart volt. A család azt mondta, csak azután tudták elintézni, hogy látleletet vegyenek a betegről, miután kihívták a rendőrséget. A rendőrök testi sértés miatt, ismeretlen tettes ellen nyomoznak – tette közzé a 444.hu.

A kórház főorvosa viszont azt mondta telefonon a televíziónak, hogy egy dühöngő ön- és közveszélyes elmebetegről van szó, akinél már a gyógyszerek sem használnak, és minden fordítva történt: a beteg támadta meg az ápolókat, akik súlyosan megsérültek, és ezért feljelentést tettek a rendőrségen.

Amennyiben a főorvos állítása igaz, az több kérdést is felvet. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó pszichiátriai dolgozó szerint minden esetben kell lennie – és van is – humánusabb módszer a beteg megfékezésére. Olyan pedig – véli forrásunk -, hogy az orvos által is elismerten ön-, és közveszélyes dühöngő beteget egy kórház dolgozói feljelentsenek, még nem hallott példát az egészségügyben.

A Szent Imre pszichiátriáján már márciusban is történt egy botrányosan tragikus eset, melyben a folyik a rendőrségi vizsgálat.

Meghalt ugyanis egy csecsemő a zárt osztályon. A Blikk adta hírül a történteket. A cikk szerint az osztályon fekvő betegek órákon át hallgatták a vajúdó anya magányos sikoltozását, akit függönnyel választottak el a többiektől. Nem vitték át a szülészetre, és segítséget sem kértek onnan. Azért nem tették, mert a betegnek nem ez volt a „vezető kórképe”, vagyis másodlagos volt az, hogy állapotos - mondta akkor dr. Ferencz Csaba osztályvezető. Hozzátette: a gyermeket az édesanyja holtan hozta világra, ezt a belső vizsgálat is alátámasztotta.

A kórház vezetősége csaknem egy nappal később értesítette a rendőrséget. Várható, hogy a pszichiátrián hétfőn alapos vizsgálat indul a két eset kapcsán.

Lámpásokkal az eltűnt gyerekekért

Az eltűnt gyerekek világnapjához kapcsolódóan vasárnap rendezték meg ötödik alkalommal az Ezer lámpás éjszakája elnevezésű kampánysorozatot, amellyel a gyermekek eltűnésének jelenségére szeretnék felhívni a társadalom figyelmét.

Az idén a társadalmi kezdeményezéshez a fővárosi mellett nyolc megyei rendőr-főkapitányság csatlakozott - Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas és Zala -, amelyek a budapesti eseményhez hasonló színes programokat szerveznek.

Budapesten az Ötvenhatosok terén civil szervezetek képviselői, valamint a BRFK bűnmegelőzési, illetve baleset-megelőzési osztályának munkatársai várták az érdeklődőket, de a kampány minden helyszínen koncerttel, illetve a rendezvény védjegyévé vált világító lufik magasba bocsátásával zárult.

A rendőrség felhívása szerint Magyarországon az eltűnések oka elsősorban a kiskorúak környezeti körülményei, hatásai. Az érintettek általában közösségi szállásokon, lakásotthonban, gyermekotthonban elhelyezett, kísérő nélküli külföldi kiskorúak, gyermekvédelmi gondoskodás alatt állók, különváltan élő szülők láthatásról vissza nem vitt vagy oda el nem engedett gyermekei. Olyan eset is akad, amikor olyan kiskorú tartózkodási helye marad ismeretlen a hatóság előtt, aki felnőtté válása előtt dönt úgy, hogy elhagyja a szülői házat és megszakítja a kapcsolatot a hozzátartozóival, s később szándékosan nem ad életjelet magáról.

Tavaly 16 885 körözést adtak ki 18 év alattiakra eltűnés miatt, ők az összes eltűnt ember mintegy 84 százalékát jelentik. A tavaly elrendelt és jelenleg hatályos körözések száma fiatal- és kiskorúakra vonatkoztatva 852.

Az eltűnt gyerekek világnapja május 25-e, az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és társaira emlékezve. A kisfiút akkor engedték el egyedül hazulról iskolába a szülei, de az iskolabusz megállójához soha nem érkezett meg. Azóta a hiába keresett gyerekeké közül az ő esete vált a legismertebbé New Yorkban. Etant 2001-ben holtnak nyilvánította a bíróság. A fiú megölését 2012-ben beismerte egy férfi, ám a gyerek holtteste nem került elő.