Foghíjassá válhat az ellátás

Kurtán-furcsán kerültek be az elfogadás előtt álló új alapellátási törvénybe a hazai fogorvosok: feladataik vannak, de a könnyítések, kiegészítő juttatások felsorolásánál nincsenek megemlítve, kéréseiket nem vették figyelembe. A diszkriminációt nem értik, mert ezen a területen is öregszik a szakma és évente egy végzős egyetemi évfolyamnyi fogorvos akar külföldre menni.

Felemás módon kezeli a hazai fogorvosokat a parlament előtt lévő alapellátási törvény. Feladataik vannak, de az üres praxisok betöltésére és az öregedő szakemberek pótlására tervezett könnyítéseknél nincsenek megemlítve. A települési önkormányzatok egészségügyi alapfeladatai között a szöveg felsorolja ugyan a fogorvosi ellátást és a fogászati ügyeletek megszervezését, de már a törvény bevezetőjében is csak háziorvosokról és házi gyermekorvosokról, máshol praxisjoggal érintett alapellátási formákról beszél a tervezet. A fogorvosok mindössze annyit kapnak, hogy a szűrővizsgálatokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) - ahogy eddig is - figyelembe veszi az elszámolásoknál.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) Fogorvosi Tagozatának jogászai vizsgálják, hogy ez a diszkrimináció hogyan orvosolható. Hermann Péter, a tagozat elnöke a Népszavának kiemelte, hogy az előzetes egyeztetések alatt egyenlő elbírálást kértek a háziorvosokkal, de a Zombor Gábor államtitkárral folytatott megbeszélésen is azzal a sztereotípiával találták magukat szemben, hogy a fogorvosoknak úgyis van pénze, mert magánrendelést folytatnak. Csakhogy ez nem igaz az 5300 aktív hazai fogorvos mindegyikére - érvel Hermann Péter. Közülük 2850 csak alapellátást végez, ötszázan szakellátást, például szájsebészeti beavatkozásokat is csinálnak, de arról nincs a Kamarának pontos adata, hány magánpraxis van ezen túl és ezek között mennyi az, amelyikben az alapellátásban is dolgozó szakember folytat kiegészítő tevékenységet.

A MOK Fogorvosi Tagozata azt kénytelen volt elfogadni, hogy az ellátásban egyébként egyre kisebb bevételt hozó fizetős kezelések miatt az indulásnál kevesebb támogatást kapott egy fogorvosi praxis, de úgy látják: azzal, hogy az évek során folyton kimaradtak a juttatásokból, nagyra nyílt az olló köztük és a háziorvosok között. Úgy számolnak: ha csak olyan mértékű pluszfinanszírozásban részesült volna a fogorvosi kassza, mint az elmúlt években a háziorvosi, most 17 milliárd forinttal többől gazdálkodhatnának a szolgálatok. Ráadásul egy fogorvosi rendelő eszköz- és műszerigénye sokkal nagyobb, így indítása és fenntartása is drágább, mint a háziorvosi rendelőké. A lemaradáson alig enyhített, hogy nemrég 680 kistérségi fogászati rendelő működését havi százezer forinttal támogatták meg, mert a többiek nem kaptak kiegészítést.

Többen maradhatnak kezelés nélkül

A fogorvosok hátrányos megkülönböztetése a magyar lakosságon csattan, az elkövetkező években biztosan nő az ellátatlan páciensek száma, márpedig a Magyar Fogorvosok Egyesülete épp a napokban tette közzé egy nemzetközi összehasonlító vizsgálat hazánkra nézve lesújtó adatait. A magyar lakosság fogazati és szájegészségi állapota lényegesen rosszabb annál az átlagnál, amely a legtöbb nyugat-európai országban, elsősorban a skandináv államokban élőket jellemzi - olvasható a beszámolóban. Évente alig három tubus fogkrémet vásárolnak a magyarok, és míg Skandináviában a felnőttek csaknem 80 százaléka évente legalább kétszer jelenik meg fogászati szűrővizsgálaton és távolítják el rendszeresen a fogkövét, addig a magyar felnőtt lakosság alig fele jár rendszeresen fogorvoshoz, s mintegy 20 százalékuk saját bevallása szerint még fájdalom esetén sem megy el szakemberhez.

Az alapellátási törvény kiemelt célja a háziorvosi korösszetétel megváltoztatása, de arról eddig senki nem beszél, hogy a szakma öregedése és kiürülése a fogászati terület jövőjét is meghatározza. Hermann most 225 betöltetlen praxisról tud az országban, az aktív fogorvosok között az 55-60 éves korcsoport létszáma kiugró, tehát a háziorvosokkal és gyermekorvosokkal együtt ez a terület is ellátatlan marad 10-15 év múlva, ha a mostani diszkrimináció elriasztja a fiatalokat - érvelt a szakmai vezető. Tavaly 192 magyar diák végzett a négy egyetemi fogorvosképzésben, miközben 94 fogorvos és 83 szakvizsgával is rendelkező szakember kérte a külföldi munkavállaláshoz szükséges "jóhírnév igazolást". Nem tudni persze, hogy mindegyikük elment-e, vagy csak a fogászati turizmussal érintett területeken folytatja a munkát, de az biztos, hogy évente majdnem egy egyetemi évfolyam nem a hazai alapellátásban képzeli el a jövőjét.

A MOK Fogorvosi Tagozata az új alapellátási törvényben megjelenő elutasítás után megfontolja a szolgáltatások körét szűkítő javaslat megfogalmazását, mert a jelenlegi kezelések, szűrések elvégzéséhez, utóbbiak bővítéséhez több pénzre lenne szükség. Nem tudják, rájuk érvényes lesz-e a helyi iparűzési adó alóli mentesség lehetősége, de olvasatukban biztosan nem kaphat kiegészítő juttatást a szakorvosi vizsgával rendelkező fogorvos, és nem kapnak a háziorvosi praxisok 10 milliárdos idei és jövőre betervezett további hasonló többlettámogatásából sem, amit a rendelők rezsijére és orvosi, asszisztensi béremelésekre fordíthatnak a vállalkozó háziorvosok. Ezen a területen nincs letelepedési támogatás a hátrányos helyzetű térségekben munkát vállalóknak és még lehet sorolni a lemaradás okait, amelyek együtt oda vezetnek, hogy a rendszerből - és sokszor az országból - távozó szakemberek többen lesznek, mint ahányan belépnek a fogorvosi alapellátásba.