Kiderült: megéri Facebookozni

Publikálás dátuma
2015.06.01. 09:24
Illusztráció: Thinkstock
Bár egyre kevesebb az ingyenesen használható hirdetési lehetőség a Facebook oldalain, a cégek többsége szerint megéri Facebookozni - derült ki az RG Stúdió Kft. legfrissebb kutatásából.

A kutatást 2015 májusában 209 Facebookozó cég munkatársainak megkérdezésével végezték. A kis- és középvállalkozások (kkv) Facebook-használatával kapcsolatos felmérés rámutatott arra, hogy a Facebookozó cégek mindössze 2,6 százaléka nem költ Facebook-hirdetésekre, 71,3 százalék havonta 50 000 forint alatt, 14,1 százalék pedig 50 és 100 ezer forint közötti összeget szán reklámra ezen a csatornán.

Egy év alatt több mint 10 százalékkal, 77,9 százalékra nőtt azon vállalkozások aránya, amelyek fizetős hirdetéseken keresztül kommunikálnak a közösségi oldalon. A válaszadók 93,8 százalékának van Facebook-oldala, ami 4 százalékkal kevesebb a tavalyinál, egyúttal csökkent a Facebook-alkalmazásokat és eseményeket használó kkv-k száma is, rendre 13 százalékkal és 10 százalékkal.

A kkv-k többsége, 52,3 százaléka azt kifogásolta, hogy nem jelennek meg a bejegyzései az összes rajongónak, 30,3 százalékot pedig az zavar, hogy egyre többet kell költeni a hirdetésekre, miközben többen úgy vélik, hogy a Facebook kezd veszíteni varázsából.

A felmérésben részt vevő legtöbb kis és középvállalkozásnak (63,1 százalék) az új ügyfelek szerzése a legfontosabb, ezt a márkaépítés (48,7 százalék) követte, a harmadik pedig a régi vevőkkel történő kapcsolattartás (29,2 százalék). Az eredmények szerint a YouTube a második leggyakrabban használt közösségi hálózat a cégek között, a Google+ használata egy év alatt nőtt ugyan, de a platform használata tavaly ősz óta stagnál.

Szerző

Megrázó állami áramüzlet

Publikálás dátuma
2015.06.01. 07:20
Az Elmű–Émász lakossági üzletága veszteséges lett a rezsicsökkentés és a közműadó miatt FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Szándéknyilatkozat már van, de az üzlet még korántsincs megkötve az állam és az Elmü-Émász német tulajdonosai között. Az anyacégek szívesen megszabadulnának a veszteséges lakossági üzletágtól, viszont a profitabilis ágazatokat megtartanák. Természetesen csak akkor, ha egyáltalán létrejön a megállapodás. Az sem mellékes, hogy a becslések szerint több száz milliárd forintos kiadásnak egyelőre nem látni a költségvetési forrását.

Tovább hízlalná a kormány az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. portfolióját a lakossági áramszolgáltatással: megvásárolná a német RWE és az EnBW magyarországi leányainak, az Elmü Nyrt.-nek és az Émász Nyrt.-nek bizonyos egységeit, illetve növelné tulajdonrészét a Mátrai Erőmű Zrt.-ben is. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte: akár már a második félévben elkezdheti az állami közszolgáltató a lakossági áramellátást.

Az elmúlt héten hivatalosan is bejelentették: a magyar és a német fél szándéknyilatkozatot írt alá az Elmü-Émász több üzletágának megvételéről. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. a két áramszolgáltató négy megyei, valamint a budapesti áramhálózatának 49 százalékos tulajdonrészét vásárolná meg. A társaságok lakossági szolgáltatói üzletága és az Elmü-Émász Ügyfélszolgálati Kft. két lépcsőben kerülne az ENKSZ tulajdonába. Emellett a szándéknyilatkozat értelmében az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 23 százalékról 49 százalékra növelné részesedését a Mátrai Erőmű Zrt.ben.

Egy a Népszavának nyilatkozó iparági szakértő azonban óvatosságra intett, mert a szándéknyilatkozat még nem adásvételi szerződés! A német tulajdonosok, illetve a leányvállalatok minden bizonnyal szívesen megszabadulnának a veszteséges lakossági szegmenstől, de a nyereséges hálózat, illetve erőmű esetében kemény ártárgyalások várhatók, s arra semmi biztosíték nincs, hogy mindenben meg is tudnak majd egyezni a felek. A nyereséges szabadpiaci üzleágától, vagyis az ipari ügyfelektől az Elmü-Émász nem kíván megválni. Ha nyélbe ütik a lakossági üzeltág eladását, akkor a 2,1 millió ügyfelével az ENKSZ - az E.On magyarországi 2,4 milliós tábora után a második legnagyobb hazai szolgáltató lehet.

Iparági szakértőnk szerint az MFB Zrt. a hálózatba pénzügyi befektetőként kívánna belépni, mert a rezsicsökkentéssel és a közműadóval, durván veszteségessé tett lakossági szolgáltatással szemben a hálózat szerény nyereséget terme". Ugyanez mondható az MVM Zrt. által tervezett Mátrai Erőmű-tulajdonrész növeléséről is. A csökkenő alapkamat mellett jó befektetésnek tűnik a nyereséges ágazatokba fektetni a pénzt.

Az Elmü-Émász csoportnak több mint 46 ezer kilométer hosszú kis- és középfeszültségű villamosenergia-hálózata van. Amióta a német tulajdonosok lettek a gazdák, azóta több mint 400 kilométer hosszú kábelt, 1600 kilométernyi légvezetéket, valamint 464 transzformátort cseréltek ki, illetve újítottak fel az Elmü-Émász szakemberei. Most egyebek mellett fel kell becsülni a hálózat értékét, az eddigi beruházásokat, és ennek a végeredményeként alakulhat majd ki a vételár, ami magasabb is lehet a szakértők által becsült, legalább 100-200 milliárd forintos összegnél. Viszont a teljes Elmü-Émász üzlet több száz milliárd forintra is rúghat.

A finanszírozáshoz az MFB kibocsáthat kötvényeket és ebből nyújthat hitelt az ENKSZ-nek a lakossági üzletág megvásárlásához, de ha azt nem sikerül nyereségessé tenni, például úgy, hogy az állami MVM olcsóbban adja az áramot az ugyancsak állami közszolgáltatónak, akkor végül az adófizetők állják a számlát. Az is nagy kérdés persze, hogy az ENKSZ-nek lesz-e elegendő forrása a korszerűsítésre, karbantartásra, vagy visszatérnek-e az áramszünetek?

Van azonban egy tágabb értelmezési lehetőség is. Iparági szakértőnk emlékeztetett arra, hogy a 2008-as vagyongazdálkodási törvény még úgy rendelkezett, hogy azokat a kisebbségi állami tulajdonrészeket, amelyeknél az államnak nincs lényegi beleszólása a vállalati döntésekbe, el kell adni. Ez a helyzet a Mátrai Erőműben is, ahol a tulajdonrész növelése után is kisebbségi tulajdonos marad az állam! Ez az erőmű, a 950 megawattos teljesítményével az egyik legjelentősebb hazai energiatermelő, ezért tulajdonosi szerkezetének alakulása összefügghet a Paks II. beruházással. Atomerőművet ugyanis csak megfelelő biztosítékokkal lehet építeni.

Az egyik ilyen biztosíték az, hogy ha egy ország energiaellátásának meghatározott százalékát atomerőmű adja, akkor kell lennie egy"B" tervnek is, arra az esetre. hogy ha a teljes nukleáris erőműnek, vagy csak egyes blokkjainak le kell állnia, akkor se okozzon jelentős kiesést a hiányzó árammenyiség. Így az alternatív energiaszolgáltató a Mátrai Erőmű lehet. Iparági szakemberünk arra hívta fel a figyelmet, hogy a tervezett erőművi bevásárlás több gondot is felvet. Nem lehet tudni, hogy valóban elkészül-e a beruházás, és ha igen, mennyibe kerül majd Paks II. Már pedig számolni kell az infrastrukturális fejlesztések költségeivel is. Ha nem, vagy a tervektől eltérően valósul meg Paks bővítése, akkor az erőművi bevásárlások, - és nem csak a Mátrai Erőműről van szó -, fölösleges többlet kapacitást jelenthetnek, vagyis milliárdokat dob ki az állam az adófizetők pénzén.

Ezért is szükség lenne arra, hogy végül is mekkora alternatív erőművi teljesítményre lesz szükség, és ebbe hogyan illeszkedik majd bele a mostani, tervezett erőművi állami tulajdonnövelés - hangsúlyozta a szakértőn. Ha túlkapacitás alakul ki, indokolatlan lesz a költekezés, akkor adót kell kivetni, vagy az áram árából szükséges "kigazdálkodni ezt a pénzt is.

Szerző

Többet költünk utazásra

A magyarok az idén többnyire ugyanazokat az úti célokat keresik fel nyáron, mint tavaly, de többet költenek szállásra, és hosszabb időre utaznak el - derül ki a szállásár-összehasonlító trivago.hu portál adataiból. 

A weboldal tavalyi adatai szerint az összes szálláskeresést figyelembe véve 2014 nyarán a magyarok átlagosan 26 500 forintot (2 fő/éj) voltak hajlandók szállásra költeni, a hosszabb, minimum egyhetes nyaralások esetében a szállásra szánt összeg - amennyiért a szálláskeresők átlagosan megtekintettek egy ajánlatot - 217 500 forint volt.

Bár az ár még mindig a leggyakrabban használt keresési feltétel, de ezúttal valamivel többet szánunk szállásra: a magyar utazók az idén 27 300 forintot hajlandók költeni éjszakánként, hosszabb kikapcsolódás esetén pedig átlagosan összesen 262 600 forintot szánnak kosztra és kvártélyra. A nyaralással eltöltött idő is megnőtt tavalyhoz képest: 2014-ben átlagosan 3-4 napra kerestek szállást, míg idén 5-6 nap a pihenésre szánt idő.

A népszerű úti célokat illetően nem történt jelentős változás. Belföldön továbbra is Siófokra kíváncsiak a legtöbben, akárcsak tavaly. Budapest viszont hátrébb szorult a második helyről az ötödikre, 2015 nyarán ugyanis Balatonfüred szállásai a második legkeresettebbek. A jelentős fürdővárosok többsége az idén is a top 10 úti cél között van, közöttük Hévíz és Hajdúszoboszló került a tavalyihoz hasonlóan az első öt közé.

A határokon túli szállást kereső magyarok körében továbbra is Róma a legnépszerűbb. A horvát riviéra városai, Dubrovnik, Poreč és Rovinj a tavalyi nyárhoz hasonlóan az idén is a top 10-ben van, akárcsak olyan európai nagyvárosok, mint Párizs, Barcelona vagy London.

Szerző
Frissítve: 2015.05.31. 21:02