adatgyűjtés;George W. Bush;Mitch McConnell;Nemzetbiztonsági Ügynökség;Patriot Act törvény;

2015-06-02 07:31:00

Leállították a tömeges adatgyűjtést

Leállították a terrorizmus elleni harc jegyében indított tömeges adatgyűjtést az Egyesült Államokban, miután a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) számára felhatalmazást adó rendelkezések hatálya hétfőre virradóra lejárt, s azokat a szenátusnak nem sikerült meghosszabbítania. A még George W. Bush idejében, a 2001-es terrortámadások után adott széleskörű hírszerzési jogosítványokat korlátozó új jogszabályt, a Szabadság törvényt (Freedom Act) várhatóan a napokban megszavazzák a képviselők után a szenátorok is.

Nagy csata zajlott a vasárnap esti rendkívüli ülésen a washingtoni szenátusban. A kérdés az volt, hogy a sokat vitatott 2001-es törvény, a Patriot Act lejáró cikkelyeit még az éjféli határidő előtt sikerül-e meghosszabbítani, vagy pedig megszavazzák a képviselőházban május közepén – kétpárti támogatással, 338-88 szavazataránnyal – jóváhagyott új törvénytervezetet, amelyet Barack Obama elnök is támogat.

A szenátusi republikánusok egy része ragaszkodott volna az Edward Snowden által két éve leleplezett tömeges adatgyűjtés fenntartásához, s egy hete elutasította, hogy egyáltalán vitára bocsássák a Szabadság törvény tervezetét, amely korlátozza az amerikai állampolgárok körében a válogatás nélküli, széleskörű telefonos és internetes adatgyűjtést.

Mitch McConnell, a szenátus többségi vezetője azt szorgalmazta volna, hogy 2020-ig minden maradjon a régiben, s hosszabbítsák meg a három vitatott cikkelyt, köztük a hírhedt 215-ös számú rendelkezést, amely az NSA tevékenységének jogi alapját adta.

McConnell nem utolsósorban az al-Kaida és az Iszlám Állam jelentette veszélyre hivatkozva sürgette a hírszerzési jogosítványok érintetlenül hagyását. Harry Reid, a demokrata kisebbségi vezető ugyanakkor élesen bírálta, hogy a republikánusok más törvényekhez kötve zsarolták volna a szenátust, ellenezve a hírszerzés bárminemű reformját.

Igaz, maguk a republikánusok is erősen megosztottak, hisz demokraták mellett a republikánus szenátorok egy része is ellenezte a korábbi törvény ismételt meghosszabbítását. A vasárnap esti rendkívüli ülés főszereplője ugyanakkor a 2016-os elnökválasztáson indulni készülő Rand Paul, Kentucky állam szenátora volt, aki eltökélte, hogy minden áron megakadályozza az amerikaiak szabadságjogait szerinte súlyosan sértő Patriot Act meghosszabbítását.

Paul azonban a hírszerzési reformtervvel sem ért egyet, úgy véli, az nem megy elég messzire az NSA tevékenységének korlátozásában. A szenátusban ülő többi republikánus elnökaspiráns enyhén szólva sem nézte jó szemmel Rand Paul fellépését, mondván, csak választási megfontolásokból vállalta az NSA elleni „szabadságharcot”. Élesen bírálta Rand Pault az arizonai John McCain szenátor is, aki szerint kollégája saját érdekeit az amerikai nemzetbiztonsági érdekek elébe helyezi.

Barack Obama múlt pénteken felszólította a szenátorokat, hogy tegyék félre politikai ellentéteiket és sorakozzanak fel a Freedom Act mögött. A demokrata elnök, aki a Snowden-leleplezések nyomán ismételten ígéretet tett a hírszerzés megreformálására, szokásos hétvégi rádióbeszédében is nyomatékosította az üzenetet.

„Elnökként és főparancsnokként fő felelősségem az amerikaiak biztonságának védelme, ehhez pedig hatékony eszközökre van szükségünk, miközben védenünk kell az alkotmányban lefektetett szabadságjogokat is” – hangsúlyozta Obama. Sürgette a szenátust, hogy támogassa a Szabadság törvényt, ne állja útját a reformnak, mivel így a terrorizmus elleni harcban nélkülözhetetlen más rendelkezésük is hatályukat veszítik.

A szenátus május 23-án már megpróbálkozott a Freedom Act napirendre tűzésével. Ehhez legalább 60 szavazatra lett volna szükség, de 57-42 arányban végül akkor elutasították. A most vasárnap esti, ismételt voksoláson 77-17-es szavazataránnyal végül rábólintottak arra, hogy gyorsított eljárásban (obstrukciót kizárva) bocsássák vitára, majd tegyék fel szavazásra a hírszerzési reformtervet.

Mivel azonban addigra kifutottak az időből, erre már legkorábban akár ma vagy holnap sor kerülhet. Közben az NSA a törvény értelmében már vasárnap kora este elkezdte szerverei lekapcsolását, hogy éjfélre ténylegesen is befejezzék az adatgyűjtést. Hírszerzési illetékesek véleménye megoszlik, hogy a terroristák elleni fellépés átmeneti korlátozása milyen mértékű nemzetbiztonsági veszélyt jelent: egyesek súlyos kockázatokról beszélnek. A folyamatban lévő megfigyeléseket azonban a leállás nem érinti, s egyébként is bíznak benne, hogy csak néhány napos kiesésről van szó.

A hírszerzési reformtörvény várhatólag csupán korlátozott változásokat hoz. A jövőben a telefontársaságok kötelesek tárolni a beszélgetések úgynevezett metaadatait, de nem adják át azokat automatikusan az NSA-nak, a hírszerzés azonban bírói végzés alapján továbbra is lekérheti azokat.

A Freedom Act meghosszabbítja az előző törvény két másik rendelkezését, vagyis felhatalmazza az NSA-t, hogy ne kelljen új bírói engedélyt kérni, ha egy megfigyelt személy váltogatja a telefonjait, s továbbra is lehetséges a „magányos farkasok”, azaz külföldi hatalomhoz nem kötődő, terroristagyanús személyek megfigyelése. Az új törvény csak az amerikai állampolgárok tömeges megfigyelését állítja le, a külföldi állampolgárok megfigyelését a jövőben sem korlátozzák, arra egy másik jogszabály, a Külföldi Hírszerzési Megfigyelési Törvény (FISA) vonatkozik.

Az egész világot behálózó rendszer
A terrorizmus elleni harchoz eszközöket biztosító belbiztonsági törvényt, amelyet bonyolult elnevezésének kezdőbetűiről USA PATRIOT Act néven emlegetnek, a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után, George W. Bush elnöksége idején hozták meg. A rendelkezést 2011. október 24-én nagy többséggel fogadták el a képviselőházban (357-66), s egy nappal később szinte egyhangúlag, egyetlen ellenszavazattal ment át a szenátusban.
Minden korábbinál szélesebb körű felhatalmazást adott a Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) terrorizmussal gyanúsított személyek őrizetbe vételére, házkutatásokra, lehallgatásokra, e-mail üzenetek és bankkimutatások bírói engedély nélküli beszerzésére. Emellett megerősítették a határellenőrzést, s megszigorították a beutazók átvizsgálását, pénzmosás elleni intézkedéseket hoztak.
A Nemzetbiztonsági Ügynökségnek adott felhatalmazások valódi mértékéről csupán 2013-ban, a Snowden-botrány nyomán értesült Amerika és a világ. A Patriot Act eredetileg 2005 végén lejárt volna, de nagy többséggel meghosszabbították, akárcsak 2011-ben, már Obama hivatali idejében. A hírhedt 215-ös cikkelyre hivatkozva építette ki az NSA 2006-tól a telefonos és internetes adatgyűjtés világot behálózó rendszerét.
Edward Snowden, az NSA volt szerződéses alkalmazottja leplezte le, hogy nem csupán terrorizmussal gyanúsított személyek kommunikációjának metaadatait raktározták el hatalmas adatbázisokban, hanem válogatás nélkül mindenkiét, az Egyesült Államokban és szerte a világon.Idén május 7-én egy New York-i fellebbviteli bíróság törvénytelennek minősítette az NSA titkos adatgyűjtését. A 97 oldalas indoklásban nem zárták ki, hogy a hatalmas mennyiségű magánjellegű adat tárolása az amerikai alkotmányba ütközhet. 2013 decemberében egy manhattani bíró még törvényesnek ítélte a tömeges méretű lehallgatási programot.
Az Oroszországban ideiglenes tartózkodási engedéllyel élő Edward Snowden a fellebbviteli döntés után nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a döntés valamennyi titkos kormányzati adatgyűjtési programra hatással lesz. Még nem tudni, hogy a magát közérdekű bejelentőnek tartó Snowden jövőjét befolyásolják-e ezek a döntések.