Előfizetés

Átvilágítják Andy Vajnát

Publikálás dátuma
2015.06.01. 21:18
Fotó: Népszava
Folyamatban van Andrew G. Vajna nemzetbiztonsági átvilágítása - derült ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Szél Bernadett - Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett - írásbeli kérdésére adott válaszából. 

A hvg.hu vette először észre, hogy Semjén csupán ennyit válaszolt az LMP képviselőjének azon kérdésére, hogy átesett-e már a filmipari kormánybiztos a nemzetbiztonsági átvilágításon. A párt korábban már kérte a miniszterelnököt, hogy amennyiben Vajna eddig nem esett át az egyébként ilyen kinevezéssel járó kötelező átvilágításon, akkor azonnal kezdeményezze azt. Ugyanis az LMP szerint offshore cégek és külföldi érdekeltségek hálója áll a kormánybiztos mögött, ami nemzetbiztonsági kockázatot is felvet.

Juhász nem rágalmazta Puskást

Publikálás dátuma
2015.06.01. 21:12
Fotó: Népszava
Nem rágalmazta meg Puskás Andrást volt V. kerületi alpolgármestert Juhász Péter."Arról lehetett hallani, hogy Puskás alpolgármester többször megpróbált pénzt kérni tőle annak érdekében, hogy az önkormányzat semmilyen, a bérlő céggel összefüggő esetben ne járjon el." Többek között e miatt a mondat miatt jelentette fel a volt alpolgármester Juhászt, de az Együtt kerületi képviselője bírósági végzést kapott arról, hogy nem történt rágalmazás. 

Juhász nem tétlenkedik, eközben 300 millió forintot keres a belvárosi Fideszen, amely szerinte a kampányok idején tűnt el. "Érdekesnek találom azt, hogy létrehoz az önkormányzat több százmillió forintból egy céget, aminek a munkájából semmi nem látszik, viszont ezzel egy időben három igen jól látható fideszes kampány zajlik le, nem lehet tudni, hogy miből fizetve" - vetette fel a Facebook-oldalán.

2013 tavaszán alapított ugyanis egy céget a belváros, hogy fellendítse a Váci utca forgalmát, s alig két éves működése során több mint 300 millió forintot kapott is erre. Juhász nem találkozott ilyen hirdetésekkel, viszont ebben az időszakban három periódusban is látott erős kampányt a belváros közterületein: egyszer Rogán Antal mai Fidesz-frakcióvezető arcával az országgyűlési választás előtt, utána egy uniós választási kampányt, majd pedig Szentgyörgyvölgyi Péter mai polgármester arcát az összes plakáthelyen.

Juncker megint helyretette Orbánt

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.06.01. 21:00
Orbán Viktor bevándorlóellenes álláspontját is hevesen védte az Európai Parlamentben – meglett az eredménye FOTÓ: MTI/KOSZTICSÁK
Ha Magyarország bevezetné a halálbüntetést, akkor az válóok lenne. Erről Jean-Claude Juncker beszélt a Süddeutsche Zeitungnak. Az Európai Bizottság elnöke szerint is csupán a "barátság jele", hogy Rigában diktátornak szólította Orbán Viktort. A magyar miniszterelnök őrültségnek nevezte a menekült kvótát, ami Junker szerint azt mutatja, hogy Orbán "nem ismeri ki magát az ideggyógyászatban és a pszichológiában, de ezt nem is lehet mindenkitől elvárni". A migrációs nemzeti konzultáció az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint az emberek rosszabbik énjére játszott, ami viszont eddig nem jött be.

Politikai alapelveihez tartozik, hogy nem lehet halálbüntetés - üzente hétfőn a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjújában Orbán Viktornak az Európai Bizottság (EB) elnöke. Jean-Claude Juncker arra figyelmeztette a kormányfőt, "ha Magyarország bevezetné a halálbüntetést, akkor az válóok lenne. (...) Nincs helye az Európai Unióban annak, aki bevezeti a halálbüntetést." A lap meglehetősen disszonánsnak nevezte, hogy Juncker nemrégiben diktátornak szólította Orbánt, aki pedig több alkalommal őrültségnek titulálta az EB elnök által a migránsok tagállami elhelyezésére javasolt kvótát. Juncker úgy reagált, két éve diktátornak szólítja a magyar miniszterelnököt, és ez "a barátság jele". Az őrültség orbáni "szóválasztása" Junkernek azt mutatja, hogy a magyar kormányfő "nem ismeri ki magát az ideggyógyászatban és a pszichológiában, de ezt nem is lehet mindenkitől elvárni".

Sokkoló kérdések
Montserrat Feixas Vihé, az ENSZ regionális menekültügyi biztosa nem érti, hogy kezelhetnek a magyar hatóságok gyerekeket bűnözőkként. Az Indexnek nyilatkozó biztost sokkolta a nemzeti konzultáció durvasága, saját szemével látta, hogy Magyarországnál sokkal szegényebb országok hogyan fogadnak be milliós menekültáradatot.
Giró-Szász András eközben a Mandinernek határozottan cáfolta, hogy a kormány rövidtávú politikai érdekből vette volna napirendre a bevándorlás és halálbüntetés kérdését. A Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára elmondta: érti az újságírói elitista megközelítést, de a nemzeti konzultáció nem a show, hanem a demokrácia része; a kormány pedig nem szélkakas.

Ez a meccs már nagyon elfajult - utalt az EB-elnök és Orbán egyre gyakoribb szóváltásaira az MSZP elnökhelyettese. Gőgös Zoltán szerint Junker rigai "taslija" ugyan nem volt igazán elegáns, ám a magyar miniszterelnököt az unió más vezetői is figyelmeztették már arra, hogy bizonyos határokat nem léphet át. A szocialista politikus lapunknak arról is beszélt, már nem működik a fideszes sikerpropaganda, nyilván ezért "főzték ki a Habony-konyhában" a halálbüntetésről szóló vita ötletét, illetve a migránsokat kriminalizáló, gyalázatos nemzeti konzultációt. A figyelemelterelésre a kormánypártnak napról napra nagyobb szüksége van, ha szeretnék valahogy elfedni a fideszes kudarcokat.

Gőgös ugyanakkor a nemzeti konzultációnál is veszélyesebbnek tartja a halálbüntetés napirenden tartását, azzal ugyanis véleménye szerint több embert lehet a dühén keresztül megfogni. Pedig már az egyház is elutasította a felvetést és sokan figyelmeztettek arra, az életet elvenni lehet, visszaadni azonban nem - emlékeztetett. Az MSZP elnökhelyettese azt is fölidézte, hogy Orbán politikai pályafutása kezdetén Nagy Imre és társai újratemetésén mondott beszédet. A mártír miniszterelnököt egykor koncepciós perben ítélték halálra. A rendszerváltás hajnalán méltóképpen megkapta ugyan a végtisztességet, feltámasztani viszont nem tudták már. Gőgös szeretné, ha a veszélyes játékot játszó miniszterelnök elgondolkozna ezen. Annál is inkább, mert a legsúlyosabb büntetést nem lehet visszaállítani.

Az MSZP-s képviselő szerint a nemzeti konzultáció sikertelensége kódolható volt, hiszen a felmérések tanúsága szerint a kivándorlás problémája jobban foglalkoztatja a magyarokat, mint a bevándorlás. Ez a konzultáció eddig nagyon nem jött be, pedig ezzel is az emberek érzelmeire akartak hatni. A sikertelenség beismerése, hogy mostantól interneten is kitölthető a konzultációs kérdőív. A megoldás viszont Gőgös szerint lehetővé teszi, hogy a kormány "szabadabban simlizzen" a választ adók számával. Azt ugyanis, hogy a kérdőívet hányan küldték vissza, ki lehet deríteni, a konzultáció végén az MSZP igényelni is fogja az adatokat a Postától. Az interneten válaszolók számáról viszont nehezebb pontos adatokat kapni.

Fel sem merült?
Polt Péter szerint a halálbüntetés újbóli bevezetése potenciálisan nem merült fel; most arról folyik a vita, hogy van-e létjogosultsága az erről folyó vitának. A legfőbb ügyész a PestiSrácok hírportálnak azt mondta, a halálbüntetés ellen a legfontosabb szakmai érv, hogy nem küszöbölhető ki a tévedés következménye.

Gyurcsány Ferenc szerint emberiességi, keresztényi és európai uniós tagországi kötelessége Magyarországnak, hogy befogadja azt a rá jutó "hétszáz menekültet", akiknek a befogadását kérte a közösség az országtól. A DK elnöke hétfőn arra emlékeztetett: a napokban 80 ezer ember zsúfolódott össze Olaszország és Görögország befogadóhelyein, és az unió kezdeményezte, hogy ennek a felét a többi tagország fogadja be. Az országnak szolidárisnak kell lenni az unió két tagállama felé, annál is inkább, mert hasonló helyzetben "mi is azt kérnénk, hogy segítsenek" - fogalmazott Gyurcsány.

A kért 700 ember elhelyezését ráadásul az unió finanszírozná. Gyurcsány felvetette azt is, az országnak emberiességi kötelezettségei is vannak a táborokban élő gyerekek és családok felé, a humanista álláspont szerint a gazdag felelős a szegényért. Sokan hivatkoznak az Egyesült Államok szigorú bevándorláspolitikájára, amely mellett azonban az ország évente 50 ezer embernek ad zöld kártyát "emberiességi megfontolásból" - fogalmazott. A volt miniszterelnök úgy vélte: Európa akkor tud megálljt parancsolni az egyre több bevándorlónak, ha "a tőle elvárható mértékig" befogadóként viselkedik.

Káromkodásig fajult a vita a Házban
Egymásnak esett hétfőn a Házban a Jobbik és a Fidesz. Napirend előtt Vona Gábor azt bizonygatta, pártja nem léptetné ki Magyarországot az EU-ból, hanem a csatlakozási szerződés újratárgyalását próbálná elérni és népszavazást szeretnének tartani, ahogy David Cameron brit miniszterelnök is. Felidézte, 2012-ben tüntetést szerveztek az Európai Bizottság budapesti székháza elé, ahol "valóban felgyulladt egy uniós zászló". Szerinte ez akkor - egy kötelezettségszegési eljárás indulásakor, illetve a kohéziós alapok felfüggesztésekor - lélektanilag és érzelmileg vállalható volt.
Hozzátette: ugyanakkor a békemenetes vezetők is a kilépés megfontolása mellett voltak, illetve Kövér László házelnök is beszélt erről. Minderre reagálva L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára üdvözölte, hogy Vona nem akar kilépni az EU-ból, de közölte, meglepi a Jobbik "állandó színeváltozása", ami szerinte "nem damaszkuszi út, hanem kaméleon szerep felvétele". Azt kérte a Jobbiktól, mondják meg az igazságot, uniós tagok akarnak-e maradni. Az államtitkár úgy fogalmazott: "eufemizmus, hogy felgyulladt a tüntetésen egy zászló, biztos valaki nagyítót tartott felé, átsütött rajta a Nap és felgyulladt". Megismételte azt is, a kormánypárt nem akar kilépni az EU-ból, illetve a NATO-ból.
Miközben L. Simon a zászlóégetésről beszélt, a radikális képviselők elkezdtek ordítozni. Az államtitkár azt kérte, jegyzőkönyvezzék, hogy valaki olyat kiabált, ami "úgy kezdődött, hogy b, és úgy folytatódott, hogy meg". Az államtitkár reményét is kifejezte, hogy a Jobbikot lelkiismeret-furdalás gyötri a zászlóégetés miatt. A Fidesz később azt közölte, Vona szemrebbenés nélkül hazudik és a nagy cukiság-kampányában máris megtagadja a Jobbik múltját, céljait és cselekedeteit. A Jobbik elnöke nem egy alkalommal kimondta: Magyarországnak ki kell lépnie az Unióból. Vona ezzel szemben most kínosan magyarázkodik és hatalomvágya miatt megtagadja eddigi politikáját, mondatait, saját embereit - fogalmaztak.