Európának, az uniós költségvetésnek és a tagállamok nemzeti büdzséinek is százmilliárdos kárt okoz a korrupció, így elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság ne lépjen föl a bejelentők védelmében - nyilatkozta lapunknak Brüsszelből Jávor Benedek. A Párbeszéd Magyarországért (PM) európai parlamenti (EP-) képviselője zöldpárti képviselőtársával, Eva Joly-val közösen rendezett konferenciát tegnap az EP-ben a bejelentők támogatásának nemzetközi hetén. Jávor kiemelte: a tanácskozás célja volt, hogy bemutassák, milyen vegyes képet mutat az uniós tagállamokban a bejelentővédelem, holott köztudott, hogy a korrupciós ügyek nem maguktól pattannak ki. "Legtöbbször van valaki, aki veszi a bátorságot, hogy állását, megbecsülését, egzisztenciáját kockáztatva beszámoljon ezekről, akár a nyilvánosságnak, a médiának, akár az illetékes nyomozati szerveknek. Ezek a bátor emberek a bejelentők - fogalmazott.
Az EP-képviselő felhívta a figyelmet arra is, Magyarországon kifejezetten gyenge a bejelentővédelmi törvény, ráadásul a megfelelő szervek nem is ismerik, nem is alkalmazzák a szabályozást, így fordulhatnak elő olyan vérlázító esetek, mint a Horváth Andrást, a több százmilliárd forintos áfacsalási botrányt kirobbantó volt adóellenőrt érintő "retorziók" és bosszúhadjáratok. "Pedig bejelentők nélkül nincs hatékony korrupcióellenes fellépés, ők kulcsszereplői a küzdelemnek. Éppen ezért kiemelten fontos, hogy megteremtsük a megfelelő védelmüket, hogy minél többen ki merjenek állni, s a köz érdekében, saját életüket, egzisztenciájukat kockáztatva fellépjenek a visszaélések ellen" - mondta Jávor, aki a konferencián elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság álláspontját az ügyben. Az EP ugyanis már kétszer - 2013-ban és '14-ben - szólította föl a Bizottságot arra, hogy miután nemcsak a közös európai szabályozás, de a minimumkövetelmények meghatározása is hiányzik a bejelentővédelemben, az EU legfőbb döntéshozó testülete még mindig nem tett semmiféle lépést az ügyben. Sőt, derült ki tegnap: az Európai Bizottság munkatervében nem is szerepel a minimumkövetelmények meghatározása, szerintük ugyanis ez tagállami hatáskör. Csakhogy, mint Jávor fölhívta lapunk figyelmét, a tagállamok nem tesznek semmit a bejelentők védelme érdekében, hiszen nagyon gyakran épp a tagállami kormányok, illetve kormányzati szervek érintettek azokban a korrupciós ügyekben, amelyek ellen a bejelentők tehetnek.
A konferencia nyitóbeszédét egyébként videóüzenetben Julian Assange, a WikiLeaks főszerkesztője mondta, majd pedig két pozitív példa, egy francia és egy magyar bejelentővédelmi szervezet képviselői is előadást tartottak. A magyar civil szerveződést, a BeVéd-et Vágó Gábor mutatta be. Megírtuk: április végén a közérdekű bejelentők fenyegetett helyzetére válaszul az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Transparency International (TI) Magyarország bejelentővédelmi együttműködést indítottak el. A korrupció-ellenes civil szervezetek jogi segítséget kínálnak azoknak, akik korrupciós ügyekre, vagy a közérdeket ért más sérelemre hívják fel a figyelmet. Hozzásegítik továbbá a bejelentőket a nyilvánosság előtti megjelenéshez és pszichológiai támogatást is biztosítanak a számukra. Céljuk, hogy megvédjék azokat, akik a retorziótól való félelmükben nem mertek eddig a nyilvánosság elé állni.
A lapunknak adott interjúban korábban Vágó Gábor is azt mondta, az egzisztenciális ellehetetlenítéstől, vagy akár durvább retorzióktól is tartanak a korrupciót észlelő állampolgárok. A BeVéd koordinátora, utalva szintén a Horváth Andrást ért retorziókra, s büntetőeljárásokra konkrétumként említette: "a NAV-ügyben is van például egy ilyen informátor, aki nem mer kijönni a felszínre", mert tart annak következményeitől. A volt LMP-s képviselő a BeVéd mögött álló civil összefogás céljairól azt mondta: "együtt képesek vagyunk komoly társadalmi támogatást fölmutatni. Így nem egy ember vagy csoport küzdelmeként kerül be a köztudatba az ügy, hanem megvan a lehetőség, hogy látszódjon: egy egész szféra áll ki mellette." A BeVéd-hez egyetlen hét alatt tucatnyi bejelentés érkezett, ezeket minden esetben kivizsgálják, így föltérképezik, milyen korrupciógyanú, vagy visszaélés merülhet föl, s ennek függvényében megteszik a szükséges jogi lépéseket. A potenciális bejelentőktől a [email protected] email címen várják a megkereséseket.
A TI idevágó kutatásai szerint európai összehasonlításban Magyarországon a legalacsonyabb azoknak az aránya, akik jelentenék, ha korrupciót tapasztalnak. Magyarországon 100 polgárból csak 30 jelentené, ha korrupciót észlel, ebben pedig - a TI jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint - nagy szerepet játszik az, hogy a potenciális bejelentők félnek az őket fenyegető veszélyektől és attól, hogy káruk keletkezik. A szakértők mér évek óta arra figyelmeztetnek, Magyarországon a közérdekű bejelentők védelmére hivatott törvény a gyakorlatban semmilyen garanciát nem jelent. Ráadásul - noha a civilek erre többször javaslatot tettek - a kormány által elfogadott, s múlt héten nyilvánosságra hozott Nemzeti Korrupcióellenes Program említést sem tesz a 2014 januárja óta hatályos bejelentővédelmi törvény reformjáról, így arról sem, hogy hatékonyabban kellene fellépni a közérdekű bejelentők védelmében.
