Egy év múlva készen lesznek a Paks II beruházás típusengedélyi tervei, amelyet a Paks II társaságnak kell majd benyújtania az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) jóváhagyásra - nyilatkozta Alekszander Kazarin, az Atomprojekt tervezővállalat vezérigazgató-helyettese, a nyomottvizes reaktor osztályvezetője magyar újságíróknak a moszkvai Atomexpón. A Roszatom leányvállalata, a Nyizsnyij Novgorod-i Mérnöki Iroda Atomsztrojexport (NIAEP-ASZE) a szentpétervári Atomprojekt tervező vállalatot bízta meg a Paks II beruházás tervdokumentációjának kidolgozásával. Kazarin a magyar féltől kapott 12 ezer pontosításáról is beszélt.
A vezérigazgató-helyettes közölte, ők tervezték azokat a VVER 1200-as típusú atomerőmű blokkokat, amelyeket az orosz Leningrád II-es és a fehéroroszországi atomerőművekbe építenek be, és ilyent szánnak Paksra is. Ez a berendezés Oroszországban már megkapta a típusengedélyt. A VVER 1200-as blokk a VVER 1000-es nyomott vizes blokk módosított változata, többlet passzív biztonsági rendszerekkel rendelkezik.
Szergej Kirijenko a Roszatom vezérigazgatója elmondta, hogy a Paks II szerződésekkel kapcsolatos összes dokumentumot aláírták. A magyar kormány megbízottja, Aszódi Attila, a paksi teljesítmény fenntartásért felelős kormánybiztos rendelkezik az összes szükséges felhatalmazással a magyar vállalatok tevékenységének összehangolására.
Holoda Attila, energetikai szakértő, aki több energetikai beruházásban vett részt, a Népszavának elmondta, nagyra becsüli Aszódi Attila elméleti tudását, de egy ilyen léptékű beruházás kivitelezésére a szakembert nem tartja alkalmasnak. Egészen más a katedra, vagy az íróasztal mögött találkozni egy erőmű építésével, vagy a terepen irányítani a munkát - tette hozzá.
Holoda hangsúlyozta, ha egyáltalán megvalósul a beruházás, biztosan drágább lesz a hivatalosan közölt 12 milliárd eurónál és ez a bővítés szerinte sem indokolt. Ez akkor is igaz, ha egyébként az oroszok által kínált blokkok valóban korszerűek, még nemzetközi összehasonlításban is. A szakértő nem tartotta túlzónak a 12 ezer módosítási igényt, hiszen minden erőmű más, az új blokkokat a meglévő paksi létesítményhez, valamint az uniós atomenergetikai előírásokhoz kell igazítani. Az egyébként szomorú, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) nincs egységes szabályozása és például Oroszországban, illetve Fehéroroszországban más, enyhébb előírások érvényesek, mint az unióban - jegyezte meg Holoda Attila.
A szakértő szerint nem volt szerencsés döntés, hogy a jelenlegi négy 500 megawatt teljesítményű blokk helyett két 1 200 megawattost terveznek. Az atomerőművek egyik gyenge pontja ugyanis akár az alternatív, akár a gázerőművekhez képest a rugalmatlanságuk. Az energiaigények változását követve, jelenleg 500 megawattonként lehet be, vagy kikapcsolni a blokkokat. Ha az új reaktorok belépése után például 1200 megawatt lesz az igény, akkor vagy bekapcsolják mindkét blokkot, vagy csak az egyiket és vesznek import áramot.
Holoda is osztotta a zöldek és civilek aggodalmát, hogy amíg a régi és az új blokkok ha átmenetileg is, de párhuzamosan működnek, az erőmű hűtőrendszere, a technológia miatt a Duna több kilométeres szakaszon a jelenlegihez képest melegebbé válhat. Ezért is lett volna jó, ha a beruházást megelőzően lett volna társadalmi, szakmai vita, például a környezeti hatásokról is, a bővítés nyílt pályázati kiírásáról nem is szólva - ami elmaradt - tette hozzá a szakértő.
Holoda megismételte: ha egyáltalán lesz valami a beruházásból, az nagyjából 2025-26-ra készülhet el. Hogy akkor milyen energiaigénye lesz az országnak ma még senki nem tudja, de az tény, hogy azok az előrejelzések, amelyekre az energiapolitikát alapozta a kormányzat már régen érvényüket veszítették. Paks II túltervezett, az a kormányzati elképzelés, hogy a fölösleges áramot majd eladjuk a németeknek, enyhén szólva is nevetséges - összegezte az energetikai szakember. Európában egyelőre túltermelés van, tavaly előfordult, hogy egyes energiatermelők már nem pénzt kértek, hanem adtak azért, hogy valaki vigye már el a fölösleget. Ez még Paks II-vel is előfordulhat. Lehet tehát, hogy olcsó lesz az áram, de nem biztos, hogy a magyar fogyasztóknak, adófizetőknek.