Habbal, vagy hab nélkül kedves Angela?

Tegnap a bajorországi Elmau kastélyban megkezdődött a világ hét legfejlettebb ipari hatalma, a G7 csúcstalálkozója, melynek bevezetőjeként Angela Merkel kancellár és Barack Obama amerikai elnök tartott „minicsúcsot”.

Az amerikai elnök szerint a "hetek" a történelem legerősebb szövetségét képezik. Merkel szoros partnernek nevezte az Egyesült Államokat. Egyetértettek abban, Oroszország addig nem térhet vissza a G7 fórumára, amíg nem tartja tiszteletben a kelet-ukrajnai rendezést előirányzó minszki egyezmény pontjait. A két politikus bajor szokáshoz híven kolbászt evett és helyi sört kortyolgatott.

Már szombaton tüntetések voltak a színhely környékén, ezek intenzitása azonban elmaradt a várakozásoktól. A Spiegel szerint ennek oka a jelentős rendőri jelenlét volt Garmisch-Partenkirchenben, valamint az, hogy igen rossz idő volt Bajorországban. (A 17 ezer rendőrrel 2000 tüntető állt szembe.) Vasárnap a tüntetők egy időre elzártak egy utat Garmischban, de az akcióban csak egy maroknyi csoport vett részt.

A ma záruló csúcstalálkozón egy sor külpolitikai kérdés került szóba, vasárnap azonban még a könnyebb témákkal foglalkoztak, így egészségügyi, környezetvédelmi kérdésekkel, a nők szerepével a társadalomban, a munkakörülmények javításával.

Angela Merkel célja az volt, hogy a G7-ek elkötelezzék magukat arra, a globális hőmérséklet emelkedés ne haladja meg a két Celsius fokot. Bár e kérdésben támogatásáról biztosította Nagy-Britannia és Franciaország, Japán tetszését nem nyerte el a javaslat. A Spiegel szerint amennyiben a zárónyilatkozatban nem bukkan fel a két százalékos vállalás, az a kancellár veresége lenne. A kancellár arra is törekszik a csúcson, hogy minél kevesebb szó essék az euróövezet válságáról.

Obama ugyanakkor várhatóan arra inti partnereit, terjesszék ki szankcióikat Oroszország ellen. Moszkvát egy éve zárták ki a fórumról a Krím annexiója, illetve a kelet-ukrajnai szakadárok támogatása miatt.

Szerző

Még atomjaira hullhat Paks II.

Publikálás dátuma
2015.06.08. 07:27
Nincs rá szükség, de tervezik FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Elégedetten nyilatkozott a múlt heti moszkvai Atomexpo kiállításon a Paks II. beruházás pályázat nélküli győztese, a Roszatom vezetője a projekt tervezéséről, előkészítéséről. Szintén derűlátó volt a jövőt illetően a magyar kormánybiztos is. Ennek ellenére a civilek és az erőművi szakértők biztosak abban, hogy erre a megaberuházásra így nincs szükség.

Egy év múlva készen lesznek a Paks II beruházás típusengedélyi tervei, amelyet a Paks II társaságnak kell majd benyújtania az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) jóváhagyásra - nyilatkozta Alekszander Kazarin, az Atomprojekt tervezővállalat vezérigazgató-helyettese, a nyomottvizes reaktor osztályvezetője magyar újságíróknak a moszkvai Atomexpón. A Roszatom leányvállalata, a Nyizsnyij Novgorod-i Mérnöki Iroda Atomsztrojexport (NIAEP-ASZE) a szentpétervári Atomprojekt tervező vállalatot bízta meg a Paks II beruházás tervdokumentációjának kidolgozásával. Kazarin a magyar féltől kapott 12 ezer pontosításáról is beszélt.

A vezérigazgató-helyettes közölte, ők tervezték azokat a VVER 1200-as típusú atomerőmű blokkokat, amelyeket az orosz Leningrád II-es és a fehéroroszországi atomerőművekbe építenek be, és ilyent szánnak Paksra is. Ez a berendezés Oroszországban már megkapta a típusengedélyt. A VVER 1200-as blokk a VVER 1000-es nyomott vizes blokk módosított változata, többlet passzív biztonsági rendszerekkel rendelkezik.

Szergej Kirijenko a Roszatom vezérigazgatója elmondta, hogy a Paks II szerződésekkel kapcsolatos összes dokumentumot aláírták. A magyar kormány megbízottja, Aszódi Attila, a paksi teljesítmény fenntartásért felelős kormánybiztos rendelkezik az összes szükséges felhatalmazással a magyar vállalatok tevékenységének összehangolására.

Holoda Attila, energetikai szakértő, aki több energetikai beruházásban vett részt, a Népszavának elmondta, nagyra becsüli Aszódi Attila elméleti tudását, de egy ilyen léptékű beruházás kivitelezésére a szakembert nem tartja alkalmasnak. Egészen más a katedra, vagy az íróasztal mögött találkozni egy erőmű építésével, vagy a terepen irányítani a munkát - tette hozzá.

Holoda hangsúlyozta, ha egyáltalán megvalósul a beruházás, biztosan drágább lesz a hivatalosan közölt 12 milliárd eurónál és ez a bővítés szerinte sem indokolt. Ez akkor is igaz, ha egyébként az oroszok által kínált blokkok valóban korszerűek, még nemzetközi összehasonlításban is. A szakértő nem tartotta túlzónak a 12 ezer módosítási igényt, hiszen minden erőmű más, az új blokkokat a meglévő paksi létesítményhez, valamint az uniós atomenergetikai előírásokhoz kell igazítani. Az egyébként szomorú, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) nincs egységes szabályozása és például Oroszországban, illetve Fehéroroszországban más, enyhébb előírások érvényesek, mint az unióban - jegyezte meg Holoda Attila.

A szakértő szerint nem volt szerencsés döntés, hogy a jelenlegi négy 500 megawatt teljesítményű blokk helyett két 1 200 megawattost terveznek. Az atomerőművek egyik gyenge pontja ugyanis akár az alternatív, akár a gázerőművekhez képest a rugalmatlanságuk. Az energiaigények változását követve, jelenleg 500 megawattonként lehet be, vagy kikapcsolni a blokkokat. Ha az új reaktorok belépése után például 1200 megawatt lesz az igény, akkor vagy bekapcsolják mindkét blokkot, vagy csak az egyiket és vesznek import áramot.

Holoda is osztotta a zöldek és civilek aggodalmát, hogy amíg a régi és az új blokkok ha átmenetileg is, de párhuzamosan működnek, az erőmű hűtőrendszere, a technológia miatt a Duna több kilométeres szakaszon a jelenlegihez képest melegebbé válhat. Ezért is lett volna jó, ha a beruházást megelőzően lett volna társadalmi, szakmai vita, például a környezeti hatásokról is, a bővítés nyílt pályázati kiírásáról nem is szólva - ami elmaradt - tette hozzá a szakértő.

Holoda megismételte: ha egyáltalán lesz valami a beruházásból, az nagyjából 2025-26-ra készülhet el. Hogy akkor milyen energiaigénye lesz az országnak ma még senki nem tudja, de az tény, hogy azok az előrejelzések, amelyekre az energiapolitikát alapozta a kormányzat már régen érvényüket veszítették. Paks II túltervezett, az a kormányzati elképzelés, hogy a fölösleges áramot majd eladjuk a németeknek, enyhén szólva is nevetséges - összegezte az energetikai szakember. Európában egyelőre túltermelés van, tavaly előfordult, hogy egyes energiatermelők már nem pénzt kértek, hanem adtak azért, hogy valaki vigye már el a fölösleget. Ez még Paks II-vel is előfordulhat. Lehet tehát, hogy olcsó lesz az áram, de nem biztos, hogy a magyar fogyasztóknak, adófizetőknek.

Mi lesz, ha nem lesz hitel?
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) Európai Parlamenti (EP) képviselője lapunknak elmondta, kockázatosnak tartja Paks II erőltetését, amikor még nyitott kérdés, hogy egyáltalán megvalósulhat-e. Az Európai Bizottság ugyanis még mindig vizsgálja a tiltott állami támogatás, illetve a tender elmaradásának ügyét. Ha ezek a vizsgálatok a magyar kormány és a projekt számára kedvezőtlenül alakulnak, előfordulhat, hogy nem lehet a projektet folytatni - figyelmeztetett az ellenzéki politikus. (Lázár János kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón nem tulajdonított túlzott jelentőséget ezeknek a vizsgálatoknak.)
Létezik azonban egy másik veszélyforrás is. Az ukrajnai beavatkozás miatti uniós szankciók a Paks II beruházást finanszírozó orosz állami bankra, a Vnyesekonombankra is érvényesek. Ha Brüsszel, ellentétben a paksi beruházókkal, mégis úgy értelmezi a szankciót, vagy a válság fokozódása miatt szigorítanak, előfordulhat, hogy az ebbe a körbe eső pénzintézetek nem hitelezhetnek uniós tagországban megvalósuló projekteket. Akkor pedig kiszáradnak a hitelforrások.



Szerző

Még atomjaira hullhat Paks II.

Publikálás dátuma
2015.06.08. 07:27
Nincs rá szükség, de tervezik FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Elégedetten nyilatkozott a múlt heti moszkvai Atomexpo kiállításon a Paks II. beruházás pályázat nélküli győztese, a Roszatom vezetője a projekt tervezéséről, előkészítéséről. Szintén derűlátó volt a jövőt illetően a magyar kormánybiztos is. Ennek ellenére a civilek és az erőművi szakértők biztosak abban, hogy erre a megaberuházásra így nincs szükség.

Egy év múlva készen lesznek a Paks II beruházás típusengedélyi tervei, amelyet a Paks II társaságnak kell majd benyújtania az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) jóváhagyásra - nyilatkozta Alekszander Kazarin, az Atomprojekt tervezővállalat vezérigazgató-helyettese, a nyomottvizes reaktor osztályvezetője magyar újságíróknak a moszkvai Atomexpón. A Roszatom leányvállalata, a Nyizsnyij Novgorod-i Mérnöki Iroda Atomsztrojexport (NIAEP-ASZE) a szentpétervári Atomprojekt tervező vállalatot bízta meg a Paks II beruházás tervdokumentációjának kidolgozásával. Kazarin a magyar féltől kapott 12 ezer pontosításáról is beszélt.

A vezérigazgató-helyettes közölte, ők tervezték azokat a VVER 1200-as típusú atomerőmű blokkokat, amelyeket az orosz Leningrád II-es és a fehéroroszországi atomerőművekbe építenek be, és ilyent szánnak Paksra is. Ez a berendezés Oroszországban már megkapta a típusengedélyt. A VVER 1200-as blokk a VVER 1000-es nyomott vizes blokk módosított változata, többlet passzív biztonsági rendszerekkel rendelkezik.

Szergej Kirijenko a Roszatom vezérigazgatója elmondta, hogy a Paks II szerződésekkel kapcsolatos összes dokumentumot aláírták. A magyar kormány megbízottja, Aszódi Attila, a paksi teljesítmény fenntartásért felelős kormánybiztos rendelkezik az összes szükséges felhatalmazással a magyar vállalatok tevékenységének összehangolására.

Holoda Attila, energetikai szakértő, aki több energetikai beruházásban vett részt, a Népszavának elmondta, nagyra becsüli Aszódi Attila elméleti tudását, de egy ilyen léptékű beruházás kivitelezésére a szakembert nem tartja alkalmasnak. Egészen más a katedra, vagy az íróasztal mögött találkozni egy erőmű építésével, vagy a terepen irányítani a munkát - tette hozzá.

Holoda hangsúlyozta, ha egyáltalán megvalósul a beruházás, biztosan drágább lesz a hivatalosan közölt 12 milliárd eurónál és ez a bővítés szerinte sem indokolt. Ez akkor is igaz, ha egyébként az oroszok által kínált blokkok valóban korszerűek, még nemzetközi összehasonlításban is. A szakértő nem tartotta túlzónak a 12 ezer módosítási igényt, hiszen minden erőmű más, az új blokkokat a meglévő paksi létesítményhez, valamint az uniós atomenergetikai előírásokhoz kell igazítani. Az egyébként szomorú, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek (NAÜ) nincs egységes szabályozása és például Oroszországban, illetve Fehéroroszországban más, enyhébb előírások érvényesek, mint az unióban - jegyezte meg Holoda Attila.

A szakértő szerint nem volt szerencsés döntés, hogy a jelenlegi négy 500 megawatt teljesítményű blokk helyett két 1 200 megawattost terveznek. Az atomerőművek egyik gyenge pontja ugyanis akár az alternatív, akár a gázerőművekhez képest a rugalmatlanságuk. Az energiaigények változását követve, jelenleg 500 megawattonként lehet be, vagy kikapcsolni a blokkokat. Ha az új reaktorok belépése után például 1200 megawatt lesz az igény, akkor vagy bekapcsolják mindkét blokkot, vagy csak az egyiket és vesznek import áramot.

Holoda is osztotta a zöldek és civilek aggodalmát, hogy amíg a régi és az új blokkok ha átmenetileg is, de párhuzamosan működnek, az erőmű hűtőrendszere, a technológia miatt a Duna több kilométeres szakaszon a jelenlegihez képest melegebbé válhat. Ezért is lett volna jó, ha a beruházást megelőzően lett volna társadalmi, szakmai vita, például a környezeti hatásokról is, a bővítés nyílt pályázati kiírásáról nem is szólva - ami elmaradt - tette hozzá a szakértő.

Holoda megismételte: ha egyáltalán lesz valami a beruházásból, az nagyjából 2025-26-ra készülhet el. Hogy akkor milyen energiaigénye lesz az országnak ma még senki nem tudja, de az tény, hogy azok az előrejelzések, amelyekre az energiapolitikát alapozta a kormányzat már régen érvényüket veszítették. Paks II túltervezett, az a kormányzati elképzelés, hogy a fölösleges áramot majd eladjuk a németeknek, enyhén szólva is nevetséges - összegezte az energetikai szakember. Európában egyelőre túltermelés van, tavaly előfordult, hogy egyes energiatermelők már nem pénzt kértek, hanem adtak azért, hogy valaki vigye már el a fölösleget. Ez még Paks II-vel is előfordulhat. Lehet tehát, hogy olcsó lesz az áram, de nem biztos, hogy a magyar fogyasztóknak, adófizetőknek.

Mi lesz, ha nem lesz hitel?
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért (PM) Európai Parlamenti (EP) képviselője lapunknak elmondta, kockázatosnak tartja Paks II erőltetését, amikor még nyitott kérdés, hogy egyáltalán megvalósulhat-e. Az Európai Bizottság ugyanis még mindig vizsgálja a tiltott állami támogatás, illetve a tender elmaradásának ügyét. Ha ezek a vizsgálatok a magyar kormány és a projekt számára kedvezőtlenül alakulnak, előfordulhat, hogy nem lehet a projektet folytatni - figyelmeztetett az ellenzéki politikus. (Lázár János kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón nem tulajdonított túlzott jelentőséget ezeknek a vizsgálatoknak.)
Létezik azonban egy másik veszélyforrás is. Az ukrajnai beavatkozás miatti uniós szankciók a Paks II beruházást finanszírozó orosz állami bankra, a Vnyesekonombankra is érvényesek. Ha Brüsszel, ellentétben a paksi beruházókkal, mégis úgy értelmezi a szankciót, vagy a válság fokozódása miatt szigorítanak, előfordulhat, hogy az ebbe a körbe eső pénzintézetek nem hitelezhetnek uniós tagországban megvalósuló projekteket. Akkor pedig kiszáradnak a hitelforrások.



Szerző