Végleg elásták a szociális temetést?

Publikálás dátuma
2015.06.09. 07:07
Előfordulhat, hogy végleg lekerül a napirendről a kormány rászorulókat megalázó terve FOTÓ: NÉPSZAVA
Most úgy tűnik, 2017-ben már ingyenesen temethetik el a rászorulókat, ugyanakkor az erre vonatkozó törvény értelmében a hozzátartozónak közre kellene majd működni az elhunyt temetésre való előkészítésében, a sír kiásásában és visszahantolásában, a koporsó vagy az urna szállításában, továbbá a sírba helyezésben vagy az urnaelhelyezésben. Az ellenzék szerint a szociális temetés elképzelése kegyeletsértő, és sérti az emberi méltóságot, az önkormányzatok pedig ugyanilyen okokból kifejezetten üdvözlik az újabb csúszást.

"Remélem nem lesz az egészből semmi, mert a rendszer megalázó és embertelen" - mondta lapunknak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TOÖSZ) elnöke, miután a kormány a 2016-os költségvetéshez benyújtott salátatörvényben 2017-re halasztotta a szociális temetés bevezetését. Tab fideszes polgármestere hozzátette, egyetlen hozzátartozótól sem várható el, hogy segédkezzen elhunyt szerette temetésénél, "nem lehet olyan település és polgármester, aki ezt engedélyezi vagy támogatja" - fogalmazott.

Emlékezetes: a parlament 2013 szeptemberében fogadta el a temetkezésről szóló törvény azon módosítását, mely bevezette a szociális temetést. Pintér Sándor belügyminiszter előterjesztését akkor 233 igen szavazattal, 71 ellenében, két tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. A törvény értelmében a hozzátartozót nem terhelik költségek, az állam ingyenesen biztosít sírhelyet és koporsót vagy urnát, gondoskodik a holttest hűtéséről, szállításáról. Csakhogy ennél a temetkezési formánál a hozzátartozónak vállalnia kell, hogy ő, vagy akit felkért, közreműködik az elhunyt temetésre való előkészítésében (mosdatásában, felöltöztetésében), a sír kiásásában és visszahantolásában, a koporsó vagy az urna szállításában a temetőn belül, továbbá a sírba helyezésben vagy az urnaelhelyezésben. A törvény elvileg 2014. január elsejével lépett volna életbe, ám mára az is kérdéses, hogy 2017-ben bevezetik-e.

Az idevágó kormányrendelet rögzíti egyebek mellett, hogy a temető fenntartója minden köztemetőben - Budapesten a fővárosi önkormányzat által kijelölt sírkertben, az Új köztemetőben - köteles külön parcellát kijelölni a koporsós, illetve urnás szociális temetési helyeknek. A szociális parcellában a sírhely első megváltása ingyenes az eltemettetőnek. A jogszabály szerint szociális temetéshez az állam által biztosított koporsót, urnát, sírjelet használhatják fel. A szabályozás szerint szociális temetést az elhalálozást követő öt napon belül lehet kérni az elhunyt utolsó lakhelye szerinti önkormányzatnál. Az idevágó dokumentum meghatározza az elhunyt hűtésének hatósági árát, továbbá megszabja a hamvasztási díj legmagasabb összegét. A most módosított jogszabály több "újdonságot" is tartalmaz a temetőkre és a temetkezésre vonatkozó rendelettel összefüggésben, noha ezek egyike sem érinti közvetlenül a hozzátartozókat bevonó "módszert". Mindössze pontosították a sírboltokra, urnafülkékre vonatkozó szabályokat, továbbá felhatalmazták a temetők üzemeltetőit, hogy a temetőszabályzatnak nem megfelelő sírjeleket megszüntessék. Emellett egyszerűsítették a lezárt temetők, parcellák újbóli használatba vételét is, a sírhelyeket pedig a korábbi 20, illetve 25 év helyett ezentúl 10 évre is újra lehet váltani.

A szociális temetés bevezetésének határidejét legutóbb a 2016-os költségvetéshez benyújtott salátatörvényben halasztották el 2017-re. Az Index szúrta ki, hogy tavaly novemberben, a 2015-ös költségvetésről szóló törvényjavaslatban szintén kitolták egy évvel a törvény hatályba lépését: a Belügyminisztérium akkor azzal indokolta a döntést, hogy az önkormányzatok jelentős hányada kapacitásproblémákat jelzett, ezért a tárca szerint több felkészülési időt kell biztosítani a törvény bevezetése előtt. Sok helyen nem alakítottak ki szegényparcellákat a temetőkben, másutt pedig a polgármester előre leszögezte, embertelennek tartja az eljárást, és biztosan nem temettet a hozzátartozókkal.

"Népnevelő jogintézmény"
A szociális temetés a XXI. század társadalmi berendezkedésétől és morális értékrendjétől idegen, népnevelő jogintézmény, amely az érintettek személyes méltóságát sérti - közölte 2013 őszén honlapján az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT). A jogvédők szerint a szociális temetés nem tekinthető tényleges választási lehetőségnek azok esetében, akik rossz anyagi helyzetük miatt nem tudják vállalni a temetés terheit: "várható, hogy az ingyenes temetési forma megjelenésével visszaszorulnak a mérlegelési jogkörben odaítélhető támogatások (a temetési segély és köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés) mindazon rászorulók esetében, ahol a családban, rokoni, baráti körben nincs a temetésben személyes közreműködésre fizikailag képes személy" - írták. Azt is kifejtették, a törvény sokszor ésszerűtlen dolgokat követel a hozzátartozóktól: "ha emberek egzisztenciális helyzetükből adódóan kényszerülnek a szociális temetési formát választani, és ennek fejében a kegyeleti érzést is sértő, számukra megalázó munkát végezni, az sérti a méltóságukat. Az állam tehát ésszerű ok nélkül, önkényesen tesz különbséget, amikor csak azokat a temetésre kötelezetteket támogatja, akik ingyenesen gondoskodnak az állam által nem biztosított tevékenységekről" - tették hozzá. Az emberi méltóság sérelme az intézet szerint közvetlenül is megállapítható: "amikor az állam, még ha nem is feltétlen kötelezésként, de a gazdasági kényszer eszközével, arra kényszeríti a hozzátartozót, hogy a holttestet megmosdassa, vagy részére sírt ásson, olyan terepre tévedt, amely a mai alkotmányos kultúrában számára tiltott".

A Népszabadság temetkezési forrásai szerin az újabb halasztás valójában azt jelenti, hogy a kabinet már be sem vezetné a kínossá vált elképzelést, így az végleg lekerülhet a napirendről. Azon kívül ugyanis, hogy lényegében bel- és külföldön egyaránt embertelennek tartják az ötletet, a temetkezési szakma is többször jelezte, felelőtlenség lenne képzetlen emberekre bízni a temetést, a két méter mély gödrök kiásása ugyanis kifejezetten hozzáértést követelő, veszélyes munka. A szakmabeliek továbbra is azt mondják, hogy román és lengyel mintára a szociális temetés helyett az alanyi jogon járó állami temetési támogatást kellene bevezetni: ez amellett, hogy emberséges, méltó és szakszerű temetést garantálna, nem is lenne drágább, mint a szociális temetés, hiszen utóbbi nagyjából annyiba kerül, mint a legolcsóbb mai köztemetés - mondták a lapnak.

Az ellenzék is heves bírálta a tervet, már annak felmerülése óta. Az MSZP szerint például a szociális temetkezés szabályozása "a legékesebben bizonyítja a Fidesz-kormányzat embertelenségét és cinizmusát". Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes tavaly nyáron beszélt arról: "nem lehet Magyarországon egyetlen egy szegény embert sem abba a helyzetbe hozni, hogy saját magának kelljen eltemetnie halottját, ráadásul olyan nehezítésekkel, hogy előtte egészségügyi és munkavédelmi oktatásban is kell részesülnie". A politikus javasolta, hogy a magukat "előszeretettel kereszténynek nevező" kormánypártok vegyék elő a Szentírást, és keressék meg azt a részt, amely szerint a szegényeknek így kell segíteni. Tóbiás József is arcátlannak és embertelennek nevezte a szociális temetésről szóló törvényt, majd az MSZP elnök-frakcióvezetője arra szólította fel a kormányt, vonja vissza az indítványt. A szocialisták ezzel szemben kegyeleti járandóságot vezettek volna, illetve vezetnének be a gyászolók támogatására, ám idevágó javaslataikat a kormánypárt teljesen figyelmen kívül hagyta. Épp ezért az MSZP az alapvető jogok biztosához is fordult az ügyben. Székely László ombudsman a Magyar Nemzetnek ki is fejtette: nem alaptalanok a törvénnyel kapcsolatos bejelentések. "Látok bizonyos aggályokat, de konkrét véleményt még nem fogalmaznék meg" - mondta.

A többi ellenzéki párt sem támogatta a szociális temetés ötletét: az előző ciklusban Kaltenbach Jenő PM-es fővárosi önkormányzati képviselőként kijelentette, hogy pártja elfogadhatatlannak tartja azt, hogy a Fidesz már nemcsak életükben, hanem haláluk után is el akarja különíteni a gazdagokat a szegényektől. A DK 17 polgármester véleményét kérdezte a törvényjavaslatról; Szigetvár, Kiskunhalas, Pusztaszabolcs és Érd fideszes polgármestere kivitelezhetetlennek minősítette e rendelkezéseket. Talabér Márta, Várpalota polgármestere, a Fidesz parlamenti frakcióvezető-helyettese pedig úgy vélte, hogy "az elgondolás embertelen és kivitelezhetetlen".

Hiába azonban a számos kormánypárti településvezetőtől érkező kritika: Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő 2013 szeptemberében azt mondta, hogy a baloldal a valós élettől elrugaszkodottnak igyekezett beállítani azt, hogy ha otthon hal meg valaki, akkor a gyászoló család öltözteti fel az elhunytat az utolsó útjára, noha ez a szokás eddig is jelen volt a vidéki Magyarországon. Selmeczi szerint a szociális temetés lehetősége családok százainak nyújthat jelentős segítséget, de van, aki meg akarja akadályozni, hogy a kormány így segítsen a rászorulóknak.

Egyházi kifogások
Székely János esztergom-budapesti segédpüspök a tavalyi Állam, Egyház, Temetkezés című konferencián kifejtette: úgy látja, a különböző helyekről érkező visszajelzések alapján finomításokra lesz szükség a törvénnyel kapcsolatban. A segédpüspök szerint a nyitott kérdések rendezését az egyháznak és a temetkezési szakma képviselőinek közösen kell kezdeményeznie. A temetkezési szervezetek vezetői is a kormánnyal való együttműködést tartják az egyetlen helyes útnak - írta akkor az Origo.

Nem tudni, valóban változott-e az Orbán-kormány, illetve a Fidesz álláspontja az ügyben, ugyanakkor az biztos: míg a halasztásnak sokan örültek, vannak olyanok is, akik nagyot buknak a dolgon. Budapesten a közgyűlés által kijelölt, rákoskeresztúri Új köztemetőben például 150 millió forintot költöttek az évtizedekkel ezelőtt lejárt sírhelyeknek helyet adó 1,2 hektáros területen exhumálásra és az úgynevezett szociális parcella kialakítására. "Szegénytemetések persze mindig is voltak, mint ahogy nincstelenek is. Számukra a temetők kevésbé frekventált, hátsó részét szokták kijelölni. Annak is hagyománya van, hogy Budapesten a szegénytemetések helyszíne az Új köztemető: korábban a Kerepesi úti temetőben volt az az elkülönített parcellasor, ahová a koldusokat, öngyilkosokat temették. 1886-ban, amikor megnyílt az Új köztemető, a köztemetői funkcióval együtt ezt is átvette a pesti oldalon" - mondta korábban Tóth Vilmos történész az Indexnek a beruházás kapcsán. Korábban az is tervben volt, hogy a főváros szociális temetője a csepeli lesz, de végül túl problémás volt a terület: az egyik gond az volt, hogy a csepeli önkormányzattól, a terület részbeni tulajdonosától nem kaptak tulajdonosi hozzájárulást. Másrészt megtudták, hogy a területnek csak egy részét lehet koporsós temetkezésre használni, így maximum csak egy évig lehetett volna itt temetkezni.

A tengerentúlon is téma volt
A szociális temetkezés ötletéről a Wall Street Journal is írt 2013-ban: az amerikai lap megjegyezte, erre azért van szükség, mert egyre többen viszik haza a hamvakat a magas temetkezési költségek miatt, így viszont egyes hozzátartozók csak korlátozottan tudnak emlékezni szeretteikre. A lap megszólaltatott egy magyar tanárt, Tóth Ákost is, aki szerint kevesen választják majd a szociális temetkezést, még akkor is, ha pénzügyileg rászorulnak. Kifejtette, hogy sokak nem lennének képesek elhunyt hozzátartozójuk temetésében segédkezni: "egy idősebb ember, aki elvesztette társát, fizikailag és érzelmileg nem lesz képes ezt megtenni, a fiatalabb családtagok pedig minden bizonnyal fájdalmukban nem tudnának segédkezni". A lap továbbá felidézte az Alkotmánybíróság értelmezését, mely szerint "az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva - a klasszikus megfogalmazás szerint - az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá".

Vége a Neptun iskolának?

Támogatja a XV. kerületi Neptun Általános Iskola bezárását Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár egy kiszivárgott határozat szerint. Az iskolát - ahol sok speciális nevelést igénylő gyerek tanul - a nem megfelelő kihasználtságra hivatkozva akarja megszüntetni a kormány, a tanárok, a diákok és szüleik azonban már hetek óta kitartóan tiltakoznak a szándék ellen. Úgy tűnik, mindhiába, a határozatot ugyanis egy héttel a tanév vége előtt ismertették a szülőkkel.

 "A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Budapest XV. Tankerülete (...) értesítése szerint, a tankerület felterjesztett javaslata alapján, EMMI államtitkár asszonya (...) döntése értelmében támogatja a Neptun Általános Iskola átszervezését" - tette közzé az idevágó dokuemntumot a Tiltakozunk a Neptun iskola bezárása ellen Facebook-oldal.

Mendrey László szerint azonban még van remény. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke lapunknak elmondta: tudatos csúsztatás a határozatot valódi döntésként értelmezni, szerinte a kormány ezzel arra törekszik, hogy az érintettek "belenyugodjanak várható sorsukba". Jelezte, az iskola "átszervezéséhez" szükséges több lépés is hiányzik még, a PDSZ pedig az ombudsman véleményét is ki fogja kérni az ügyben. Mendrey arról is beszélt: a köznevelési intézmények és gyakorlóiskolák után a szakképzés nemzetgazdasági tárcához kerülésével, a profiltisztítással jelentősen csökkenni fog a gimnázium képzések száma is, így sok pedagógusnak kell majd új állást keresnie. Szerinte előfordulhat, hogy megyei szinten nem lesz gimnáziumi képzés. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont közölte, a fenntartóváltás nem jelenti a gimnáziumi képzések azonnali megszüntetését. "Annál is kevésbé valósak a médiában megjelent hírek, mivel minden járásban meg kell teremteni a gimnáziumi képzés feltételeit" - írták.

Szabad út a szegregációnak
Elkészült a kormány szegregációt legalizáló rendelettervezete - írta a Népszabadság. A Roma Sajtó­központ birtokába került dokumentum szerint a jövőben a szülők kérelem aláírásával járulhatnak hozzá, hogy gyerekeik elkülönítve tanuljanak. A lap szerint "a rossz érdekérvényesítő képességű, alacsonyan iskolázott, a társadalom perifériájára szorult családoktól nem lesz nehéz beszerezni a hozzájárulást".

Szerző

Bőrünkön tanulják a szakmát

Publikálás dátuma
2015.06.09. 07:00
A rezidensek érdekképviseletének elnöke, Dénes Tamás bizakodó az orvosképzés átalakításával, de óvatos, mert már volt, akit elle
Szeptembertől 151 ezer forintos támogatást kapnak a szakorvosi vizsga megszerzése után öt évig a fiatal orvosok, hogy a rezidensek ösztöndíjprogramja után ne zuhanjon vissza a fizetésük. A Magyar Rezidensszövetség az egészségügyi szakképzési kormányrendelet vitájában a gyakorlati felkészítés minőségi javítását szorgalmazza.

Hamarosan a kormány elé kerülhet a fiatal szakorvosok és szakgyógyszerészek képzését és ösztöndíjrendszerét szabályozó rendelet tervezete, amely a szakorvosnak készülő rezidensek ösztöndíjai mellett támogatási programot tartalmaz a fiatal szakorvosoknak is. A hatályos rendelkezések szerint ugyanis a végzés után 100-200 ezer forinttal is eshet a frissen végzett szakorvosok fizetése, ami az egyetem befejezése után az évfolyamok felét elriasztotta attól, hogy pályázzanak a rezidensi ösztöndíjra. Az erről szóló szerződésben ugyanis vállalniuk kell, hogy a képzés időtartamának megfelelő ideig nem hagyják el az országot és az állami ellátórendszerben folytatják a munkát.

Dénes Tamás, a Magyar Rezidensszövetség (MRSZ) elnöke korábban többször is nyilatkozott arról, hogy a szakvizsgára készülő orvosok ösztöndíjprogramja önmagában nem csillapítja a fiatalok elvándorlási kedvét, mert ennek végén nincs perspektíva, zuhan a fizetés, ráadásul a röghöz kötés mellett azt is aláíratják velük, hogy nem fogadnak el hálapénzt. Ezzel magyarázható, hogy ismét nőtt a 29 év alatti egészségügyi szakemberek kivándorlása az országból. A végzős orvostanhallgatóknak ugyanakkor vonzóbb lehet a hazai állami ellátórendszer, ha a rezidensként kapható ösztöndíj után további öt évig kiszámítható plusztámogatást kapnak. Nincs ugyan nevesítve, de a Fiatal Szakorvosok Támogatási Programja keretében kínált 151 ezer forintos támogatás jó esetben akár alapja lehet az MRSZ által korábban szorgalmazott szakorvosi minimálbérnek, amelynek összegét a szervezet néhány hónapja 275 ezer forintban határozta meg. Ha nem sikerül a következő hónapokban sem megállapodni az egészségügyi életpálya részleteiről és nem változik alapjaiban a bértábla, akkor is legalább 500 fiatal orvos megtartásához járulhat hozzá a kiegészítő támogatás bevezetése 2016 januárjától.

Dénes Tamás a Népszava érdeklődésére is elsősorban azt hangsúlyozta, hogy reményeik szerint a minőség és átláthatóság irányába tolja el a szakképzést az új javaslat - már ha a felek betartják a jogszabályokat. Az MRSZ elnöke ezt azért tartotta fontosnak kiemelni, mert a rezidensek felügyeletét eddig is szabályozták, a fiatal szakemberek mégis sokszor arra panaszkodnak, hogy akár országos intézetekben is kénytelenek egyedül ügyelni és sokszor életet menteni, miközben kijelölt vezetőjük bő félóra távolságban pihen és csak telefonon elérhető. Ezért kérték, hogy épüljön ki egy új minőségösztönző rendszer az orvosi szakképzésben, ami meg is jelent a kormányrendeletben, a feladattal pedig épp a rezidensek érdek-képviseleti szervezetét bízzák meg.

Arra a kérdésre, vajon azokon a szakterületeken képeznek-e fiatal szakorvosokat, ahol hiány van, Dénes nem tudott pontosan válaszolni. Zombor Gábor államtitkár múlt heti kijelentésére utalva, amely szerint a hazai egészségügy 25 éve vergődik a politika csapdájában, a Rezidensszövetség elnöke is megemlítette, ma senki nem tudja, hány sebészeti osztályon, hány sebész dolgozik az országban, mert ha tudnánk, akkor kiderülne, hol kellene megszüntetni ellátásokat - akár a helyi hatalom akarata ellenére. Csakhogy, ha nem ismerjük a pontos helyzetet, azt sem lehet tudni, vajon milyen szakorvosokat kellene képezni valójában. Az egyetlen biztos pont ebben a rendszerben a háziorvoslás, ahol napra pontosan követhető a betöltetlen praxisok száma - érvelt. Emlékeztetett arra is, évekkel ezelőtt épp a Magyar Rezidensszövetség készített felmérést arról, hogy a hiányszakmákban milyennek tartják a fiatal orvosok a gyakorlati felkészítést. Az adatok akkor sokkolták a közvéleményt, hisz például az altatóorvosnak tanulók legjobb esetben kettesre értékelték a tanítást. A szervezet e kutatásért felelős alelnökét később ellehetetlenítették, azóta Németországban praktizál - tette hozzá óvatos megfogalmazásai magyarázataként a szövetség mostani vezetője. Annyit azért Dénes Tamás is elismert, hogy mára a helyzet tovább romlott, annyiban biztosan, hogy ma már szinte valamennyi szakterületre rá lehet aggatni a hiányszakma megjelölést, mindenhol kevés a szakember. "Teljesen esetleges, hogy milyen szakmai felügyeletben részesülnek a kezdő szakemberek, a legtöbbször bedobják őket a mély vízbe és a saját bőrükön, meg leginkább a betegek bőrén szereznek tapasztalatokat" - fogalmazott.

A MRSZ a minőségi képzés felé tett első lépésnek egy felmérés elkészítését tekintené, amelyből képet lehetne alkotni a mostani helyzetről, az állami egészségügyben elérhető gyakorlati oktatás színvonaláról, feltételeiről és a szakmai vezetésre kijelölt idősebb orvosok, vagyis tutorok hozzáállásáról. Az új egészségügyi szakképzési kormányrendelet alapján ennek a munkának az elvégzésére várhatóan szintén a szervezet kap felkérést. Így - Dénes szerint - megtehetik az első lépést egy egységes és minőségi rezidensképzés felé.