Közeledne az EU Teheránhoz

Az Európai Parlament külügyi bizottságának vezetői a hét végén hivatalos látogatást tettek Iránban. Brüsszel ezzel is jelezni kívánta, hogy érdekelt az Iránnal való kapcsolatok javításában.

Az iráni fővárosban tárgyalt az EP magas rangú küldöttsége. A delegációt Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának német kereszténydemokrata elnöke vezette. A hét EP-politikusból álló küldöttséget magas szinten fogadták Teheránban, tárgyaltak az iráni parlament, a kormány és a legnagyobb iráni pártfrakció vezetőivel. Elmar Brok szerint a látogatásnak az volt a célja, hogy egy kulcsfontosságú pillanatban kifejezze az Európai Parlament elkötelezettségét az EU-iráni kapcsolatok javítása mellett.

A tárgyalások napirendje önmagában jelezte, hogy az EU-nak és Iránnak nagyon sok közös témája van, ha a véleményük esetleg különbözik is egymástól. A Közel-Kelet, Szíria, Irak, Jemen, az afganisztáni kábítószer-csempészet, a klímaváltozás és az emberi jogok egyaránt szóba kerültek. Mindkét fél elkötelezte magát az iráni nukleáris tárgyalások sikere mellett. Az EP-delegáció leszögezte, hogy ha megszületik és meg valósul a megállapodás, akkor az Európai Unió fejleszteni fogja a kereskedelmi, beruházási és energiapolitikai kapcsolatait Iránnal.

Egymás jobb megértésének szándékával a két parlament közös szemináriumot tervez a terrorizmus elleni harcról, nyilvánvalóan az Iszlám Állammal szembeni közös küzdelem jegyében. Az EP iráni képviselőket és az ország külügyminiszterét is meghívta Brüsszelbe/Strasbourgba.

Az iráni parlamentben a képviselők kétharmada a konzervatív, egyharmada a reformista frakcióban ül. A vallási kisebbségek (keresztények, zsidók, zoroasztriánusok) külön listán kerülnek be a testületbe.

A választás szabad és titkos, de a jelölteket előzetesen megszűrik, és az így megválasztott parlament hatásköre külpolitikai kérdésekben korlátozott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének benne heves viták. Amikor Javad Zarif külügyminiszter beszámolt az iráni nukleáris tárgyalásokon elért eredményeiről, 125 képviselő támogatta, míg 86-an ellene szavaztak, vagyis a testület eléggé megosztott ebben a kulcskérdésben is.

Elhúzódhatnak a nukleáris tárgyalások

Június végéig kellene az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németország képviselőinek végső megállapodást kötnie Teheránnal a perzsa állam nukleáris programjáról. Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter azonban közölte, hogy – szerinte – a június végi céldátum „nem kőbe vésett”.

Úgy vélte ugyanis, jobb egy jó megállapodás fontosabb a különféle határidők megtartásánál. Hozzátette, hazája mindenképpen szeretné a megállapodást, „de nem mindenáron”.A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) hétfői ülésén foglalkozott a kérdéssel. Amano Jukija, a szervezet vezetője együttműködésre szólította fel Teheránt. Utalt arra, a megállapodás célja az, hogy garanciát vállaljon a perzsa állam arra: nem törekszik atomfegyver előállítására.

Bár a felek megállapodásra törekednek, Barack Obama elnöksége egyik legfontosabb külpolitikai sikere lenne a megegyezés megszületése. Irán is rá lenne kényszerítve a megállapodásra, hiszen az embargó feloldásával becslések szerint az idei évre tervezett GDP-je egy helyett három százalékkal emelkedne. A megegyezés előtt azonban még több akadály tornyosul.

Az egyik például az, mennyire biztosítja Teherán a nukleáris létesítmények ellenőrzését a nemzetközi ellenőrök számára. Továbbra sincs megállapodás arról, milyen ütemben oldják fel a szankciókat az ország ellen. Ali Hamenei vallási vezető korábban kifejtette, ha ez nem azonnal történik meg, akkor a megállapodásnak sincs értelme.

Bidzsan Szanganeh iráni olajügyi miniszter a napokban azt közölte, megállapodott orosz kollégájával, Alekszander Novakkal arról, hogy már ezen a héten felújítja Oroszországba irányuló olajszállításait, cserében Teherán árukat, élelmiszert kap. 2012 után az iráni olajexport a nemzetközi szankciók hatására felére esett vissza: jelenleg évi 1,1 millió hordót exportál.