Ma szavaznak Victor Pontáról

Victor Ponta román miniszterelnök tegnap kérte a parlamenttől, hogy mielőbb tartsák meg a szavazást mentelmi jogának felfüggesztéséről.

A szociáldemokrata kormányfő ellen bűnügyi eljárást kezdeményezne a korrupcióellenes ügyészség (DNA), de ehhez a parlament jóváhagyására van szüksége, mert a miniszterelnök képviselő is. A szavazásra ma kerül sor, a jogi bizottság tegnap délután már meghallgatta a politikust.

A DNA múlt hét pénteken kezdeményezett bűnvádi eljárást a miniszterelnök ellen, akit ügyvédi minőségében 17 rendbéli okirat-hamisítással, folytatólagosan elkövetett adócsalásban való bűnrészességgel, pénzmosással, miniszterelnökként pedig három rendbéli érdekkonfliktussal gyanúsítanak, amiből egy folytatólagosan elkövetett.

Kelemen Hunor RMDSZ elnök, nem kommentálta az ügyészség vádjait, csak jelezte, hogy az ártatlanság vélelme a kormányfőt is megilleti. Kelemen szerint az ország érdeke Ponta lemondása lenne, mert ezzel az eljárással ellehetetlenül a kormányzás.

Szerző

Közeledne az EU Teheránhoz

Publikálás dátuma
2015.06.09. 07:34
Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter bízik a megállapodásban FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JOHANNES SIMON
Az Európai Parlament külügyi bizottságának vezetői a hét végén hivatalos látogatást tettek Iránban. Brüsszel ezzel is jelezni kívánta, hogy érdekelt az Iránnal való kapcsolatok javításában.

Az iráni fővárosban tárgyalt az EP magas rangú küldöttsége. A delegációt Elmar Brok, az EP külügyi bizottságának német kereszténydemokrata elnöke vezette. A hét EP-politikusból álló küldöttséget magas szinten fogadták Teheránban, tárgyaltak az iráni parlament, a kormány és a legnagyobb iráni pártfrakció vezetőivel. Elmar Brok szerint a látogatásnak az volt a célja, hogy egy kulcsfontosságú pillanatban kifejezze az Európai Parlament elkötelezettségét az EU-iráni kapcsolatok javítása mellett.

A tárgyalások napirendje önmagában jelezte, hogy az EU-nak és Iránnak nagyon sok közös témája van, ha a véleményük esetleg különbözik is egymástól. A Közel-Kelet, Szíria, Irak, Jemen, az afganisztáni kábítószer-csempészet, a klímaváltozás és az emberi jogok egyaránt szóba kerültek. Mindkét fél elkötelezte magát az iráni nukleáris tárgyalások sikere mellett. Az EP-delegáció leszögezte, hogy ha megszületik és meg valósul a megállapodás, akkor az Európai Unió fejleszteni fogja a kereskedelmi, beruházási és energiapolitikai kapcsolatait Iránnal.

Egymás jobb megértésének szándékával a két parlament közös szemináriumot tervez a terrorizmus elleni harcról, nyilvánvalóan az Iszlám Állammal szembeni közös küzdelem jegyében. Az EP iráni képviselőket és az ország külügyminiszterét is meghívta Brüsszelbe/Strasbourgba.

Az iráni parlamentben a képviselők kétharmada a konzervatív, egyharmada a reformista frakcióban ül. A vallási kisebbségek (keresztények, zsidók, zoroasztriánusok) külön listán kerülnek be a testületbe.

A választás szabad és titkos, de a jelölteket előzetesen megszűrik, és az így megválasztott parlament hatásköre külpolitikai kérdésekben korlátozott. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének benne heves viták. Amikor Javad Zarif külügyminiszter beszámolt az iráni nukleáris tárgyalásokon elért eredményeiről, 125 képviselő támogatta, míg 86-an ellene szavaztak, vagyis a testület eléggé megosztott ebben a kulcskérdésben is.

Elhúzódhatnak a nukleáris tárgyalások
Június végéig kellene az ENSZ Biztonsági Tanácsa öt állandó tagjának (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németország képviselőinek végső megállapodást kötnie Teheránnal a perzsa állam nukleáris programjáról. Mohammed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter azonban közölte, hogy – szerinte – a június végi céldátum „nem kőbe vésett”.
Úgy vélte ugyanis, jobb egy jó megállapodás fontosabb a különféle határidők megtartásánál. Hozzátette, hazája mindenképpen szeretné a megállapodást, „de nem mindenáron”.A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) hétfői ülésén foglalkozott a kérdéssel. Amano Jukija, a szervezet vezetője együttműködésre szólította fel Teheránt. Utalt arra, a megállapodás célja az, hogy garanciát vállaljon a perzsa állam arra: nem törekszik atomfegyver előállítására.
Bár a felek megállapodásra törekednek, Barack Obama elnöksége egyik legfontosabb külpolitikai sikere lenne a megegyezés megszületése. Irán is rá lenne kényszerítve a megállapodásra, hiszen az embargó feloldásával becslések szerint az idei évre tervezett GDP-je egy helyett három százalékkal emelkedne. A megegyezés előtt azonban még több akadály tornyosul.
Az egyik például az, mennyire biztosítja Teherán a nukleáris létesítmények ellenőrzését a nemzetközi ellenőrök számára. Továbbra sincs megállapodás arról, milyen ütemben oldják fel a szankciókat az ország ellen. Ali Hamenei vallási vezető korábban kifejtette, ha ez nem azonnal történik meg, akkor a megállapodásnak sincs értelme.
Bidzsan Szanganeh iráni olajügyi miniszter a napokban azt közölte, megállapodott orosz kollégájával, Alekszander Novakkal arról, hogy már ezen a héten felújítja Oroszországba irányuló olajszállításait, cserében Teherán árukat, élelmiszert kap. 2012 után az iráni olajexport a nemzetközi szankciók hatására felére esett vissza: jelenleg évi 1,1 millió hordót exportál.



Frissítve: 2015.06.08. 21:42

Klímaegyezmény mellett a G7

Publikálás dátuma
2015.06.09. 07:32
Az „ingujjas” csúcson sok szó esett a terrorellenes harcról Obama és Merkel között is FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
A terrorizmus elleni harcról, az Iszlám Állam és a Boko Haram elleni fellépésről is tárgyaltak a gazdaságilag legfejlettebb országok vezetői a bajorországi G7-csúcstalálkozó zárónapján. Azt üzenték a hiányzó Oroszországnak, hogy a minszki megállapodás teljes körű betartása nélkül nincs esély a Moszkva elleni szankciók csökkentésére. A Hetek elítélték a Krím annektálását.

Sikerrel zárhatta tegnap a G7-es csúcstalálkozót Angela Merkel. A záróközleménybe bekerült, hogy a decemberi párizsi klímacsúcs előtt a Hetek állam- és kormányfői támogatják a német kancellár által is kulcsfontosságúnak tartott célkitűzést: az átlagos globális hőmérséklet növekedését az iparosodás előtti időszakhoz képest 2 Celsius-fok alatt kell tartani. Barack Obama amerikai elnök is elégedetten utazhatott haza, az európai vezetők kiálltak az EU-Egyesült Államok szabadkereskedelmi megállapodás, a TTIP mellett.

Merkel kancellár záró sajtóértekezletén Ukrajnával kapcsolatosan hangsúlyozta, a G7 vezetői diplomáciai megoldást sürgetnek, a közös álláspont szerint ugyanakkor, ha nincs előrehaladás, a szankciók további erősítésére is készek a Hetek. Elvárják, hogy Oroszország állítsa le a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatását.

Líbiáról is szót ejtettek, sürgetve egy nemzeti egységkormány megalakítását. A kancellár kiemelte, hogy megindult a világgazdasági fellendülés. Hangsúlyozta, hogy a Hetek, amelyek a világkereskedelem mintegy 50 százalékát bonyolítják le, különleges felelősséget viselnek a kereskedelem zavartalan lebonyolításáért. A G7 üdvözölte a folyamatban lévő szabadkereskedelmi tárgyalásokat.

A német kancellár a klímavállalások között említette, hogy megerősítették a Hetek a még Koppenhágában tett vállalást: 2020-ig évente 100 millió dollárral támogatják a globális felmelegedés elleni harcot, elsősorban a veszélyeztetett szigetállamokat. Elkötelezték magukat a károsanyag-kibocsátás jelentős csökkentése mellett, vállalták, hogy az évszázad végéig teljesen felhagynak a fosszilis energia használatával.

Lézerfénnyel üzent a Greenpeace
Mivel a G7 vezetői az Elmau kastélyban hermetikusan elzártan tárgyaltak, a Greenpeace új módot választott mondanivalója közvetítésére. Hajnali fél 5-kor zöld lézerfénnyel írták fel a Zugspitze, a legmagasabb német hegycsúcs oldalára az üzenetet: „G7 – 100 százalék megújuló energiát!”
A környezetvédelmi szervezet klímaváltozási vezetője, Martin Kaiser reményét fejezte ki, hogy Angela Merkelnek valamennyi vezetőt sikerül meggyőznie a 2 Celsius fokos klímacél támogatásának fontosságáról. Japán és Kanada végülis beadta a derekát, s a G7 egységes álláspontot képvisel a párizis klímacsúcson.

Az ingujjas csúcs második napján jórészt a terrorizmus elleni közös fellépésre, illetve az afrikai államok problémáira koncentráltak. A G7 valamennyi tagja részese az IS elleni nemzetközi koalíciónak, katonai és humanitárius segítséget nyújtanak az IS megállítására, a térség stabilizálására. Külön hangsúlyt helyeznek a terrorszervezetek finanszírozási csatornáinak lezárására.

A Hetek meginvitálták több afrikai állam vezetőjét, köztük a frissen megválasztott nigériai elnököt, Muhammadu Buharit. Szenegál, Etiópia, Libéria, Tunézia államfője is részt vett a megbeszélésen. A G7 második napjára Haider al-Abadi iraki kormányfő is Németországba érkezett, akivel áttekintették az IS elleni stratégiát. Az Ebola-válság tanulságait levonva a járványos betegségek áttekintése is napirenden szerepelt. Merkel kifejezetten úgy ítélte meg, a nemzetközi közösség rosszul kezelte a járványt.

Barack Obama sajtóértekezletén elégedettségét fejezte ki, hogy a Hetek egységesek a világ legsürgetőbb problémáinak megoldásában. Obama is jelezte, ha Oroszország nem tartja magát a minszki megállapodáshoz, újabb jelentős szankciók sem kizártak. Elismerte, tárgyalások folynak további esetleges lépésekről, egyelőre technikai szinten. Méltatta, hogy erős klímaegyezmény mellett kötelezte el magát a G7. Felhívta Iránt, hogy ragadja meg a lehetőséget, s a hónap végéig kössék meg a nukleáris megállapodást. Az IS elleni harcban az iraki hadsereg megerősítését szorgalmazta.

A bajorországi G7 csúcs margóján több kétoldalú megbeszélést is lebonyolított Obama. Az amerikai elnök tárgyalt Francois Hollande francia elnökkel, egyetértettek abban, hogy az Oroszország elleni szankcióknak érvényben kell maradniuk mindaddig, amíg teljes mértékben nem érvényesítik a minszki megállapodást Kelet-Ukrajnában. Obama és Hollande egyaránt megerősítette, mindkét ország szorgalmazza az iráni nukleáris megállapodás tető alá hozásában.

A G7 házigazdája 2016-ban Japán lesz. Idén ősszel Törökországban, a G20-as csúcson a legfejlettebb ipari államok és a feltörekvő gazdaságok vezetői ülnek össze, ott Vlagyimir Putyin is a meghívottak között szerepel.

Alkoholmentes volt a sör

Megfejtették a titkot a tudósítók, hogyan lehetséges, hogy vasárnap, még a csúcs kezdete előtt sörözni indult Merkel és Obama. A meglátogatott német városka, Krün polgármesterétől megtudták, hogy bármilyen nagy volt a pohár, impozáns a hab, alkoholmentes sört ivott a német kancellár és az amerikai elnök. Erről a fontos államügyről előzőleg Josh Earnest fehérházi szóvivő is nyilatkozott, biztos volt abban, hogy Obama nem fogyasztott alkoholt.



Szerző