Éled a plakátellenállás

Publikálás dátuma
2015.06.08 21:34
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Miközben polgári engedetlenségi mozgalom alakul a kormány gyűlöletkeltő plakátkampánya ellen, a fideszes Nyitrai Zsolt lapunkon keresztül "Lópici Gáspárként" üzente: senki ne tépje le a menekültellenes hirdetéseket. A parlamentben is téma volt a plakátháború, a szocialista Harangozó Tamás a a közpénzből finanszírozott gyűlöletplakátok rendőrségi figyeltetéséről kérdezte volna Orbán Viktort, ám a kormányfő helyett Balog Zoltánnal kellett beérnie, aki tagadott.

Tényleg az a magyar rendőrség feladata, hogy operatív eszközökkel a politikai véleménynyilvánítást figyelje? Ki adott erre utasítást, a kormányfő, Pintér Sándor belügyminiszter, vagy Habony Árpád? Az MSZP-s Harangozó Tamás erről akarta hétfőn kérdezni Orbán Viktort a parlamentben, ám a miniszterelnök helyett az emberi erőforrások miniszterével kellett beérnie. Pedig a szocialista politikus nem értette, mi köze van Balog Zoltánnak a rendőrséghez, egyáltalán ismeri-e a szervezet működését. Ám mert kíváncsi volt arra, miért használják a testületet a "kormányzati gyűlöletkampány védelmére", ezért Balognak mondta el, véleménye szerint a plakátok csak a magyar választók hergelését szolgálják. Harangozó a fideszes képviselők 2006-os kordonbontására is emlékeztetett.

Balog szerint a baloldaliak "annyit beszéltek a diktatúráról, hogy elfelejtették, mi a demokrácia". Arra utalt, hogy a parlament hozza a törvényeket, a rendőrség pedig betartatja. Ha valaki megsérti a jogszabályokat, viselnie kell a következményeket. "A rongálás szabálysértésnek nincs köze a szabad véleménynyilvánításhoz" - állította, egyúttal a miniszter állította, a migráció súlyos probléma, amivel szemben összefogás kellene. Balog szerint egyébként operatív megfigyelés elrendelésére nem is került sor, csak arról van szó, hogy "a közterületi szolgálat elrendezése során a közrend fenntartása miatt" figyelmeztették az arra járőröző rendőröket, hogy figyeljenek erre is, hiszen az internetes oldalakon szereplő hírekből és a pártok felhívásából sejteni lehetett, hogy rongálás készülődik. A Kossuth téri kordonbontás más eset volt, hiszen azt a szocialisták törvényellenesen állították fel - folytatta Balog, mire válaszként Harangozó közölte, a BRFK kiemelt ügyek főosztályának nagyobb horderejű ügyekkel kellene foglalkoznia.

"Azt üzenem, amit Lópici Gáspár annak idején a gyerekeknek: senki ne tépje le a plakátokat" - mondta még a plenáris ülés kezdete előtt lapunknak a fideszes Nyitrai Zsolt. A képviselőnek fogalma sem volt arról, hogy rendőrök figyelik a plakátokat, de mert azokat közterületre függesztették ki, ezért szerinte ott szabályosan járőröznek. A 2007-es kordonbontást véleménye szerint sem lehet a mostani polgári engedetlenséggel összehasonlítani, akkor ugyanis a Parlament körülzárása ellen tiltakozott a Fidesz, ami úgy nézett ki, mint egy "elkerített detroiti autógyár". A jelenlegi kormánypárt viszont kinyitotta a teret a magyarok és a turisták előtt - állította. Eközben a szintén fideszes Balla György arra figyelmeztetett, Magyarországnak világos szabályai vannak és azokat senki nem sértheti meg. A plakátrongálás véleménye szerint veszélyes dolog. "Mi van akkor, ha most plakátokat festenek át, holnap viszont valaki kitalálja, hogy ami nem tetszik neki, azt felgyújtja" - tette fel a kérdést, hozzátéve: ami történt, az szabálysértés és ennek megfelelően kell eljárni. Arra is emlékeztetett, hogy 2006-ban a kordonbontó képviselők lemondtak mentelmi jogukról és le is folytatták velük szemben az eljárást. Arra a kérdésünkre pedig, nem uszítanak-e a plakátok, Balla azt felelte, azok csupán világossá teszik, hogy be kell tartani a törvényeket, vagy a magyarok munkahelyét, kultúráját tiszteletben kell tartani. A plakátok a nemzeti konzultációhoz tartoznak és "nekünk ez a véleményünk, amiben nem találok kivetnivalót" - fogalmazott.

Sokan támogatják az ellenkampányt
Ellen-plakátkampányba kezd a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a bevándorlásellenes kormányzati propaganda miatt. Gyűjtést indítottak és a terv szerint, amint a szükséges összeg összegyűlik, bocsánatkérő óriásplakátokon fognak válaszolni a kormánypárt uszító kampányára. Alig néhány óra alatt több millió forint össze is jött a tervre, a Kétfarkúak terve pedig az, hogy 50 óriásplakátot vásárolnának egy hónapra, ami nagyjából 3 millió forintba kerülne. Ha több jön össze, akkor több plakátot vennének, ha kevesebb, kevesebbet. "Kötelességünk megmutatni a világnak és magunknak, hogy attól még mert egy ilyen kormányunk lett, mi nem vagyunk ennyire primitívek" - olvasható a Kétfarkú Kutya Párt honlapján. Meglátásuk szerint külön fájdalmas, hogy bár a bevándorlásnál jóval nagyobb probléma a társadalmi szolidaritás majdnem teljes hiánya, az állam közpénzen szít gyűlöletet.
Eközben a TASZ hétfőn a Facebookon tudatta, hogy kollégájuk, Szeles András is megrongált egy plakátot, majd elment a rendőrségre önfeljelentést tenni. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a plakátrongálás csak szabálysértés, ám a keretet nem szabad tönkretenni, mert az már bűncselekmény. Ennek ellenére a Fidesz-szóvivő Tuzson Bence lényegében köztörvényes bűnözőként jellemezte Szigetvári Viktort és pártját, az Együtt elnöke ugyanis maga is részt vett a gyűlöletplakátok megrongálásában.

Napirend előtt a jobbikos Mirkóczki Ádám is "neoprimitívnek" nevezte a bevándorlás-ellenes plakátokat. Ez a politikai "szánalomkampány legalja" - fogalmazott, s a kormánytól azt kérdezte, komolyan gondolják-e, hogy magyarul üzennek az ideérkező szíreknek, afgánoknak. A szélsőjobboldali képviselő arról is beszélt, hogy a Fidesz nem támogatta a határőrség felállításáról és a menekülttáborok zárttá tételéről szóló javaslataikat, miközben saját kommunikációjában "a Jobbiknál is radikálisabb válaszokat ad". Pogácsás Tibor belügyi államtitkár szerint a kormány már korábban kijelentette, hogy nem akarja bevándorlókra építeni a gazdaságot, ahogy azt több uniós ország is teszi. Azt akarják elérni, hogy nemzeti hatáskörbe kerüljön vissza a bevándorlás kérdése. Hogy ez mennyiben volt válasz a kérdésre, nem tudni, ahogy azt sem, miért interpellálta a fideszes Ágh Péter a belügyminisztert azzal, "miért fontosabbak Gyurcsányéknak a bevándorlók, mint a határon túli magyarok?" A kormánypárti képviselő arról beszélt, menekültügyi szempontból a második leginkább terhelt ország vagyunk, idén már 50 ezren lépték át a határt, év végéig pedig több mint 100 ezren is érkezhetnek. "Meg kell védeni a határokat" - hangsúlyozta, majd megdöbbentőnek nevezte, hogy a DK a bevándorlás pártján áll, miközben a külhoni magyarokkal mindig ellenségesek voltak. Erre is Pogácsás válaszolt, aki természetesen igazat adott Ághnak.

Kövér kizáratta Novákot
Kövér László indítványára hétfőn kizárták az ülésnapról a jobbikos Novák Elődöt, mert többször hangosan bekiabált. A fideszes Gulyás Gergely napirend előtt példátlannak nevezte, hogy a kommunista vezetők által elkövetett "tömeggyilkosságok büntetlenül maradtak". Bár nem mondta ki, a felszólalása a Biszku-per újrakezdésére utalt. Gulyás ugyanis azt kérte, a kormány is támogassa a nemzeti emlékezet bizottság azon javaslatát, amely szerint adott esetben "egy ember halála után is lefolytathassák az eljárást". Novák Előd ezután többször hangosan bekiabált, miközben Rétvári Bence Emmi-államtitkár válaszolt, és a kommunisták elszámoltatásáról, a kommunista nyugdíjakról és Biszku Béláról is beszélt. A jobbikos képviselő hangosan sérelmezte, hogy nem vonták meg a kommunisták kiemelt nyugdíját és nem hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat. A házelnök megelégelte, s mert a jobbikos képviselő nem hallgatott el, a fideszes képviselők szavazataival kitiltatta, így hétfőn nem kaphatott szót. A döntést a Jobbik kifogásolta.

Pártdöntés is kell a Fidesznek az önfelfüggesztéshez

Publikálás dátuma
2019.03.23 06:00

Fotó: EPP
A jelek szerint a Fideszben semmilyen formális döntés nem született arról, hogy a párt "önkéntesen" felfüggeszti tagságát az Európai Néppártban, ez ugyanakkor ellentétes lehet a párt alapszabályával. A Fidesz Magyar Polgári Szövetség alapszabálya szerint a pártban nagyobb horderejű döntéseket az Országos Választmány, az Országos Elnökség, a pártelnök és a Kongresszus hozhat. Ezek közül az Országos Választmány az Alapszabály 52. paragrafusa szerint „két kongresszus között állást foglal a Szövetség politikáját érintő kérdésekben”; az Országos Elnökség (amely a „Szövetség irányító, döntéshozó szerve”) a 60. paragrafus szerint „irányítja a Szövetség külkapcsolatait”; a Kongresszus a 65. paragrafus alapján „a Szövetség legfelsőbb tanácskozó és döntéshozó szerve”, amely „elfogadja és módosítja a Szövetség Alapszabályát”, „elfogadja és módosítja a Szövetség Elvi Nyilatkozatát és Programját” valamint „politikai állásfoglalásokat fogad el”. Az Elnöknek az alapszabály semmilyen önálló döntési jogosultságot nem ad olyan ügyekben, mint a párttagság egyoldalú felfüggesztése. Márpedig a 4. paragrafus kimondja, hogy „a Szövetség tagja az Európai Néppártnak és társszervezeteinek”, a 107. pedig arról rendelkezik, hogy „a Szövetség választási listáján az Európai Parlamentbe választott képviselők, az Európai Néppárt képviselőcsoportjának részét alkotják”.
Ezek alapján vagy a Választmánynak, vagy az Elnökségnek, vagy a Kongresszusnak kellett volna határoznia a tagság felfüggesztéséről – de semmiképpen sem egyedül a pártelnöknek, vagyis Orbán Viktornak. Mint látható, még akár az Alapszabály módosításának kérdése is felmerülhet, ez pedig már egyértelműen a Kongresszus hatásköre. - Nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem önként függesztette fel a tagságát az Európai Néppártban, hanem azt felfüggesztették, de ha Orbán Viktor saját közlésének logikájából indulunk ki, és elfogadjuk, hogy a párt maga döntött erről, akkor viszont ezt a döntést a Fidesz saját alapszabálya szerint sem hozhatta volna meg egy személyben Orbán Viktor, mint pártelnök, hanem a párt valamely döntéshozó testületének erről határozatot kellett volna formálisan is elfogadnia – mondta a Népszavának Lövétei István. Az alkotmányjogász professzor szerint ugyanakkor „nyilvánvaló, hogy a Fideszben az történik, amit Orbán Viktor akar és utólag sem kéri rajta számon semmilyen döntésének a következményét semmilyen belső döntéshozó testület, mert ezek régóta teljesen kiüresedve, csak formálisan működnek már”.
Pedro López de Pablo néppárti szóvivő ráadásul arra a kérdésre, hogy be kell-e fogadniuk a fideszeseket a megalakuló politikai csoportba, azt mondta: "simán nemet mondhatunk". Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Fideszt is, ahol türelmet kértek kérdéseink megválaszolására.
A felfüggesztéssel kapcsolatban egyébként Navracsics Tibor uniós biztos azt mondta a Civil Rádióban, hogy már nem először próbál meg közvetíteni a Fidesz és a Néppárt vitájában, de hiába keresték meg ez ügyben többször is az EPP-ből, a másik fél, vagyis a Fidesz nem igényli a közvetítést. A politikus azt is megjegyezte, hogy "nehezen éli meg a felfüggesztést”, mert ő a Fidesz „Európai Néppárthoz közel álló árnyalatának” tartja magát. Keményebben fogalmazott ugyanakkor Emmanuel Macron francia elnök, aki elmondta, hogy ugyan nem tagja az EPP-nek, de nem világos számára, mi történt. - Orbán Viktor pártjának EP-képviselői maradnak a frakcióban. Tehát azt hiszem, hogy semmi nem változott - fogalmazott. Szerinte ez a döntés azt jelenti, hogy "a törzsi logika győzedelmeskedett az elvek felett”.
Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Süddeutsche Zeitung című lapban közölt interjúban azt mondta: Orbán Viktor sok éven keresztül „mindig nyitott volt arra, hogy közeledjék az EU-hoz”, és „a fordulópont 2018 szeptemberében volt, amikor azt mondta, hogy már nem hajlandó erre”.

Deutsch Tamás: győzött a józan ész

A Tabumentes Országmentés Csoport rendezvényén vitatkozott egymással a néppárti kizárásról/önfelfüggesztésről Deutsch Tamás Fideszes és Ujhelyii István MSZP-s európai parlamenti képviselő. Az eseményről beszámoló Index szerint Deutsch Tamás azzal kommentálta az eseményeket, hogy győzött a józan ész, és ez mindenképpen pozitív, hiszen nem adtak politikai ajándékot az ellenfeleiknek a közelgő EP-választás kampányában. Indulatos, „pofára mérő” politikai mantrázás, pamflet helyett végre a tényekkel foglalkozik majd a három bölcs. Ujhelyi István szerint viszont „ez csak magyarázkodás, Orbán Viktor politikáját elítélték”. - Ki látott már olyat, hogy amikor egy tanuló egyest kap, különbséget teszünk aközött, hogy ő maga mondta, megérdemli-e? - kérdezte Ujhelyi István.

Frissítve: 2019.03.23 06:00

Jövő vasárnaptól változik a repülőtéri buszok menetrendje

Publikálás dátuma
2019.03.22 21:55
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vasárnapi forgalom kiugróan magas, így a járatok sűrítéséről döntöttek.
Az eddiginél sűrűbben, tízpercenként jár március 31-től vasárnap napközben a repülőtéri 100E járat – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Mint írják, a járat kihasználtságáról szóló adatok szerint az utasok száma továbbra is dinamikusan növekszik, a vasárnapi forgalom pedig kiugróan magas a hét többi napjához képest is. „A BKK 2019. március 31-től vasárnap napközben sűríti a 100E repülőtéri autóbusz menetrendjét, így a legforgalmasabb utazási időszakokban, 7 és 19 óra között tízpercenként indulva biztosít közvetlen eljutást a belváros és a repülőtér között. A BKK továbbra is figyelemmel kíséri az autóbusz kihasználtságának alakulását és szükség esetén mentesítő autóbuszokat állít forgalomba” – olvasható a közleményben.