Az állampapír tarol a piacon

Publikálás dátuma
2015.06.10. 07:27

Még csak 2015-ben mondhatjuk el először, hogy a lakosság felének van már valamilyen megtakarítása. Ugyanakkor tavaly tetemesen megnőtt azoknak a száma, akik a készpénzt kedvelik. Az is igaz viszont, hogy az egyszerű betétek kamata olyan alacsony, hogy ezekbe nem érdemes befektetni. Az állampapírok népszerűsége viszont folyamatosan növekszik.

Az ismételten emelkedő árak fordulatot hoznak a lakossági megtakarítások piacán is, a kamatok lassan felfelé mozdulnak, bár ennek még semmi előjele nincs. A devizahiteladósok egy része a banki elszámolások nyomán (a forintosításnak ennek gyakorlatilag nincs közvetlen hatása) képes megtakarítani. Azonban az első adatok szerint inkább az elhalasztott vásárlásaikat pótolják, de a volt devizahiteladósok megtakarításainak hatása ennek ellenére lassacskán megjelenik a lakossági befektetési számlákon is. Emellett az is tény, hogy - elsősorban a versenyszférában - az inflációt több százalékkal meghaladó béreket fizetnek ki, amelyek egy része ugyancsak a számlákat hizlalja.

A negatív kamat veszélyének elmúltával elsősorban az államkötvény-állománynak az eddigieknél is látványosabb növekedése várható. Közismert, hogy az előző Orbán-kormány óta az állampapírok kamatait olyan magasan tartják, amely jelentős konkurenciát teremt a kereskedelmi bankok által kibocsátott kötvényeknek, betéteknek, és más egyszerűbb befektetési termékeknek. A pénzpiacokon - a hazai gyakorlattal szöges ellentétben - az államkötvények hozama a jegybank irányadó kamatát legfeljebb csak kis mértékben haladja meg. (A Magyar Nemzeti Bank alapkamata május 27. óta 1,65 százalékos.) Ennek oka nem más, mint hogy az államok 100 százalékos garanciát vállalnak az általuk kibocsátott kötvények visszafizetésére. A kereskedelmi bankoknak ezzel szemben mindig bizonyos mértékű kockázatot is futniuk kell, márpedig ezt a befektetőknek felajánlott kamatfelárral kell ellensúlyozniuk, hogy a pénzügyi termékük kellően vonzó legyen. Magyarországon azonban az állam nevében eljáró Államadósság-kezelő Központ olyan magas kamatot kínál, amely az országosra bővült értékesítő hálózata révén képes nagy számú ügyfelet a bankoktól átcsábítani, emellett az állampapír-vásárlókat mentesítették a hat százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól is. Nem jelent számottevő könnyebbséget jövőre, hogy a kamatadó, akárcsak a személyi jövedelemadó is, egy százalékponttal, 15 százalékra mérséklődik.

Az állampapírok általában a Budapesti Bankközi Kamatot (BUBOR) követik, és ehhez bizonyos mértékű prémiumot is társítanak. Az államkötvények egy másik csoportja az inflációt követi, és ezt fejelik meg egy nem is jelentéktelen mértékű prémiummal. Ennek az egyik legnépszerűbb formája a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK), amelyet 3 és 5 éves futamidővel bocsátanak ki., és 3 vagy 3,5 százalékos - futamidőtől függő - kamatprémiummal hozzák forgalomba. Ha olyan eset fordul elő, hogy az infláció negatívra vált, a kamatbázis ebben esetben sem lehet 0 százalékosnál alacsonyabb.

A fix kamatozású állampapírok közül például a Kamatozó Kincstárjegy és a Féléves Kincstárjegy jelenleg 3, illetve 2,75 százalékos kamatot ajánl. Az ezeknél jóval hosszabb futamidővel (3, 5, 10, 15 év) rendelkező Magyar Államkötvények esetében már sokkal nagyobb időtávban kell gondolkodni, de ezekkel akár 5,5 százalékos kamatot is lehet érni.

A fix kamatozású állampapírok egy speciális fajtáját jelentik a postán kapható 1 és 2 éves futamidejű Kincstári Takarékjegyek, amelyek lépcsős kamatozásúak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben ezeket a lejárat előtt visszaváltanánk, a vásárlás és a visszaváltás között eltelt időszak hosszától függ annak az éves kamatnak a nagysága, aminek időarányos részét megkapjuk. Ha valaki például 4 hónap után visszaváltja Kincstári Takarékjegyét, akkor azért egy 1,45 százalékos éves kamat időarányos részét kapja meg, ha viszont egy hónappal tovább tudja tartani, akkor már egy nagyobb, 1,6 százalékos kamatnak kapja meg az 5 hónap után járó hányadát. Minél tovább tartjuk tehát ezeket, annál nagyobb éves kamat időarányos részéhez jutunk hozzá. Jelenleg az 1 éves lejáratú Kincstári Takarékjegy után 2,75 százalékos a 2 éves lejáratú esetén pedig 3,25 százalékos éves kamatot kaphatunk.

A megtakarítási szokások nagymértékben változtak az utóbbi két esztendőben. A Budapest Alap tegnap tette közzé azt a felmérését, amelyet az internetező lakosság körében végeztek. Ebből kiderül, hogy a megtakarítani tudók aránya ebben a körben jelentősen nőtt 2013 óta. Míg két évvel ezelőtt a megkérdezettek mindössze egyharmada tudott félretenni, mára ez az arány elérte az 50 százalékot. A befektetési, megtakarítási eszközök használatában azonban még nincs elegendő gyakorlata a lakosságnak: sokan rosszul mérik fel az egyes eszközök által biztosított hozamot, befektetési tanácsért pedig inkább saját ismerőseikhez fordulnak, mint szakemberhez. Erről Konkoly Miklós a Budapest Alapkezelő vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy az ismerősök általában kevésbé megbízható tanácsokat adnak, mint azok a szakemberek, akik nap mint nap értékelik a piac helyzetét. Nem jóslatokra kell hagyatkozni, és érdemes szembesíteni minden jövőbeli ígéretet a múltbéliek beválási arányával.

Bár a jelenlegi megtakarítások átlagos összege (1,7 millió forint) első pillantásra magasnak tűnik, a félretenni tudók 70 százaléka kevesebb, mint 1 millió forintot gyűjtött össze, közülük 30 százaléknak pedig 100 ezer forintnál is kevesebb félretett pénze van - mondta Konkoly Miklós.

A különböző megtakarítási, befektetési eszközök használata terén azonban a megtakarítók még nem rendelkeznek kellő rutinnal: a félretett összegek nagy hányada van a szinte semmilyen hozamot nem biztosító folyószámlákon (35 százalék) és készpénzben (17 százalék) – ez az arány még növekedett is az előző évek adataihoz viszonyítva.

Folytatás a következő oldalon!

Szerző

Óvatosan nő az infláció

Publikálás dátuma
2015.06.10. 07:25
Az infl áció csökkenésében és emelkedésében is kulcsszerepet játszanak az olaj- és üzemanyagárak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kis lépésekkel, de megindult az árak növekedése. Ebben szerepet játszott a vásárlóerő bővülése, de a forint gyengülése is. Az idei előrejelzéseket még befolyásolhatják a mezőgazdaság eredményei, a fogyasztás alakulása és a forintárfolyam. Ha az amerikai FED megkezdi a kamatemelést, az a magyar jegybankot is hasonló lépésre kényszerítheti.

Hosszú hónapok után ismét nekirugaszkodott az infláció, igaz meglehetősen visszafogott tempóval. A májusi, éves visszatekintésű fogyasztói árindex 0,8 százalékponttal, a maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedett az előző havihoz képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. A keresletérzékeny termékek inflációját jelző mutató az áprilisi 1,9 százalékról 2,0 százalékra, a ritkán változó árú termékek inflációja 2,2-ről 2,3 százalékra emelkedett májusban.

A tartós és a nem-tartós iparcikkek árai enyhén emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,1 százalékkal nőttek. A feldolgozott élelmiszerek árszintje lényegében változatlan maradt az előző hónaphoz képest.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs jelentésében nulla százalék körüli átlagos inflációt jelzett előre az idei évre, míg 2,6 százalékosat 2016-ra. A 2015-ös pénzromlást kockázati tényezők meg is emelhetik, az infláció így éves átlagban enyhén pozitív is lehet. (A jegybank következő negyedéves inflációs jelentése a júniusi kamatdöntést követően, június 23-án jelenik meg.)

A magyar jegybanknál úgy vélik, hogy szeptembertől a tervek szerint fokozatosan bevezetett módosítások tompítják majd az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed küszöbön álló kamatemeléseinek várható hatását is. Szükség esetén az MNB természetesen lépni fog - ígérte a jegybank. Ez akár újra indíthatja az alapkamat emelést. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese is egyetértett ezzel a véleménnyel, és a Népszavának jelezte, 1-2 tizedpontos lépésekkel felfelé indulhat az alapkamat.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely az Erste Bank elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy tavaly óta először újra a pozitív tartományba került az infláció Magyarországon. Az áprilisi -0,3 százalékot követően májusban már 0,5 százalék volt éves összevetésben a pénzromlás üteme. A maginfláció – amely kiszűri például az üzemanyagárak változásának hatását – egytized százalékponttal 1,3 százalékra gyorsult májusban. Ez jelzi, hogy az inflációs főmutatót elsősorban a kiszámíthatatlan olajár mozgatta. Ha az olajárak nem változnak jelentősen az év hátralevő részében, az infláció az év vége felé akár át is lépheti a 2 százalékos küszöböt.

Az MNB Monetáris Tanácsa júniusban 1,5 százalékra vághatja az alapkamatot. Az elemzők szerint az ülést követően kiderülhet, hogy folytatja-e a második félévben a lazítási ciklust a jegybank. Ez a forgatókönyv reális, így július végén akár 1,5 százalék alá is csökkenhet az alapkamat. A GKI is 1,5 százalékos alapkamatra számít, de a vezérigazgató-helyettes szerint önmagában az alacsony alapkamat nem ösztönzi a gazdasági növekedést. Elvileg a csökkenő hitelkamatok lendíthetik a gazdaság bővülését, de Magyarországon az MNB rendkívül kedvező hitelkamatai ellenére, idén márciusban a vállalati hitelállomány 9 éves mélyponton volt - emlékeztetett Karsai.

A gazdaságkutató szerint az, hogy a magyarországi infláció is pozitív tartományba került, normális és összhangban van az európai folyamatokkal. A tavalyi rezsicsökkentések miatt az év vége felé várható némi fogyasztói árindex növekedés, decemberben akár valamivel 2 százalék alatt is lehet a havi pénzromlás üteme. Nyáron viszont, egészen szeptemberig a havi 0,5 körüli infláció valószínű - vélte Karsai Gábor.

A májusi infláció erősödésében már benne van a forint gyengülése, de a vásárlóerő bővülése is. Felfelé nyomták az árakat a kereskedőket terhelő adók, a vasárnapi zárva tartás miatt a hét utolsó napján nyitva tartó boltok áremelései is, illetve az online pénztárak bevezetése, a gazdaság kétségtelen fehéredése ugyancsak hatással volt az inflációra.

Szerző

Óvatosan nő az infláció

Publikálás dátuma
2015.06.10. 07:25
Az infl áció csökkenésében és emelkedésében is kulcsszerepet játszanak az olaj- és üzemanyagárak FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Kis lépésekkel, de megindult az árak növekedése. Ebben szerepet játszott a vásárlóerő bővülése, de a forint gyengülése is. Az idei előrejelzéseket még befolyásolhatják a mezőgazdaság eredményei, a fogyasztás alakulása és a forintárfolyam. Ha az amerikai FED megkezdi a kamatemelést, az a magyar jegybankot is hasonló lépésre kényszerítheti.

Hosszú hónapok után ismét nekirugaszkodott az infláció, igaz meglehetősen visszafogott tempóval. A májusi, éves visszatekintésű fogyasztói árindex 0,8 százalékponttal, a maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedett az előző havihoz képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. A keresletérzékeny termékek inflációját jelző mutató az áprilisi 1,9 százalékról 2,0 százalékra, a ritkán változó árú termékek inflációja 2,2-ről 2,3 százalékra emelkedett májusban.

A tartós és a nem-tartós iparcikkek árai enyhén emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A piaci szolgáltatások árai havi összevetésben 0,1 százalékkal nőttek. A feldolgozott élelmiszerek árszintje lényegében változatlan maradt az előző hónaphoz képest.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs jelentésében nulla százalék körüli átlagos inflációt jelzett előre az idei évre, míg 2,6 százalékosat 2016-ra. A 2015-ös pénzromlást kockázati tényezők meg is emelhetik, az infláció így éves átlagban enyhén pozitív is lehet. (A jegybank következő negyedéves inflációs jelentése a júniusi kamatdöntést követően, június 23-án jelenik meg.)

A magyar jegybanknál úgy vélik, hogy szeptembertől a tervek szerint fokozatosan bevezetett módosítások tompítják majd az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed küszöbön álló kamatemeléseinek várható hatását is. Szükség esetén az MNB természetesen lépni fog - ígérte a jegybank. Ez akár újra indíthatja az alapkamat emelést. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese is egyetértett ezzel a véleménnyel, és a Népszavának jelezte, 1-2 tizedpontos lépésekkel felfelé indulhat az alapkamat.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely az Erste Bank elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy tavaly óta először újra a pozitív tartományba került az infláció Magyarországon. Az áprilisi -0,3 százalékot követően májusban már 0,5 százalék volt éves összevetésben a pénzromlás üteme. A maginfláció – amely kiszűri például az üzemanyagárak változásának hatását – egytized százalékponttal 1,3 százalékra gyorsult májusban. Ez jelzi, hogy az inflációs főmutatót elsősorban a kiszámíthatatlan olajár mozgatta. Ha az olajárak nem változnak jelentősen az év hátralevő részében, az infláció az év vége felé akár át is lépheti a 2 százalékos küszöböt.

Az MNB Monetáris Tanácsa júniusban 1,5 százalékra vághatja az alapkamatot. Az elemzők szerint az ülést követően kiderülhet, hogy folytatja-e a második félévben a lazítási ciklust a jegybank. Ez a forgatókönyv reális, így július végén akár 1,5 százalék alá is csökkenhet az alapkamat. A GKI is 1,5 százalékos alapkamatra számít, de a vezérigazgató-helyettes szerint önmagában az alacsony alapkamat nem ösztönzi a gazdasági növekedést. Elvileg a csökkenő hitelkamatok lendíthetik a gazdaság bővülését, de Magyarországon az MNB rendkívül kedvező hitelkamatai ellenére, idén márciusban a vállalati hitelállomány 9 éves mélyponton volt - emlékeztetett Karsai.

A gazdaságkutató szerint az, hogy a magyarországi infláció is pozitív tartományba került, normális és összhangban van az európai folyamatokkal. A tavalyi rezsicsökkentések miatt az év vége felé várható némi fogyasztói árindex növekedés, decemberben akár valamivel 2 százalék alatt is lehet a havi pénzromlás üteme. Nyáron viszont, egészen szeptemberig a havi 0,5 körüli infláció valószínű - vélte Karsai Gábor.

A májusi infláció erősödésében már benne van a forint gyengülése, de a vásárlóerő bővülése is. Felfelé nyomták az árakat a kereskedőket terhelő adók, a vasárnapi zárva tartás miatt a hét utolsó napján nyitva tartó boltok áremelései is, illetve az online pénztárak bevezetése, a gazdaság kétségtelen fehéredése ugyancsak hatással volt az inflációra.

Szerző