A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése tegnap egyöntetűen támogatta a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását. A szavazás előtt bemutatták a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó vállalat és magyar várostervező, mérnök és közlekedéstervező szakértő partnerei által elkészített tanulmányt, amelyben megállapították, hogy Magyarország képes megrendezni a 2024-es olimpiát, Budapest pedig jó eséllyel pályázik az ötkarikás játékok megrendezésre.
Emellett rámutattak arra is, hogy mind gazdaságilag, mind pedig sportszakmailag megéri hazánknak otthont adnia a világ legnagyobb sporteseményének. A tanulmány rávilágított, hogy az olimpia megrendezése segítené felzárkóztatni Magyarországot Nyugat-Európához.
A hazai rendezésű olimpia megrendezése az Agenda 2020 reformjának köszönhetően vált esélyessé. A gazdaságos ötkarikás játékok programja azzal a céllal született meg, hogy utat nyisson a Budapest méretű városok előtt is, s a magyar pályázat kitűnően illeszkedik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elképzelésébe. Az esélyünket tovább növeli, hogy Magyarország a kezdetek óta jelen van és részt vesz a modern kori ötkarikás játékok történetében.
Ráadásul a MOB a világ egyik legrégebbi nemzeti olimpiai bizottsága, a szervezet idén ünnepli fennállása 120. évfordulóját. Hazánk olimpiai eredményei is kiemelkedőek: 167 aranyéremmel rendelkezik, 8. helyen áll az éremtáblázaton, ezzel mi vagyunk az egyetlenek ország az első 10 helyezett közül, ahol még nem rendezték meg a világ legnagyobb sporteseményét.
Ami a beruházásokat illeti. A dokumentum szerint Magyarország 2024-re az olimpiától függetlenül elér egy fejlettségi állapotot, amelynek köszönhetően szinte teljesen alkalmas lesz a rendezésre, ehhez pedig hozzájárul még a 2012 óta felgyorsult sportlétesítmény-fejlesztési program, amelynek eredményeként 2017-ben Győrben Európa Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF) kerül sor, Budapest pedig 2017-ben vizes-világbajnokságnak, 2020-ban labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzéseknek ad otthont. A tanulmány úgynevezett masterplanje, az olimpiai falut és a központi létesítményeket figyelembe véve, dél-budapesti helyszínt javasol.
A kisebb és olcsóbb olimpia koncepciója lehetőséget teremt arra, hogy ne csak Budapest lássa vendégül a sportolókat, hanem több vidéki városban is rendezzenek sporteseményt. Hazánkban a fővároson kívül Győr, Debrecen, Szeged, Balatonfüred, Veszprém, Miskolc, Szombathely és Székesfehérvár is otthont adna versenynek.
A MOB közgyűlésen részt vett Tarlós István, Budapest főpolgármestere is, aki megerősítette, hogy a Fővárosi Közgyűlés június 23-i ülésén - az olimpia nemzetközi napján - dönt majd a kérdésben, és „nagy valószínűséggel egyhangúlag a pályázati szándéknyilatkozat benyújtása mellett lesz”, s - amint jelezte - azt várhatón a kormány is támogatni fogja.
A közgyűlésen felszólalt többek között Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke. A háromszoros olimpiai bajnok meccshez hasonlította a pályázást. „A mérkőzést 2017-ben Limában fújják le, addig meg kell próbálnunk nyerni. A találkozót úgy nyerhetjük meg, ha folyamatosan gólokat lövünk. Találatnak számítanak az infrastrukturális fejlesztések, a sportlétesítmények építése és a magyarországi sportesemények megrendezése is”- fogalmazott Kemény Dénes.
A 2024-es játékokra idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg és Róma jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért. A PwC tanulmánya a 2024. július 19. és augusztus 4. közötti időpontot tartja megvalósíthatónak.
