Tarlós István;Borkai Zsolt;Magyar Olimpiai Bizottság;2024-es budapesti olimpia;

2015-06-11 08:00:00

Esélyesként pályázhatunk a 2024- es olimpiára

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) támogatja a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását – döntött tegnap egybehangzóan a közgyűlés. Az Agenda 2020 reformprogramjának köszönhetően Magyarország esélyesként szállhat harcba az ötkarikás játékok megrendezésére.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) közgyűlése tegnap egyöntetűen támogatta a 2024-es budapesti olimpia és paralimpia pályázati szándéknyilatkozatának benyújtását. A szavazás előtt bemutatták a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó vállalat és magyar várostervező, mérnök és közlekedéstervező szakértő partnerei által elkészített tanulmányt, amelyben megállapították, hogy Magyarország képes megrendezni a 2024-es olimpiát, Budapest pedig jó eséllyel pályázik az ötkarikás játékok megrendezésre.

Emellett rámutattak arra is, hogy mind gazdaságilag, mind pedig sportszakmailag megéri hazánknak otthont adnia a világ legnagyobb sporteseményének. A tanulmány rávilágított, hogy az olimpia megrendezése segítené felzárkóztatni Magyarországot Nyugat-Európához.

A hazai rendezésű olimpia megrendezése az Agenda 2020 reformjának köszönhetően vált esélyessé. A gazdaságos ötkarikás játékok programja azzal a céllal született meg, hogy utat nyisson a Budapest méretű városok előtt is, s a magyar pályázat kitűnően illeszkedik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elképzelésébe. Az esélyünket tovább növeli, hogy Magyarország a kezdetek óta jelen van és részt vesz a modern kori ötkarikás játékok történetében.

„Az egész ország magáénak érezhetné az olimpiát”
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Győr polgármestere szerint nemcsak Budapest, hanem az egész ország, így Győr is magáénak érezhetné a 2024-es, budapesti központú olimpiát. A MOB első embere a Győrben rendezett szakmai konferencián hangsúlyozta: magától értetődő, hogy a társadalmi párbeszéd az egész országra kiterjed, ugyanis számos vidéki város vagy akár kisebb település komoly szerepet kapna a rendezésben.
Borkai Zsolt kijelentette, a párbeszéd abban az esetben is folytatódik, ha Budapest hivatalosan kandidál a játékokra, mivel fontos, hogy minél több magyar ember szívügye legyen a hazai rendezésű olimpia.
Dr. Baráth Etele, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke szerint a rendezés húsz évre meghatározná a magyar sport és gazdaság fejlődését, ám ahhoz, hogy kiérdemeljük a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntéshozóinak bizalmát, a budapesti olimpia ügyét „mindennap óvni, támogatni kell”.
Dr. András Krisztina közgazdász úgy véli, nem csupán a versenysportra gyakorolna pozitív hatást a budapesti olimpia, hanem a döntően inaktív magyar társadalmat is sikerülne a megfelelő irányba terelni.A legendás kézilabdakapus, Rácz Marianne a játékok egyik legpozitívabb hozadékának tartaná, hogy soha nem látott méretű magyar csapat mérethetné meg magát, ami magyar szempontból kevésbé sikeres sportágakat is helyzetbe hozna.

Ráadásul a MOB a világ egyik legrégebbi nemzeti olimpiai bizottsága, a szervezet idén ünnepli fennállása 120. évfordulóját. Hazánk olimpiai eredményei is kiemelkedőek: 167 aranyéremmel rendelkezik, 8. helyen áll az éremtáblázaton, ezzel mi vagyunk az egyetlenek ország az első 10 helyezett közül, ahol még nem rendezték meg a világ legnagyobb sporteseményét.

Ami a beruházásokat illeti. A dokumentum szerint Magyarország 2024-re az olimpiától függetlenül elér egy fejlettségi állapotot, amelynek köszönhetően szinte teljesen alkalmas lesz a rendezésre, ehhez pedig hozzájárul még a 2012 óta felgyorsult sportlétesítmény-fejlesztési program, amelynek eredményeként 2017-ben Győrben Európa Ifjúsági Olimpiai Fesztiválra (EYOF) kerül sor, Budapest pedig 2017-ben vizes-világbajnokságnak, 2020-ban labdarúgó Európa-bajnoki mérkőzéseknek ad otthont. A tanulmány úgynevezett masterplanje, az olimpiai falut és a központi létesítményeket figyelembe véve, dél-budapesti helyszínt javasol.

A kisebb és olcsóbb olimpia koncepciója lehetőséget teremt arra, hogy ne csak Budapest lássa vendégül a sportolókat, hanem több vidéki városban is rendezzenek sporteseményt. Hazánkban a fővároson kívül Győr, Debrecen, Szeged, Balatonfüred, Veszprém, Miskolc, Szombathely és Székesfehérvár is otthont adna versenynek.

A MOB közgyűlésen részt vett Tarlós István, Budapest főpolgármestere is, aki megerősítette, hogy a Fővárosi Közgyűlés június 23-i ülésén - az olimpia nemzetközi napján - dönt majd a kérdésben, és „nagy valószínűséggel egyhangúlag a pályázati szándéknyilatkozat benyújtása mellett lesz”, s - amint jelezte - azt várhatón a kormány is támogatni fogja.

A közgyűlésen felszólalt többek között Kemény Dénes, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke. A háromszoros olimpiai bajnok meccshez hasonlította a pályázást. „A mérkőzést 2017-ben Limában fújják le, addig meg kell próbálnunk nyerni. A találkozót úgy nyerhetjük meg, ha folyamatosan gólokat lövünk. Találatnak számítanak az infrastrukturális fejlesztések, a sportlétesítmények építése és a magyarországi sportesemények megrendezése is”- fogalmazott Kemény Dénes.

A 2024-es játékokra idén szeptember 15-ig lehet jelentkezni, a házigazdáról 2017-ben Limában dönt a NOB. Eddig Boston, Hamburg és Róma jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért. A PwC tanulmánya a 2024. július 19. és augusztus 4. közötti időpontot tartja megvalósíthatónak.

A 2024-es hazai olimpia számokban
0,3 százalékkal nagyobb GDP növekedés
19 ezer új munkahely átlagosan évente
100 ezer új munkahely összesen 2017 és 2025 között
1,5 millió külföldi turista érkezhet hazánkba az olimpia idején
774 milliárd forintba kerülne az ötkarikás játékok megrendezése
1100 milliárd lenne az összbevétel