Várólistás kérdőjelek - Egyezkedő kórházak

Publikálás dátuma
2015.06.11 07:00
Illusztráció FOTÓ: Getty Images, Christopher Furlong
Fotó: /
A kormány nem tud rendet tenni az egészségügyi rendszerben, de a betegek haragját próbálja elkerülni, mert ha nemcsak az ápolók és orvosok mennének ki az utcára, hanem a páciensek is, annak már komoly politikai következményei lehetnének. A kedélyek csillapításának egyik eszköze a műtéti várólisták csökkentésére hozott új szabály, amely egyrészt az intézménynek engedélyezett keretszám fölött is lehetővé teszi műtétek elvégzését, másrészt megengedi a beteg átirányítását más kórházakba.

Kérdésünkre, hogy a rendelet elfogadása összefügg-e a Megyei Egészségügyi Irányítási Bizottságok létrehozásával, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) úgy válaszolt, hogy a program tervezése még ezek működésének megkezdése előtt elindult, de a bizottságoknak valóban az egyik legfontosabb feladatuk, hogy egyeztessenek a többletműtétek megszervezéséről. A várólista csökkentési programhoz társított 5 milliárd forint fedezi azokat a beavatkozásokat, amelyeket a volumenkorláton felül végez el egy intézmény, sőt ezeket tíz százalékkal megemelt értéken számolhatják el.

Ezt azért hangsúlyozza az OEP, mert eddig a kereten túli műtétek árának csak negyedét kapta meg a kórház. A pluszpénzzel remélik elérni, hogy a kisebb műtétekre 2-3 hónapot, a nagyobb műtétekre legfeljebb 6 hónapot kelljen várni, de azért az intézmények nem kapnak teljes szabadságot a jelentkezők fogadásában. Az OEP megadja minden kórháznak azt a darabszámot, amennyivel túlmehetnek az eredeti keretükön. Nem lesz értelme ennél is többet vállalni, mert csak a központilag megszabott plusz beavatkozásokat fizeti emelt összeggel a biztosító.

A műtétek alapdíja évek óta nem változott, holott a szakma egybehangzóan a 150 ezer forintos összeg tarthatatlanságára vezeti vissza a tartozások újratermelődését. Az egészségbiztosító szétküldte minden intézmény kapcsolattartójának elérhetőségét, így a kórházak a beteg beleegyezésével maguk szervezik meg az átirányítást, ha náluk a páciens számára elfogadhatatlan hosszú lenne a várakozás.

Áll a bál a kamarában
Lemondásra szólítják fel a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetőit a felügyelőbizottság tavaly februárban lemondott tagjai, mert az Állami Számvevőszék (ÁSZ) napokban nyilvánosságra hozott jelentése több hiányosságot tárt fel a köztestület gazdálkodásában. Az fb hasonló megállapításokra jutott tavaly év elején, de Éger István elnök szakszerűtlennek nevezte tevékenységüket, mire az egész testület lemondott.
A vita azóta is tart, a volt felügyelők vizsgálatot kezdeményeztek a köztestület ellen az ÁSZ-nál és az adóhatóságnál, a kamara szabálytalan adatkezelése miatt pedig büntetőfeljelentést is tettek, a pert első fokon megnyerték. A Népszabadság számol be róla, hogy a Bánki Magdolna korábbi felügyelőbizottsági elnök ellen indított etikai eljárást megszüntették, de a döntés ellen a MOK elnöke fellebbezett.

Szerző
2015.06.11 07:00

Bevándorláspárti seftelőknek nevezte az ellenzéket Menczer Tamás

Publikálás dátuma
2019.01.21 21:31
Menczer Tamás
Fotó: Népszava/
Soros György, abnormálisan viselkedő uniós tagállamok, színtiszta politikai támadás - fejtegette a köztévé műsorában „ Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.”
A Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára szerint az ellenzék az "összefogósdival" bizonyítja, hogy alkalmatlan az ország vezetésére. Menczer Tamás az M1 csatorna hétfő esti műsorában ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Judith Sargentini, az Európai Zöld Párt képviselője Brüsszelben együtt demonstrált magyar ellenzéki pártok politikusaival – írja a KKM, a távirati iroda hírét idézve.
Menczer Tamás szerint ha bármelyik ellenzéki párt alkalmas lenne az ország vezetésére, az önállóan megméretné magát, most viszont abban bíznak, hogy "összefogással a sok alkalmatlanból lehet egy alkalmas, Soros György és a brüsszeli bevándorláspáti politikusok segítségével", de egy nyilvánvalóan nincs így. Ami zajlik, az Menczer Tamás szerint "bevándorláspárti seftelés", amelyben Magyarország biztonságát az ellenzék aprópénzre és politikai hatalomszerzésre akarja cserélni. Ahmed H. ügyével kapcsolatban az államtitkár azt mondta, egy normális világban az uniós tagállamok és intézmények szolidaritást vállaltak volna Magyarországgal, hiszen egy olyan terroristát ítélt el a bíróság, aki a határra és a határt védő magyar rendőrökre támadt. Ehelyett Judith Sargentini vezetésével a bevándorláspárti képviselők Ahmed H. mellett demonstráltak, a Sargentini-jelentésben pedig az szerepel, hogy Ahmed H. csak a családját akarta segíteni, de a magyar hatóságok elítélték. Ez a hazugság is bizonyítja, hogy Magyarországgal szemben minden esetben "színtiszta politikai támadás" folyik, korrekt eljárásról soha nem beszélhetünk. Bár minisztériumi közlemény erre nem tér ki, az elítélt Ahmed H. szintén pereli a magyar államot, amiért a nemzeti konzultációban úgy nevezték elítéltnek, hogy ügyében akkor még nem is született jogerős ítélet. Ha pedig bevándorláspárti seftelésről beszélünk, a bevándorlásból főleg a kormányközeli érdekkörök húztak hasznot, nem is keveset a letelepedési kötvényeladás révén; a kötvényekből ráadásul nemzetközileg körözött személy is vásárolt, Atiya Khouryn – Aszad pénzembere. A Transparency International hvg.hu által idézett számításai szerint Magyarország 30 milliárd forintot bukott a kötvényügyleten, Fidesz-közeli cégek viszont több tízmilliárdot kerestek. A kötvényvásárlással pedig közel 20 ezer harmadik országból érkező -közel-keleti, orosz, kínai – állampolgár jutott magyar vízumhoz.
2019.01.21 21:31

"Eltűntek az utcáról a hajléktalanok, mi pedig megnyugtatjuk magunkat"

Publikálás dátuma
2019.01.21 20:12
A fagyhalál áldozataira emlékeztek gyertyagyújtással a Kossuth téren
Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Ha a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionokra, lenne pénz a hajléktalanellátásra is - hangzott el azon a beszélgetésen, amelyen a hajléktalanságot vitatták meg egyházi személyiségek és tudományos kutatók.
A legnagyobb baj az, amiért tényleg nagyon szégyellem magam, hogy katolikus templomaink többségében nem is beszélünk a hajléktalanságról – jelentette ki „bűnbánati hozzászólásában” Beer Miklós váci püspök. Közlése szerint ugyanakkor a katolikus egyházban is megtalálhatók a karitász, a segítségnyújtás szép példái.
A hajléktalanság volt a témája annak a fórumnak, amit Kamarás István vallásszociológus moderálásával hétfő este tartottak a Deák téri evangélikus gyülekezeti teremben. Ferge Zsuzsa szociológus felhívta rá a figyelmet, hogy a törvény szerint az állam célja a lakhatás biztosítása, de a jogszabály konkrétumot nem tartalmaz. Első lépésként azt kellene elérni, hogy a lakhatás ne egy „távoli valami”, hanem állampolgári jog legyen. A szociológus kifogásolta, hogy megszűnt az állami normatív lakásfenntartási támogatás. 2010 óta az önkormányzatok nagyjából 10 ezer kilakoltatást hajtottak végre. Az eladósodottak száma nőtt, az önkormányzati lakások száma csökkent. Ferge Zsuzsa bírálta a baloldali pártokat is, amiért keveset foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel.
Iványi Gábor lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője példátlannak nevezte, hogy az állam egyenesen bünteti a hajléktalanságot, börtönnel fenyegeti a fedél nélkül élőket. Az eljárás – azon túl, hogy embertelen és elfogadhatatlan – anyagi szempontból is érthetetlen. Hiszen a menhelyi ellátásra napi 1500-1600 állami forintot költenek fejenként, a börtönök esetében ennek többszöröséről, minimum 5 ezer forintról lehet beszélni.

– Eltűntek az utcákról és aluljárókból a hajléktalanok, mi pedig, jól öltözött emberek, megnyugtatjuk magunkat. Pedig ezzel nem oldódott meg semmi
 – hangsúlyozta Beer Miklós. A katolikus püspök szerint a világon nincs, és nem is volt soha olyan állam, amely tökéletesen megszüntette volna a társadalmi problémákat. Meggyőződése azonban, hogy a megoldást közösen kell keresnünk. – Állam és állam között nagy különbségek vannak – utalt a skandináv modellre Ferge Zsuzsa. A szociológus biztos abban, hogy – ha egyszer a kormány 200 milliárdot képes költeni stadionépítésekre – lenne pénz Magyarországon a lakhatás támogatására, a hajléktalanság megelőzésére is. Kamarás István erre megjegyezte: 
van olyan katolikus egyházmegye, amely nem hajléktalanszállót, hanem stadiont épít.
A magyarországi hajléktalanellátás a rendszernek az a szintje, ahova minden kezeletlen probléma leszivárog – állapította meg Iványi Gábor. Az államok közötti különbségeket érzékeltetve elmondta, hogy a szervezete fenntartásában működő főiskola kollégiumi épületet „gondolkodás nélkül” elcserélné arra a hajléktalanszállóra, amit Hollandiában látott. Ferge Zsuzsa derültséget keltve így foglalta össze a fórum tanulságait: meg kell változnia a társadalomnak, az egyházaknak – és nekünk magunknak is. 

A fagyhalált szenvedettekre emlékeztek

"Szeptember hideg napjai és január 19. között 78-an szenvedtek fagyhalált. Túlnyomó részt saját fűtetlen otthonukban, vagy kórházba kerülésük után, mert már nem tudtak rajtuk segíteni. Ők azok, akiknek nem jutott tűzifa, vagy annyi erejük sem maradt, hogy felaprítsák. Sokan a szabad ég alatt hűlnek ki, mert a hajléktalanszállókon uralkodó áldatlan állapotok és a kintlét között az utóbbit választják, hiszen választani csak e kettő közül lehet!" Ezt Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum alapítója mondta azon a hétfői Kossuth téri rendezvényen, amelyen a fagyhalál miatt elhunytakra emlékeztek. A szervezet vezetője ugyanakkor arra nem tért ki, milyen statisztika alapján kalkulálnak a 78 áldozattal.

2019.01.21 20:12