Várólistás kérdőjelek - Egyezkedő kórházak

A kormány nem tud rendet tenni az egészségügyi rendszerben, de a betegek haragját próbálja elkerülni, mert ha nemcsak az ápolók és orvosok mennének ki az utcára, hanem a páciensek is, annak már komoly politikai következményei lehetnének. A kedélyek csillapításának egyik eszköze a műtéti várólisták csökkentésére hozott új szabály, amely egyrészt az intézménynek engedélyezett keretszám fölött is lehetővé teszi műtétek elvégzését, másrészt megengedi a beteg átirányítását más kórházakba.

Kérdésünkre, hogy a rendelet elfogadása összefügg-e a Megyei Egészségügyi Irányítási Bizottságok létrehozásával, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) úgy válaszolt, hogy a program tervezése még ezek működésének megkezdése előtt elindult, de a bizottságoknak valóban az egyik legfontosabb feladatuk, hogy egyeztessenek a többletműtétek megszervezéséről. A várólista csökkentési programhoz társított 5 milliárd forint fedezi azokat a beavatkozásokat, amelyeket a volumenkorláton felül végez el egy intézmény, sőt ezeket tíz százalékkal megemelt értéken számolhatják el.

Ezt azért hangsúlyozza az OEP, mert eddig a kereten túli műtétek árának csak negyedét kapta meg a kórház. A pluszpénzzel remélik elérni, hogy a kisebb műtétekre 2-3 hónapot, a nagyobb műtétekre legfeljebb 6 hónapot kelljen várni, de azért az intézmények nem kapnak teljes szabadságot a jelentkezők fogadásában. Az OEP megadja minden kórháznak azt a darabszámot, amennyivel túlmehetnek az eredeti keretükön. Nem lesz értelme ennél is többet vállalni, mert csak a központilag megszabott plusz beavatkozásokat fizeti emelt összeggel a biztosító.

A műtétek alapdíja évek óta nem változott, holott a szakma egybehangzóan a 150 ezer forintos összeg tarthatatlanságára vezeti vissza a tartozások újratermelődését. Az egészségbiztosító szétküldte minden intézmény kapcsolattartójának elérhetőségét, így a kórházak a beteg beleegyezésével maguk szervezik meg az átirányítást, ha náluk a páciens számára elfogadhatatlan hosszú lenne a várakozás.

Áll a bál a kamarában

Lemondásra szólítják fel a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezetőit a felügyelőbizottság tavaly februárban lemondott tagjai, mert az Állami Számvevőszék (ÁSZ) napokban nyilvánosságra hozott jelentése több hiányosságot tárt fel a köztestület gazdálkodásában. Az fb hasonló megállapításokra jutott tavaly év elején, de Éger István elnök szakszerűtlennek nevezte tevékenységüket, mire az egész testület lemondott.

A vita azóta is tart, a volt felügyelők vizsgálatot kezdeményeztek a köztestület ellen az ÁSZ-nál és az adóhatóságnál, a kamara szabálytalan adatkezelése miatt pedig büntetőfeljelentést is tettek, a pert első fokon megnyerték. A Népszabadság számol be róla, hogy a Bánki Magdolna korábbi felügyelőbizottsági elnök ellen indított etikai eljárást megszüntették, de a döntés ellen a MOK elnöke fellebbezett.