Szigetvári: 2004-ben leszerepelt a teljes belpolitika

Az Együtt - a Korszakváltók Pártja elnöke szerint a 2004-es népszavazáson a teljes magyar belpolitika egyszerre szerepelt le, jobboldal és baloldal egyaránt, amikor rosszul feltett kérdésekre rossz válaszokat adott. Szigetvári Viktor pártelnök az MTI-hez eljuttatott közleményében Lázár János csütörtöki szavaira válaszolt.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnöknek és volt kampányfőnökének, az Együttet vezető Szigetvári Viktornak az probléma, ha határon túli magyarok jönnek az országba, azzal viszont nincs bajuk, ha afrikai vagy koszovói illegális bevándorlók akarnak jönni. Ez nehezen feloldható ellentét - jelentette ki, hozzátéve: a mostani tiltakozások szervezői 2004-es viselkedésük alapján hiteltelenek.

Szigetvári Viktor válaszában úgy fogalmazott: amikor a Fidesznek nyilvánvalóan nincs igaza és sarokba szorul, akkor politikusai személyeskedő vádaskodásba kezdenek és hazugságokat terjesztenek politikai ellenfeleikről, ahogy ezt csütörtökön Lázár János is tette. Hangsúlyozta, hogy az életrajzában nincs titok, 2004-ben nem felelt azért, amivel a miniszter megvádolta. A 2004-es népszavazáson a teljes magyar belpolitika egyszerre szerepelt le, jobboldal és baloldal egyaránt, amikor rosszul feltett kérdésekre rossz válaszokat adott - fogalmazott. A múltban elkövetett hibák nem mentik föl a Fideszt a jelenben elkövetett bűnei alól - teszi hozzá.

A figyelemelterelő és gyűlöletet szító kampányt a kormánynak le kell állítania, ameddig ezt nem teszi, az Együtt folytatni fogja azt a polgári engedetlenséget, amelybe belekezdett - szögezte le Szigetvári Viktor.

Szerző
2015.06.11 19:46

Egyre durvább a kórházak eladósodása

Publikálás dátuma
2018.11.19 06:25

Fotó: Népszava/
Újabb ötmilliárddal nőtt októberben a kórházak eladósodása.
Az októberi több mint ötmilliárdos növekménnyel a magyar kórházak tartozása már 51 milliárd forinthoz közelített a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adatai szerint - írja a napi.hu.  Jelenleg sem hivatalos, sem pletykaszintű információ nem kering arról, miként és mikor akarja az állam kiegyenlíteni a már felhasznált termékek, eszközök, szolgáltatások árát, miközben a gazdaság kiváló teljesítményéről szóló hírek alapján ehhez minden feltétel adott lenne. Nem rejt különösebb meglepetést a friss adóslista: a sort 3,2 milliárd forinttal a Péterfy Sándor utcai kórház vezeti, ahol egy hónap alatt 462 millió forint értékű lejárt számla kifizetését halasztották el. A másodiknak felzárkózott a március végén még nulla forint adóssággal rendelkező, október végére 2,73 milliárdnyi adósságot felhalmozó Honvédkórház, ahol csak az október 776 millió forinttal gyarapította az állományt. Kétmilliárd fölötti a tartozása két nagy megyei intézménynek is, a Békés megyei kórháznak és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Hetényi Géza kórháznak. Alig néhány tízmillióval marad el az adóslista élén állóktól a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem tartozása, nyomukban a mintegy 1,9 milliárdos adósságot maga előtt görgető Szegedi Tudományegyetemmel. További tíz fekvőbeteg-ellátó intézmény tartozik egyenként 1-2 milliárd forint közötti összeggel. A beszállítókat képviselő Orvostechnikai Szövetség szerint a cégek már hetekkel ezelőtt jelezték, hogy októberben meglódult a lejárt kintlévőség-állományuk és durvább lett a kórházak nem-fizetése. Ebben a levélben jelezték, hogy az év végi, egyösszegű adósságkonszolidáció helyett az ellátórendszer megfelelő és kiszámítható finanszírozására lenne szükség . Iparági információk szerint egyes cégeknek kötelesek fizetni a kórházak, akár a többiek kárára is. A jelenlegi helyzet nem csak a tavaly októberinél nagyobb adósságállomány miatt tanúskodik romló állapotról - kommentálta a friss számokat a gazdasági portálnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára.
Szerző
2018.11.19 06:25

Betiltás szélén az állami kukaholding

Publikálás dátuma
2018.11.19 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Még mindig zajlik a vita a hulladékpénzek visszatartásával vádolt kukaholding és könyvvizsgálója között, így ma már a cég betiltása a tét.
Évi 120 milliárdos becsült bevétele mintegy harmada, nagyjából 40 milliárd forint tavalyi elszámolásán kaphatott össze az állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. és könyvvizsgálója, a Moore Stephens K-E-S Audit Kft. - értesült a Népszava. Az állami társaság ezért még mindig adós május végi leadású tavalyi mérlegbeszámolójával. A lépés elodázásával ennyi idő után a cégek már adószámuk bevonását, vagyis megszüntetésüket kockáztatják – tájékoztatta lapunkat – a konkrét ügytől hangsúlyozottan függetlenül - Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Szerinte előrelépés híján a társaság további működése akár az év vége előtt is ellehetetlenülhet. Ezt figyelmeztetések, illetve bírság is megelőzi. Egy másik könyvviteli szakértő a lehetséges betiltást legkorábban a jövő év elejére jósolta. Utóbbi szerint az országos hulladékszállításért felelős társaság „államérdekre” hivatkozva eséllyel kérheti az adóhatóság türelmét. Zara László ezt cáfolta: bár levelet bárki írhat, eme határidőkben a hivatalnak nincs mozgástere – szögezte le. Lapunk értesülései szerint a feloldhatatlan ellentmondások a vitatott tételek szabályos nyilvántartása kapcsán buktak ki. A kormányközeli Garancsi István üzleti partnereitől mintegy egymilliárdért beszerzett számlázási rendszerük hibái miatt évente körülbelül tízmilliárd forint be se folyik.   A számlázási rendszer hibáinak betudható hiány ugyanakkor az elmúlt évek során halmozódva már több tízmilliárdosra dagadt. (Egy forrásunk emögött nem szándékosságot vagy bűncselekményt, hanem amatőrizmust feltételez.) A viták nyomán az NHKV könyvvizsgálója ismereteink szerint úgynevezett korlátozó véleménnyel kívánta ellátni a beszámolót. Ehhez a társaság vezetősége nem járult hozzá. Állítólag ugyanakkor a megszűnésveszély árnyékában hamarosan mégis tervezik a mérleg leadását. Habár az ügy mutat némi hasonlóságot a szintén állami MVM késve leadott mérlegével – ahol a KPMG nem adta nevét ötmilliárd eltüntetésének lepapírozásához, ezért a beszámolót új könyvvizsgáló láttamozta -, a papírok szerint itt változatlanul a Moore Stephens K-E-S a partner. Szakértőink abban egyetértettek, hogy a könyvvizsgáló semmiféle nyomás alá nem helyezhető, annak ragaszkodnia kell az ellenőrzés szakmai szabályaihoz. (Abban viszont véleménykülönbség mutatkozott, hogy a cégvezetés egyoldalúan szakíthat-e a neki nem tetsző auditorral.) Zara László hozzátette: bár a viták konkrét részletei titkosak, panasz esetén a kamara is folytathat vizsgálatot. Az egyesületi elnök felhívta a figyelmet: a leadott vélemény fajtája már nem befolyásolja a cég működésének jogi feltételeit. Így se az, ha a könyvvizsgáló a pontos képet nem befolyásoló figyelemfelhívással látja el a dokumentumot, se az, ha – korlátozó záradék esetén – csak a gazdálkodás egy körülhatárolható része tisztázatlan, se az, ha a gondok nagyságrendje miatt elutasító véleményre lenne szükség. (A két szakértő abban se értett egyet, hogy ennek léteznek-e egyértelmű feltételei.) Ám eme nyilvános irat tartalma erőteljesen befolyásolja például a későbbi hitelfelvételi lehetőségeket. (Az NHKV 2016-ban 10-10 milliárdos hitelt kapott akkori tulajdonosi joggyakorlójától, az állami Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől - MNV - és az MKB Banktól. A kukaholding a kormányfői strómanként számon tartott Mészáros Lőrinc érdekkörébe került hitelintézetnél értesülésünk szerint tavaly húszmilliárdos rulírozó hitelkeretet is nyitott.)

Vezetési válság

A kialakult helyzetet súlyosbítja, hogy az áprilisi parlamenti választások után az NHKV addigi elnök-vezérigazgatóját, Weingartner Balázst kinevezték az újonnan alapított Innovációs és Technológiai Minisztériumnak az NHKV szakmai felügyeletét is ellátó fenntarthatósági államtitkárává. Ugyan Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter legelső, júniusi rendeletével az MNV-től magához vonta az NHKV feletti tulajdonosi joggyakorlást, a cégnek máig nincs kinevezett vezérigazgatója. Sőt, ismereteink szerint ma már szinte minden kifizetést a tárca nélküli miniszter stábja engedélyez.

Súlyos pénzhiány

Az NHKV közel három éves fennállása óta egyre szaporodnak a válságjelek a hulladékszektorban. Ennek elsődleges okaként azt emlegetik, hogy a számlázást végző kukaholding csak a szükséges források töredékét biztosítja a begyűjtést továbbra is ténylegesen elvégző önkormányzati hulladékcégeknek. Azóta több száz település kisebb szállítója vonult le és adta át – a katasztrófavédelem közvetítésével – a feladatot egy nagyobbnak. A pénzhiány miatt ugyanakkor ma már a legnagyobbak is teljesítőképességük határán tartanak. Így három hete Pest megye északkeleti részén és Nógrád megyében 340 ezer ember szemétszállításáért felelős Zöld Híd is leállt. Tekintve, hogy ennek feladatait önként már senki se vette át, a kukákat most a cég eszközeivel, saját anyagi forrásaiból a katasztrófavédelem üríti. Míg a Fidesz a leállást egyszerűen - de hívei számára elfogadható módon - elintézte azzal, hogy a Zöld Híd egykor közel állt az LMP-hez, a pénzhiány okának tűnő NHKV – ami az említetteken kívül tisztázatlan módon az állami költségvetésből is évi közel tízmilliárdhoz juthat – lapunk megkereséseire nem reagál.

2018.11.19 06:00
Frissítve: 2018.11.19 06:00