Az igazságügyit tárca parlamenti államtitkára fontos feladatnak nevezte az egészséges testi és lelki fejlődés biztosítását, a védelem megszervezését, a veszélyeztetettség megelőzését. Ennek egyik eszközeként a büntetőjogot jelölte meg. Répássy Róbert szólt arról is, hogy az ET-egyezményt 2007-ben 47 tagállam írta alá és már 36-an ratifikálták, Magyarország pedig 2010-ben csatlakozott hozzá, a javaslat javítja a potenciális bántalmazók kiszűrését, rendezi az elkövetők adatainak államok közötti továbbításának kérdését és szankciókat is meghatároz. az államtitkár megjegyezte: a parlament 2014 végén ezen is túlmutató szabályozást fogadott el, amikor kimondta, hogy nem évülhetnek el a 18 évnél fiatalabbakat szexuálisan bántalmazók tettei.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka célként fogalmazta meg a gyermekek szexuális kizsákmányolásának, zaklatásának megelőzését, az áldozatok jogainak védelmét, ellenőrző mechanizmusok kialakítását. Úgy vélte: mindennek az alapja a jelzőrendszer jó működése, az óvodai, iskolai, oktatási szakemberek, védőnők, gyermekorvosok, rendőrök és bírósági szakemberek együttműködése. Értékelése szerint Magyarországnak e téren sok tennivalója van. Az ellenzéki politikus részletesen ismertette a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazásra vonatkozó ombudsmani jelentést, s a jelzőrendszer megerősítését, a civil szervezetek bevonását és a közvélemény széles rétegeinek felhívását szorgalmazta. Pártja nevében közölte, hogy támogatják az egyezmény kihirdetését, ugyanakkor még mindig úgy tartják, hogy többre van szükség.
Szél Bernadett (LMP) szerint éppen ideje volt az egyezmény ratifikálása, mert állítása szerint Magyarországon minden tízedik gyermeket éri szexuális inzultus. Rámutatott arra is: a prostituáltak átlagosan 14 éves koruktól kerülnek ilyen élethelyzetbe. Alaposan meg kell vizsgálni, miért működik ilyen rosszul a gyermekvédelem rendszere - értékelte, hozzátéve: sokan - pedagógusok, védőnők - nem ismerik fel a gyermekbántalmazást, vagy bizonytalanok abban, mit kell tenniük. Ennek ellenére szerinte a kormány nem lép fel hatékonyan a probléma ellen. Az újabb áldozattá válás megelőzése és a terápia sem biztosított számos, akár családban, akár intézetben szexuális bántalmazást elszenvedő gyermek számára. Az esetek elkerülése érdekében azonnal meg kell erősíteni a gyermekvédelmi rendszert, amelyhez forrásokat kell biztosítani - szorgalmazta. Emellett oktatási programokat is sürgetett számukra, de az ezzel foglalkozó civil szervezetek támogatását is szorgalmazta.
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt politikusa, független parlamenti képviselő fontosnak ítélte az egyezmény ratifikálását, mert azt követően a kormányzatot felelősségre lehet vonni a gyermekek szexuális bántalmazása elleni szabályok betartatásáért. Ugyanakkor szerinte egyes területeken nem hoz előrelépést az egyezmény, mert nem lehet azt végrehajtani. Hiányolta az információkat, az adatgyűjtést, amelyek nélkül nem tudható, hol kell beavatkozni, de a megelőző tájékoztatást is. Fontosnak tartja a szakemberek képzését, de a legnagyobb probléma szerinte az áldozatok terápiás utókezelésének hiánya.
