Előfizetés

Bajban van a Fonó, állami segítségre vár

Publikálás dátuma
2015.06.12. 15:39
Forrás: Facebook/Fonó
Az idén húszéves és sikeresen működő Fonó Budai Zeneház kinőtte magát, ősszel eléri teljesítőképessége határát, a továbblépéshez, a két évtizedes küldetés folytatásához állami mecenatúrára van szükség - mondta a Fonó igazgatója pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.

Horváth László kiemelte: a zeneház a nép- és világzene vezető produkcióinak ad otthont, fesztiválokat szervez és még mindig képes CD-ket is eladni. "Egy kiemelt állami mecenatúra esetén más helyszínen is tudnánk tevékenykedni, fel tudnánk újítani húszéves épületünket és megduplázhatnánk dolgozóink létszámát".

A sajtótájékoztatót a Fonó szervezésében szerdán kezdődött és vasárnapig tartó Budapest Folk Fest egyik helyszínén, a Nagytétényi Kastélymúzeumban tartották, ahol az elmúlt évek sikeres CD-i után platina- és aranylemezeket vehettek át a Csík Zenekar tagjai, valamint Lajkó Félix.

"Jólesik a szeretet" - Díszdoktori címet vett át Kertész Imre

Publikálás dátuma
2015.06.12. 15:35
Fotó: Sean Gallup/Getty Images
Díszdoktori címet vett át az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem képviselőitől pénteken Budapesten.

A doctor honoris causa címmel az egyetem Kertész Imrének az élet erkölcsi értékeinek népszerűsítéséhez hozzájáruló munkássága előtt tiszteleg - mondta el Tatiana Danescu, a román felsőoktatási intézmény rektorhelyettese a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházában megrendezett eseményen, amelyen megjelentek a román, az osztrák és a svéd budapesti nagykövetségek képviselői is.

Hozzátette: a titulust olyan rangos személyek érdemlik ki, akik tevékenységüket az emberiség szolgálatába állították, elkötelezettséget, önzetlenséget és személyes áldozatot tanúsítva.

A díszdoktori laudációban az egyetem bölcsészkarának dékánja, Iulian Boldea Kertész Imrét a világirodalom és kultúra kiemelkedő alkotójának, korunk lelkiismeretének nevezte, külön megemlékezve a Sorstalanság és A kudarc című regényeiről.

Ferencz Győző, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, a díj érzése szerint nem csupán Kertész Imre kivételes irodalmi teljesítményének szól, hanem felfedezhető mögötte a barátság, a jóakarat, az európai egység gondolata, valamint a múltunk és jelenük kritikus vizsgálatának igénye is. "Nehéz túlbecsülni ennek a díszdoktori címnek a fontosságát" - vélte.

"Én itt csak magamat és a barátaimat képviselem, jól esik a szeretet" - fogalmazott a Nobel-díjas író, hozzátéve, hogy "önmagában nem nagy ügy", hogy kitüntetést kapott. Ugyanakkor kemény szavakkal hangsúlyozta a kelet-európai nemzetek együttműködésének fontosságát is egy olyan világban, amikor "gyilkolják, lelövöldözik, tűzbe és olajba zúdítják az embereket".

Kertész Imre kifogásolta, hogy egyetlen magyar kulturális vagy állami intézmény képviselete sem jelent meg a román egyetem által rendezett ünnepségen, pedig - mint fogalmazott - Franciaország és Németország második világháború utáni közeledése követendő példát jelenthetne a régió számára is. "Nem értem ezt a kelet-európai csökönyösséget" - jegyezte meg.
    

A Petru Maior Egyetem díszdoktori címére az 1929-ben született és 2002-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Kertész Imrét az intézmény doktori iskolája és irodalmi tanszéke terjesztette fel, amely indoklásában az irodalmárt olyan nagyszabású személyiségnek nevezte, akinek írói stílusára a "realista megjegyzések, keserű irónia, politikai támpontok, történelmi és filozófiai elemek" jellemzőek.

Nagy csata a görzi hídfőnél

Publikálás dátuma
2015.06.12. 09:53

Az olaszok valamennyi támadását visszaverték. Az Isonzó-arcvonalon a tüzérségi harc még tart. Száz éve írtuk az olasz frontról.

Tirol és Karinthia határán, valamint Görz—Gradiska területén már nagy harcok folynak. Az olaszok roppant erőfeszítéseket tesznek, hogy, előrejussanak, de minden igyekezetük hajótörést szenved a monarchia katonáinak kemény ellentállásán. A leg-újabb hivatalos jelentés közli, hogy az olaszokat minden ponton megverték. Nemcsak az Isonzó mentén, hanem a határokon is.

A görzi hídfőnél vívott harcban az ellentámadás annyira megzavarta ükét, hogy rendetlen futásban kerestek egérutat. Amikor elvonultak, száz olasz halott feküdt a csatatéren; a menekülők azonkívül sok fegyvert és ezerszámra töltényeket szórtak el. Egyhelyütt 119 olasz katona fogságba is került. Landronál éjszakai támadással próbáltak maguknak az olaszok utat törni, de ez is kudarccal végződött. Visszavonulásra kényszerítették őket. Egyébként ágyúharcok is folynak a határon és az Isonzó körül.

Tegnapelőtt és tegnap az olaszok az összes arcvonalunkon ellenünk intézett valamennyi támadását visszavertük. Egy újabb előretörésük, amely a görzi hídfő egy része ellen irányult, dalmát Landwehr-csapatok tüzében összeomlott. Szintoly eredménytelen maradt az ellenségnek Ronchitól északra ellenünk intézett egy támadása.

Az Isonzó-arcvonalon a tüzérségi harc még tart.

A karinthiai határon tegnap délután az ellenségnek a Reisskofel ellen intézett egy erősebb és a Volay-tónál ellenünk intézett egy gyöngébb támadását visszavertük.

Tirolban egy Cortina d'Ampezzonál betört olasz dandárnak előretörése Peutelstein melletti állásainkon összeomlott. E vidéken ellenünk intézett támadások éppúgy, mint a Ladronál vívott éjjeli harcok, szintén az ellenség visszavonulásával végződtek.

A többi tiroli határterületen szakadatlan ágyúharcok és ránk nézve sikeres apróbb csatározások folynak.

Az olaszok a görzi hídfő ellen újra heves rohamot intéztek az éjszaka, de dalmát népfölkelők ellentámadására rendetlenül megfutottak. 100 halottat számláltak a csatatéren és 80 fegyvert meg 15.000 darab elhányt töltényt. A Ronchitól északra terjedő egész folyóvidéken ágyúpárbaj folyik. A karinthiai határon két erős támadást tökéletesen visszavertünk. Cortinotól északra egy olasz brigád támadott, de Peutelsteinnél veszteségekkel visszavonult. Kisebb csatában Cotnatól északra, Gortrest falunál 2 tisztet és 117 katonát fogtunk el, valamennyien az 53. számú ezredből valók.

Népszava 1915. június 12.