"Szerettük volna Pákh urat meggyőzni ezzel a barátságos lépéssel, hogy minden körülmények között érdemes megállapodni a magyar állammal" - mondta Lázár János miniszter, megszerzésekért felelős kreatív kormányhivatalnok. Nem voltunk sportszerűek - mondta még - de a sportszerűséget a magyar kormány le is szarja, ha kell neki valami. Tegnapelőtt a manyupok, tegnap egy megkerülhetetlen szellemi termék, ma egy Munkácsy festmény. Mindegy mi az, ha kell akkor kell és kész, ha nem adják önként és annyiért amennyit a kormány rászán a bulira, akkor jön Lázár és elintéz.
Nem lehet(ne) ellopni a manyupokat az Alkotmánybíróság nyöszörgése nélkül? János ír egy módosítót, az AB a jövőben kushad a sarokban, ha költségvetési dolgokról van szó, és tádám!, máris lehet kitalicskázni a 3000 milliárd felhalmozott lovettát. (...) Pákh Imre visszautasította a visszautasíthatatlan ajánlatot, amit a Golgotára tettek neki? Minden joga megvolt hozzá, elvégre az övé. Nevezhetik kapzsinak vagy bárminek, de ettől még a tulajdona felett szabadon rendelkezik. Aha, csak nem Magyarországon, ahol Lázár János megszerző úr hatásköre az ilyesmit intézni. Ha kell, bevallottan nem sportszerű lépésekkel. A védetté nyilvánítás utáni üzenete is "barátságos lépés", vagy mi. Pákh nem mondhatja, hogy ő nem szólt, és nem adhatja el mosolyogva a Golgotát ahelyett, hogy ráébrednie, bele is halhat aki az állammal és Lázárral üzletel.