bevándorlás;Orbán Viktor;menekültek;Kossuth Rádió;rádióinterjú;

2015-06-13 07:06:00

Orbán: jövő héten döntenek a határzárról

A kormány jövő szerdán hallgatja meg a belügyminiszter által javasolt megoldásokat és hozza meg döntését a bevándorlással kapcsolatban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Minden lehetőséget végigvesznek, a teljes fizikai határzár lehetőségét is – tette hozzá a kormányfő. Orbán beszámolt arról is, hogy a szerb és a magyar kabinet július elején tart csúcstalálkozót, ahol számba veszik a tisztázandó kérdéseket.

"Nem tartjuk helyesnek, hogy ránk küldik a menekülteket, már Szerbia területén fel kellene tartóztatni őket" – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: az Európai Unió költségén, de azon kívül kellene fogadóállomásokat kialakítani, és lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok eldönthessék, befogadják-e a belépni szándékozókat. A kormányfő elmondta: a schengeni határokat értéknek tekinti, amelyekhez még nem kell nyúlni, most a külső határok megerősítésére van szükség. Orbán a legnagyobb nehézségnek tartja és abszurdnak minősítette, hogy Görögország az unióban nem minősül biztonságos országnak, amelyen keresztül a bevándorlók egy jó része érkezik. Kijelentette: a visegrádi országok is egyetértenek Magyarországgal abban, hogy a problémát a görög határnál kell kezelni.

Tejfölösdobozzal dobtak meg egy plakátot
Megdobtak egy nemzeti konzultációs plakátot tejfölös dobozzal még június 8-
án, amit jelentettek a XV. kerületi kapitányság járőreinek, akik ezt nem vettek túl komolyan. Jelentési és intézkedési kötelezettség elmulasztása miatt vonhatják őket felelősségre

A miniszterelnök azt is mondta, elsősorban az embercsempészekhez szól a kormány bevándorlással kapcsolatos plakátkampánya, amelynek célja, hogy minden embercsempészhez, útvonaltervezőhöz és megélhetési bevándorlóhoz eljusson a hír: Magyarország az a hely, amelyet el kell kerülniük. Nem tudunk munkát adni a bevándorlóknak - szögezte le a kormányfő. Hozzátette, a plakátok azt is üzenik: nincs esélyed arra, hogy itt maradj, ez nem az a hely, ahol sikerülhet neked a boldogulás. Az emberek nagy többsége egyetért azzal, hogy a bevándorlás veszélyes, az "életszerűtlen" elméletet képviselő politikai erők azonban hangosabbak. A miniszterelnök a liberális értelmiség akcióit egy rendkívül kicsi, de hangos kisebbség képviseletének tekinti, amely azonban "teljesen szemben áll az élettapasztalattal". Hozzátette: a véleményüket joguk van elmondani, garázdasághoz azonban nincs joguk.

Orbán Viktor memorizál (bevándorlók, bevándorlók ) a Kossuth rádiós beszéd előtt MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor memorizál (bevándorlók, bevándorlók ) a Kossuth rádiós beszéd előtt MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A kormányfő szerint a plakátok megfogalmazása inkább enyhének mondható. Arra helyezi a hangsúlyt, hogy Magyarország nyitott és barátságos ország; nem azt mondja, hogy ide nem lehet jönni, hanem azt, hogy be kell tartani a törvényeket. A miniszterelnök az uniós nemzetállamokkal szembeni "tiszteletlen trükközésként" értékelte, hogy az Európai Bizottság egy a tagállamok kormányfőinek állásfoglalásával ellentétes megoldást szorgalmaz. Hozzátette, a kvótajavaslat olyan erős ellenállásba ütközött, hogy azóta más javaslatok is felmerültek.

Gianni Pittellának, az európai szocialisták frakcióvezetőjének üzenetére, amely szerint Európának vannak problémái, amelyek azért születtek, mert vannak olyan konzervatívok, mint Orbán Viktor, a kormányfő úgy felelt: azt kívánja minden európai országnak, különösen a szocialisták által kormányzottaknak, akiknek ez "a legnehezebben megy", hogy sikerüljön 3 százalék feletti gazdasági növekedést elérniük, valamint azt, hogy olyan arányban csökkenthessék a munkanélküliséget, mint Magyarország. Azt is kívánta nekik, hogy a költségvetést és az államadósságot érintően annyi bajuk legyen minden európai uniós országgal, mint Magyarországgal.

A tények
1. Tavaly valóban 3,6 százalék volt a GDP bővülése, elsősorban a 2007-2013-as uniós pénzügyi ciklus támogatási összegeinek pánikszerű fölhasználása miatt. 2010-ben a Fidesz választási győzelme után legalább egy évre befagyasztották az uniós pályázatokat és így a kifizetéseket is. Idén már nem éri el az ország a tavalyi kiugró GDP-adatot és jövőre már 3 százalék alattira jósolják az elemzők a bruttó hazai termék növekedését, mert kifutnak az előző támogatási ciklus pénzei, a 2014-2020-as ciklus forrásai pedig – a kormány késedelmes pályázati kiírásai miatt is – még nem nyílnak meg. A gazdasági növekedés legfontosabb motorja a nemzetközi autógyárak magyarországi leányainak teljesítménye, illetve 2014-ben a mezőgazdaságnak jó éve volt és az is hozzájárult a GDP bővüléséhez.
2. A munkanélküliség 8 százalék alá szorítása is csak trükkökkel sikerült. Így például százezernél is több azok száma, akik már minden szociális, munkanélküli ellátásból kiestek. Ők „eltűntek” az állam szeme elől. A foglalkoztatottak közé számítják a több mint 200 ezer közmunkást, akik nem növelik, hanem csökkentik a GDP-t, hiszen az adófizetők pénzén dolgoztatják őket, gyakran teljesen értelmetlen feladatokat adva nekik. Ezek a kiszolgáltatott emberek adót és járulékot sem fizetnek. A statisztikákba beleszámolják – bemondás alapján – azokat is, akik legalább egyszer 8 órát dolgoztak egy hónapban, illetve azokat is, akik egy évnél nem hosszabb ideje dolgoznak külföldön. Ha pedig haza jönne az a 300-400 ezer magyar állampolgár, aki jelenleg tartósan külföldön vállal munkát, a magyarországi munkanélküliségi ráta jócskán meghaladná a 10 százalékot.
3. A kormány valóban 3 százalék alá szorította a költségvetési hiányt, de ennek árát elsősorban a keményen dolgozó kisemberekkel fizettette meg az öt év alatt több mint ezer milliárdos megszorító csomagokkal. Az államadósságot még a magány-nyugdíjpénztárakból elkonfiskált 3 ezer milliárd forinttal sem sikerült tartósan csökkenteni. (B.T.)