Donald Tusk volt kormányfő „politikai sokként” értékelte a Varsóban történteket. Elárulta, hogy a heti brüsszeli csúcs margóján váltott néhány szót utódával. Tusk szerint ilyen drasztikus lépésre bátor és erős emberek szánják rá magukat. Ewa Kopacznak kétségkívül valamit lépnie kellett, hiszen a felmérések szerint még az sem kizárt, hogy a PO harmadik helyen végezhet a legnagyobb ellenzéki tömörülés, a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS), illetve a népszerű volt rockzenész, Pawel Kukiz protesztpártja mögött az ősszel, várhatóan októberben esedékes voksoláson. A Lengyelországot nyolc éve kormányzó PO népszerűsége megkopott, s ügyetlen kampánnyal elbukták az elnökválasztást. Bronislaw Komorowski államfő adottnak vette, hogy újraválasztják, túl későn kezdett el hajrázni.
Komorowski kezében az utolsó adu, hogy ő dönthet arról, mikor tartják a választást. A távozó köztársasági elnök utóda, a PiS képviseletében győzött Andrzej Duda augusztus 6-án teszi le a hivatali esküt, addig azonban ügyvezetőként még marad Komorowski. „Politikai földrengés” – a leköszönő államfő így minősítette a kormányban elindított változtatásokat. Komorowski hétfőn találkozik Kopacz kormányfővel és helyettesével, Janusz Piechonskival, hogy megbizonyosodjon felőle, a kabinet helyzete stabil. Mint sajtóértekezletén mondta, a választóknak jogukban áll követelni, hogy miniszterei után a kormányfő is mondjon le, a választás időzítésével ő ugyanakkor nem a válságot mélyítené, hanem stabilizálni akarja a helyzetet.
A PiS-t is magában foglaló Egyesült Jobboldal támogatná a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) javaslatát a parlamenti választások előrehozatalára, mondván, a kabinet elveszítette társadalmi támogatottságát, a következő négy hónap csak "időveszteség". Az SLD-nek ugyanakkor valójában aligha érdeke a korábbi szavazás, a felmérések szerint ha most lenne a választás, kérdéses, hogy egyáltalán átlépnék-e a parlamenti küszöböt. Kopacz kormányfő elvetette a voksolás előrehozásának lehetőségét. A Donald Tusk helyébe lépett volt egészségügyi miniszterasszony a leváltásokkal saját politikai függetlenségét igyekszik hangsúlyozni, de aligha lesz ideje arra, hogy érdemi változtatásokat indítson be. Lengyel sajtóértesülések szerint Kopacz második lépésben a PO vezetésében is változtatásokat kezdeményezhet.
A kormányválság közvetlen kiváltó oka a tavaly kirobbant lehallgatási botrány felmelegítése volt. Egy Zbigniew Stonoga nevű lengyel vállalkozót és bloggert előzetes letartóztatásba helyeztek, ő volt az, aki a napokban feltett a Facebookra több mint háromezer oldalnyi nyomozati anyagot a lehallgatásokkal kapcsolatban. Tavaly két varsói étteremben több mint 70 embert hallgattak le a pincérek közreműködésével, s a bizalmas beszélgetések átiratai a Wprost magazinban sorra napvilágot láttak. Azóta is sok a találgatás, kinek állhatott érdekében a tekintélyes közszereplőkre árnyékot vető botrány kirobbantása, elégedetlen kormánypárti politikusokat ugyanúgy gyanítottak mögötte, mint a hatalomváltás felgyorsítására törekvő ellenzékieket. Tusk akkori kormányfő sem zárta ki, hogy netán Oroszország szervezhette meg a profi lehallgatást, visszavágásként azért, mert Varsó keményen bírálta Moszkva Ukrajna-politikáját.
A kormányválság egyik nagy vesztese kétségkívül a nemzetközileg is "jegyzett" Radoslaw Sikorski, akinek az amerikai szövetségesekre tett megjegyzései miatt tavaly távoznia kellett a külügyi tárca éléről, most pedig a házelnöki posztról is leváltotta Ewa Kopacz. Mennie kellett Jacek Rostowskinak, a miniszterelnök befolyásos főtanácsadójának, illetve Jacek Cichockinak, a titkosszolgálatot felügyelő államtitkárnak is. A következő a sorban a főügyész, Andrzej Seremet lehet, akinek hivatalából a vizsgálati anyagok rejtélyes módon kikerültek. A főügyész leváltását ugyanakkor a PiS határozottan ellenzi.