Balatonszárszó;Farkasházy Tivadar;Szárszói talákozó;
2015-06-13 16:23:00
Szárszói találkozó XIV. - Terítéken a "Jobbik-jelenség"
A hagyományos szárszói találkozót tizennegyedik alkalommal rendezték meg szombaton Farkasházy Tivadar humorista kertjében a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával. Az eseményen újságírók, politikusok jelentek meg, köztük Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke is. A találkozón az összefogásról, a "Jobbik-jelenségről”, az alapjövedelemről, az előválasztás lehetőségéről és a magyar politikai rendszer külföldi párhuzamairól is szó esett. A rendezvényről készített képeinket ide kattintva nézheti meg!
Heller Ágnes filozófus volt a főszónok, akinek a fő mondanivalója az volt, hogy meg kell találnunk az azonosságokat, a különbözőségekkel pedig ráérünk akkor foglalkozni, ha újra demokratikus játékszabályok vannak Magyarországon. A filozófus azt mondta, hogy ma Magyarországnak nem karizmatikus vezetőre van szüksége, hanem hazafiakra. "Ma a hazafi az, aki mindent háttérbe szorít a haza üdvével szemben” - jelentette ki. Úgy fogalmazott: "Párthűség helyett vannak fontosabb dolgok, ma hűtlenek lehetünk a pártunkhoz, ha azt hisszük, ez az ország javát szolgálja. Különböző világnézet nem lehet akadálya az összefogásnak.”
Solymosi Frigyes akadémikus, a Nemzeti Kör tagja hozzászólásában azt mondta: szükségesnek tartja, hogy a bal- és jobboldali értelmiségiek találjanak lehetőséget arra, hogy időnként nem ellenségként, hanem barátként találkozzanak. "Vannak támogatott pártjaink, de van egy hazánk, és ezt kell szem előtt tartani” – jegyezte meg.
A magyar politikai berendezkedés kelet- és kelet-közép-európai párhuzamairól tartott kerekasztal-beszélgetésen Huncik Péter szlovákiai író, politikus arról beszélt, hogy a szlovák demokratikus erők a magyar baloldalhoz hasonlóan elaprózottak, ezért célszerűnek nevezte a kapcsolatkeresést a két politikai tömb között, a magyar-szlovák Híd-Mosttal például nincs kapcsolata a magyar demokratikus ellenzéknek – tette hozzá.
Vágó István a rendezvényen lapozza a Népszava szombati számát. FOTÓ: Vajda József/Népszava
Molnár Csaba (DK) európai parlamenti képviselő hozzászólásában kijelentette, hogy érdemi különbség van a magyar és a nyugat-európai kormányzati vagy ellenzéki szélsőségek között. "A Jobbikhoz hasonló párt, amely egyszerre lenne rasszista, antiszemita, idegengyűlölő, Amerika- és globalizációellenes, elfogadhatatlan politikai előképpel rendelkezik, és félkatonai alakulatot is fenntart, nincs még egy Európában" - mondta.
A Jobbik erősödéséről rendezett beszélgetésen Karsai László történész a két világháború közötti "nacionalista, antiszemita, idegengyűlölő" román Vasgárda példáját említette, amelynek aktivistái a falvakban, kisvárosokban azt mondták, nem kell programot hirdetni, csak azt kérdezték, miben tudnak segíteni. "Ezt teszi ma a Jobbik Magyarországon” – mutatott rá.
Róna Dániel, a Corvinus egyetem oktatója az Aktív Fiatalok Csoportja által a közelmúltban végzett kutatásra utalva azt mondta: az egyetemi hallgatók körében sokkal erősebb a protesthangulat, a Fidesz és az MSZP számukra „a régi, lejárt elitet” jelenti. A Jobbik-szavazók azonban nem feltétlenül rasszisták, hanem a Jobbik beszédmódja sokkal közelebb áll hozzájuk. Azt is megjegyezte: a Jobbik ifjúsági szervezetének több tagja van, mint az összes többi párt hasonló szervezetének.
Az alapjövedelemről rendezett diskurzus résztvevői közül Bánfalvi István, a LÉT munkacsoport vezetője kifejtette: a költségvetés kiadási oldalának két százalékát jelentené az alapjövedelem bevezetése, amivel megszűnne Magyarországon a nincstelenség. Pogácsa Zoltán közgazdász azt hangoztatta: az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésével kiesett 500 milliárd forint, illetve az offshore adózás visszaszorítása lehet az alapjövedelem fedezete.
Erőss Gábor, az elképzelést támogató PM elnökségi tagja szerint az alapjövedelem mellett szól az is, hogy sikert hozhat a következő választáson. Ha 2018-ban a baloldal nem áll elő egy „sültrealista álommal, amely meg is valósítható”, újratermeli négyévente a kudarcot - mondta.
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke ugyanakkor hozzászólásában azt mondta: kétséges, hogy megvan-e a bevezetéshez szükséges pénz Magyarországon, kétezer milliárd forint átcsoportosítása más alrendszerek működését veszélyeztetné.
Tóth Zoltán választási szakértő arról beszélt, hogy – amennyiben a választási törvény nem változik -, a mai pártpreferenciák szerint 2018-ban a legerősebb párt a Fidesz lesz, a kormánypártot a Jobbik követi, a harmadik az MSZP vagy egy baloldali összefogás lesz. Ezen a baloldal csak úgy változtathat, ha közös listát és mind a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet állít. Egy fideszes többségű parlamentbe csak egy szatellit MSZP-nek van esélye bekerülni – jegyezte meg. A szakértő szerint ezt orvosolná az előválasztás, ami kétfordulóssá tenné az egyfordulós választást. Azok a pártok, amelyek össze akarnak fogni, így képesek lehetnek a rájuk adandó szavazatok összegzésére - mondta.
A találkozón, amelynek mottója ezúttal az „Erre! Merre?” volt, Farkasházy Tivadar és Selmeczi Tibor előadott egy az összefogásra való képtelenséget bemutató jelenetet. Az eseményre eljött több ismert baloldali politikus, köztük Mécs Imre volt szabad demokrata, majd MSZP-s országgyűlési képviselő, Lamperth Mónika korábbi szocialista belügyminiszter, Lendvai Ildikó, az MSZP volt elnöke, Gréczy Zsolt, Vadai Ágnes és Bauer Tamás DK-s politikusok, Herényi Károly, az MDF egykori frakcióvezetője, jelen volt mások mellett Bánó András, az ATV műsorvezetője és Horváth János, az MTV korábbi szerkesztő-műsorvezetője, Magyar György ügyvéd és Kolláth György alkotmányjogász.
Farkasházy Tivadar a rendezvényen. FOTÓ: Vajda József/Népszava
Molnár János, a támogató Friedrich Ebert Alapítvány főmunkatársa a rendezvényen elmondta, miért tartja az alapítvány fotosnak, hogy támogassa a találkozót.
1993-tól tizenegyszer volt szárszói találkozó, 10 évig viszont szünetelt. Farkasházy Tivadar, az esemény rendezője lapunknak elmondta, hogy azért kezdte újra két éve a rendezvényt, "mert észrevettem, hogy hoppá, megint diktatúrában élek és abból elég volt egy. 2003 után, miután a baloldal volt kormányon, nem akartam azért rendezni találkozókat, hogy különböző lobbisták ügyeskedjenek a kertünkben. Többen azt hiszik, hogy én Szárszóval jól jártam, de mindig ráfizettünk. S mint egy vendéglős, rohangáltam az asztalok között. Jóformán azt sem tudtam, hogy ki van ott." - nyilatkozta a Népszavának a humorista, aki azt is elmondta, hogy a mai találkozóval az a célja, hogy összehozza az embereket, az erő ugyanis így megsokszorozódhat.
FOTÓ: Vajda József/Népszava
Az idén nem jelent meg túl sok politikus a kertben, de ott volt például Gyurcsány Ferenc. Farkasházy Tivadar úgy fogalmazott, hogy régi vágyát, miszerint politikusok, gazdasági emberek, tudósok, művészek találkozzanak a kertjében, mostanában nemigen tudta megvalósítani, és senkit sem kényszerít arra, hogy kifogásokat keressen, mentegetőzzön. Farkasházy tudomásul vette, hogy sokaknak az egzisztenciája függ attól, ha megjelenik Szárszón. A humorista azt is elmondta, hogy meglátása szerint napjainkban diktatúra van, de nem jajgatni kell, vagy öklöt rázni, hanem felvenni a kesztyűt, amit öt éve az arcunkba vágtak.