Előfizetés

Romagyilkosságok - Folytatódott a személyiségi jogi per

Folytatódott a Budapest Környéki Bíróságon kedden az a per, amelyet a romagyilkosságok ügyének első- és másodrendű vádlottja indított a róluk szóló könyv kiadója ellen a személyiségi jogok megsértése miatt.

A tárgyalásra rabszíjon bevezetett Kiss Árpád felperes, a romagyilkosságok perének elsőrendű vádlottja a bíróságon azt mondta: a Nem leszek áldozat című, Kácsor Zsolt által írt, az Arand Kft. által még az elsőfokú ítélet meghozatala előtt kiadott könyv valótlanságokat tartalmaz. Ezáltal rontotta társadalmi megítélésüket, a családon belül konfliktust keltett, fogva tartott társaik megfenyegették, zaklatták őket. Mindezek miatt pénzbeli kárpótlást követelnek - tette hozzá. Kereszty András, az alperes kiadó főszerkesztője azzal érvelt: a könyvben csupán a sajtóban már megjelent állítások szerepelnek, mindenütt kiemelve, hogy "a vádirat szerint".

A felperes ügyvédje szerint azonban a médiában közreadott hamis állítások ismétlése nem jelenthet kibúvót az írónak.
A bíróság tanúként meghallgatta Kiss Árpád egykori cellatársát, aki vallomásában azt állította: a könyvet elolvasva Kiss többször is kifakadt, azt mondta, hogy a kiadványban csupa hazugságról van szó, így például az sem igaz, hogy viszonya lett volna hajdani főnöknőjével. Ez az állítás - szerinte - elrontotta a házas Kiss Árpád és felesége kapcsolatát. A perben a bíróság elhalasztotta a tárgyalást, szeptember 22-én várható a folytatás.

A romagyilkosságok büntetőpere máig nem fejeződött be, vádlotti és védői fellebbezések miatt a három, tényleges életfogytiglanra ítélt vádlott ügyében harmadfokon a Kúrián folytatódik. A három vádlott előzetes letartóztatásban maradt. Csak a negyedrendű vádlott, Csontos István ügyében emelkedett jogerőre az első fokon kiszabott 13 év fegyházbüntetés a Fővárosi Ítélőtábla május 8-án meghozott másodfokú döntése nyomán.

A megállapított tényállás szerint Kiss Árpád és testvére, Kiss István, valamint Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként. A bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsérültek.

A CÖF nem ereszti Gyurcsány cégét

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke kedden felszólította az Altus Zrt.-t, hogy lépjen vissza az Európai Bizottsággal megkötött szerződéstől.

Csizmadia László kedden, budapesti sajtótájékoztatón ismertette annak a válaszlevélnek a tartalmát, amelyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnökének nevében írt Walter Deffaa, a bizottság főigazgatója a CÖF-nek. E szerint az Európai Bizottság aggasztónak tartja, hogy az Altus-szerződéssel kapcsolatos információkat a CÖF-CÖKA a magyar polgárok tudomására hozta, ezáltal zavart okozott és valószínűleg kedvezőtlen képet festett Magyarországon az Európai Bizottságról. 

A CÖF-CÖKA szerint kettős mérce működik az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban, ahol Magyarország szabadon bírálható, mindeközben az ott ülők úgy vélik, hogy az európai polgárok szabad véleménynyilvánítását és szólásszabadságát korlátozni kell - mondta Csizmadia László. Hozzátette: azzal, hogy az EB nem ismeri be, hibázott, szembemegy az unió erkölcsi és jogi előírásaival. Úgy vélte, az Altus-ügy messzebbre megy, mint hogy azzal lehessen lezárni, amit Junkcer üzent nekik, vagyis hogy minden rendben van.

Csizmadia László szerint az EB pályázati döntése "pártos, egyoldalú beavatkozási lehetőséget teremt" a magyarországi és más uniós jobboldali kormányok fejlesztéspolitikai működésébe, ezért a szerződést "vissza kell dobni". A CÖF-CÖKA felszólította továbbá az Altus Zrt.-t, hogy lépjen vissza a "kétes, erkölcstelen, vitatható módon megkötött" szerződéstől.

Fricz Tamás politológus a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, ha az Altus Zrt. kiválasztása megfelelt a jogszabályoknak, akkor felmerül a lehetősége annak, hogy azok a szabályok rosszak, felületesek. Az EB válaszlevelét komolytalan magyarázkodásnak nevezte. Ifjabb Lomnici Zoltán jogász felhívta a figyelmet a pályázati leirat 8. fejezetére, amely a pályázatból való kizárási szempontokat tartalmazza, a többi között a politikai vagy nemzeti részrehajlás kérdését. Az erre adott válaszokat "becsületbeli nyilatkozatban", aláírással hitelesítve kell benyújtani - mondta. Hozzátette: ez a tény számos aggályt vet fel, ezért egy alapos vizsgálatot kellene lefolytatni. 

Biztosat azonban csak akkor lehetne tudni, ha meg lehetne ismerni a benyújtott dokumentumok teljes anyagát - jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán. A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) április 20-án fordult nyílt levélben Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A CÖKA azt követelte, hogy zárják ki az Altus Zrt.-t a Magyarországot érintő EU-támogatások ellenőrzéséből, illetve hozzák nyilvánosságra a pályázat elbírálóinak névsorát, mutassák be a beadott pályázatokat és tegyék közzé az értékeléssel összefüggő összes adatot.

Az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt., amelynek vezérigazgatója Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnökének felesége, tavaly nyert el tanácsadói megbízást az EU 2014 és 2020 közötti fejlesztési  programjainak ellenőrzésére.

A CÖF nem ereszti Gyurcsány cégét

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) elnöke kedden felszólította az Altus Zrt.-t, hogy lépjen vissza az Európai Bizottsággal megkötött szerződéstől.

Csizmadia László kedden, budapesti sajtótájékoztatón ismertette annak a válaszlevélnek a tartalmát, amelyet Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnökének nevében írt Walter Deffaa, a bizottság főigazgatója a CÖF-nek. E szerint az Európai Bizottság aggasztónak tartja, hogy az Altus-szerződéssel kapcsolatos információkat a CÖF-CÖKA a magyar polgárok tudomására hozta, ezáltal zavart okozott és valószínűleg kedvezőtlen képet festett Magyarországon az Európai Bizottságról. 

A CÖF-CÖKA szerint kettős mérce működik az Európai Parlamentben és az Európai Bizottságban, ahol Magyarország szabadon bírálható, mindeközben az ott ülők úgy vélik, hogy az európai polgárok szabad véleménynyilvánítását és szólásszabadságát korlátozni kell - mondta Csizmadia László. Hozzátette: azzal, hogy az EB nem ismeri be, hibázott, szembemegy az unió erkölcsi és jogi előírásaival. Úgy vélte, az Altus-ügy messzebbre megy, mint hogy azzal lehessen lezárni, amit Junkcer üzent nekik, vagyis hogy minden rendben van.

Csizmadia László szerint az EB pályázati döntése "pártos, egyoldalú beavatkozási lehetőséget teremt" a magyarországi és más uniós jobboldali kormányok fejlesztéspolitikai működésébe, ezért a szerződést "vissza kell dobni". A CÖF-CÖKA felszólította továbbá az Altus Zrt.-t, hogy lépjen vissza a "kétes, erkölcstelen, vitatható módon megkötött" szerződéstől.

Fricz Tamás politológus a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, ha az Altus Zrt. kiválasztása megfelelt a jogszabályoknak, akkor felmerül a lehetősége annak, hogy azok a szabályok rosszak, felületesek. Az EB válaszlevelét komolytalan magyarázkodásnak nevezte. Ifjabb Lomnici Zoltán jogász felhívta a figyelmet a pályázati leirat 8. fejezetére, amely a pályázatból való kizárási szempontokat tartalmazza, a többi között a politikai vagy nemzeti részrehajlás kérdését. Az erre adott válaszokat "becsületbeli nyilatkozatban", aláírással hitelesítve kell benyújtani - mondta. Hozzátette: ez a tény számos aggályt vet fel, ezért egy alapos vizsgálatot kellene lefolytatni. 

Biztosat azonban csak akkor lehetne tudni, ha meg lehetne ismerni a benyújtott dokumentumok teljes anyagát - jelentette ki ifj. Lomnici Zoltán. A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) április 20-án fordult nyílt levélben Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez. A CÖKA azt követelte, hogy zárják ki az Altus Zrt.-t a Magyarországot érintő EU-támogatások ellenőrzéséből, illetve hozzák nyilvánosságra a pályázat elbírálóinak névsorát, mutassák be a beadott pályázatokat és tegyék közzé az értékeléssel összefüggő összes adatot.

Az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt., amelynek vezérigazgatója Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnökének felesége, tavaly nyert el tanácsadói megbízást az EU 2014 és 2020 közötti fejlesztési  programjainak ellenőrzésére.