Senkinek nem voltam, vagy leszek a bábja

Botrányok, feljelentések jellemzik az Országos Roma Önkormányzat elmúlt hónapjait. Hegedüs István, aki 2014. októbere óta elnöke a szervezetnek, első ízben adott interjút megválasztása óta. Bízik benne, hogy a nyomozóhatóság kideríti, van-e alapja a vádaknak, valóban történt-e törvénytelenség az ORÖ-nél, de úgy véli, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Két szabálytalanságról tud, az egyik az autóbérlésekre, a másik a bútorbeszerzésekre vonatkozik, s ezek vizsgálata útmutatót fog adni, milyen konkrét lépéseket kell tennie.

- Miért nem szólalt meg korábban? Miért nem reagált érdemben az önt és a szervezetét ért vádakra?

- Tény, hogy nagyon sokan kerestek a sajtótól, de az volt a tapasztalatom, hogy bármi hangzik el, nem az tükröződik vissza, amit az ember el szeretne mondani. Alaptalan, nemtelen vádakra pedig nehéz reagálni. Másrészt pedig elnökként magamnak is megfelelően és alaposan tájékozódnom kellett az eddigi történésekről.

- Az önt ért vádak egyike, hogy Farkas Flórián bábja...

- Farkas Flóriánnak több mint húsz éve vagyok a barátja. De senkinek sem voltam, vagy leszek a bábja.

- Ezt a barátságot akkor is vállalja, ha az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) kapcsán újabb és újabb botrányok látnak napvilágot, és több feljelentés is tettek az ORÖ, Farkas Flórián által irányított időszakának működésére vonatkozóan?

- Abszolút. Attól, hogy vannak bizonyos vélt vagy valós ügyek, hogy valakit feljelentettek, a barátságnak nem kell feltétlenül megváltozni. A mi barátságunk nem csak a munkához kapcsolódik, nem ebben gyökeredzik. Minden embert megillet az ártatlanság vélelme, így Farkas Flóriánt is. Bízom benne, hogy az őt ért vádak alaptalanok.

- Szétválasztható az önök barátsága és a folyamatban lévő ügyek?

- A barátság egy élő dolog, amit tiszteletben tartok. Nem a munkakapcsolat függvénye. Emberi érték, és az emberi értékek fontosak számomra. Én nagyon mélyről indultam. Cigánytelepen, a komlói Kossuth-aknán nőttem fel, hatan voltunk testvérek. Már ötéves koromban tudtam, mi az a munka. A nem cigány embereknek szenet hordtunk, mentünk fát behordani, erdei terményeket gyűjtöttünk. Az általános iskolát egy valódi cigány iskolában kezdtem, ahol nagyon jól éreztem magam. Harmadikos koromtól egy nyolc-tíz kilométerre lévő iskolába jártam télen-nyáron gyalog. Sokszor még lábbelire sem jutott. De ez az időszak megtanított kitartásra, tenni akarásra, küzdelemre. Ezért is van bennem törekvés, hogy azok a cigány gyerekek, akik ilyen sorban nőnek fel, megtalálják a kitörési pontokat. Az én tevékenységemben ez játszik szerepet. A folyamatban lévő ügyeknek pedig meg kell várni a végét.

- Ennek némiképp ellentmond, ami a szolnoki iskola kapcsán történik, ahol száz hátrányos helyzetű gyermek sorsa, továbbtanulása került veszélybe, mert az ORÖ a hírek szerint befejezte az intézmény működtetését. Valóban lezárták az iskolával való együttműködést?

- Az ORÖ nem fejezte be az együttműködést, bár hoztunk egy határozatot, hogy a korábbi formában nem kívánjuk működtetni az iskolát. Ez az iskola évente az ORÖ-nek a normatíván felül 30 milliós kiadást jelentett. Ez három év alatt közel száz millió forintos mínusz volt az Országos Roma Önkormányzat életében. Ennek az összegnek a forrását elő kell teremteni. Kértem a szolnoki polgármester urat is, hogy járjon el a minisztériumban, hogy megtaláljuk a megoldást arra, hogy az iskola működtetése anyagilag is megoldott legyen. Folyamatosan tárgyalunk az ügyben.

- Tehát nem igaz az a hír, hogy az iskolát átadják a KLIK-nek?

- Valóban tárgyalunk a KLIK vezetőivel, de csak abban az esetben kívánjuk az iskolát átadni, ha nem találunk megoldást erre a helyzetre. Téves tehát az a megközelítés, hogy az ORÖ ezekről a gyerekről lemondott volna. Nem a gyerekekről mondtunk le, mert az ő oktatásukat szeretnénk biztosítva látni. Sajnos ennél az iskolánál évek óta anyagi gondok jelentkeztek. Meg kell vizsgálni, hogy az iskola törvényes működése megfelelő volt-e, illetve hogy történt-e bármilyen törvénytelenség akár a normatíva-igénylés, akár a taneszközök vásárlása kapcsán. Létrehoztam ennek feltárására egy vizsgálóbizottságot, és ismeretlen tettes ellen feljelentést tettünk a nyomozóhatóságnál. Azt azért fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ORÖ még két iskolát működtet. A tiszapüspöki és a nógrádi iskolánkkal kapcsolatban azonban semmi hasonló probléma, de még annak gyanúja sem merült fel.

- A Híd a munka világába program kapcsán azonban több feljelentés is született. A Fővárosi Főügyészség az ügyben jelentős vagyoni hátrányt okozó csalás és hűtlen kezelés ellen nyomozást rendelt el. Az ORÖ székházában házkutatást tartott a nyomozóhatóság. Ötmilliárd forint igen jelentős összeg. Kérdés, hogy hova, mire költötték, történt-e bármilyen törvénytelenség?

- Ebben a programban három konzorcium partner dolgozik. A Nemzetgazdasági Minisztérium, a Türr István Képző és Kutató Intézet, illetve az Országos Roma Önkormányzat. Az ORÖ költségvetése az 5 milliárdból 3.2 milliárd forint. Ebből az összegből körülbelül 1.2 milliárd forint került felhasználásra, tehát semmiképp sem a teljes keret. Elképzelhető, hogy voltak egyéb kifizetések, de ezekről nekem nincsenek ismereteim. A vizsgálatok valóban elindultak, amelyek befejeztével én is több információhoz jutok. Bízom benne, hogy a nyomozóhatóság kideríti, van-e alapja a vádaknak, valóban történt-e törvénytelenség. Jelenleg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által megállapított két szabálytalanságról van tudomásom, az egyik az autóbérlésekre vonatkozik, a másik a bútorbeszerzésekre. Egyéb más szabálysértést, törvénysértést még nem jeleztek nekem. A vizsgálat eredménye útmutatót fog adni ahhoz, milyen konkrét lépéseket kell tennem.

- A közelmúltban tett egy jelzést, amely arra utalt, hogy a korábbi működés kapcsán kételyei támadhattak, hiszen közölte, csak az utolsó negyedév költségvetéséért, gazdálkodásáért vállalja a felelősséget. Miért tartotta ezt fontosnak leszögezni?

- A zárszámadást különböző záradékokkal fogadtuk el. Az egyik ilyen záradék az volt, hogy nem vállalok felelősséget az elmúlt három és fél év gazdálkodásáért, természetesen azért nem, mert nem én voltam az elnök. S mivel nem én voltam az elnök, nem is lehetek felelős az akkori gazdálkodásért.

- Mit gondol, ha történtek kétes ügyek a korábbi időszakban, miért az ön elnöksége alatt derülnek ezek ki? Miért most jött a feljelentés-cunami?

- Nyilván nem mindenkinek tetszik, ha szeretném sikeresen működtetni a szervezetet, ha szeretném átláthatóvá tenni a gazdálkodást. De a személyemnél lényegesebb, hogy azt gondolom, az ORÖ kommunikációja korábban nem volt túl szerencsés. Voltak olyan információk, amelyek számomra is újak voltak. Az egy komoly hiba, ha egy hivatali vezetés nem szolgáltat elég információkat sem a képviselőknek, sem a társadalomnak. Valósággal sokkolt például, amikor értesültem az autóbérlésekről vagy a székházvásárlásról. Ezekről sem nekem, sem sok képviselőtársamnak nem volt tudomásunk. Az Országos Roma Önkormányzatnak teljesen nyíltnak és átlátszónak kell lennie, nincs és nem is lehet takargatni valója. Mindenfajta eseményünket sajtó-nyilvánossá kell tenni, a közérdekű információkat nem lehet zárt térben tartani. Ez egy súlyos hiba volt. Sok esetben a botrányok is ennek a következményei.

- A cigányságon belüli feszültségek is köztudottak. Megosztja a cigányságot a pártpolitika, a származás, és a szociális különbségek is. Lesz-e egyszer közös nevező?

- Nem gondolom, hogy a magyarországi cigány emberek ennyire megosztottak lennének. Hinni akarom és hiszem, hogy a különböző pártszimpátiával bíró roma képviselők a cigányság érdekében félre tudják tenni a pártpolitikát. Az ORÖ egy 47 tagú testület, nem várhatom el, hogy mindenki egyformán gondolkozzon. Azért az is egy fontos tény, hogy a Magyarországon működő pártoknak nem az az érdekük, hogy a cigányság egységes legyen, hogy esetleg majd' olyan politikai erőt képviselhessünk, hogy a parlamentben is a mérleg nyelvét jelentsük. A pártoknak semmi sem drága, hogy a cigányság heterogén maradjon. Sosem voltam egyetlen pártnak sem a tagja, a Lungo Dromnak viszont alapító tagja vagyok. Szülővárosomban, Komlón 16 évig voltan városi képviselő, 14 évig függetlenként, 2 évig egyéni képviselőként az MSZP-frakció tagjaként dolgoztam, de nem párttagként. Egészen addig végeztem ezt a feladatot, amíg úgy éreztem, tudok és tehetek is a cigányságért. Amikor ez már nem működött, lemondtam a tanácsnokságomról, visszaadtam a képviselőségemet. Viszont az ott töltött időszakra büszke vagyok, mert nagyon sok cigány embernek tudtunk munkát adni, jó programokat szerveztünk. Jól együtt tudtam működni az akkori polgármesterrel - ahogy a mostani fideszessel is - a cigányság érdekében.

- Ha jól értem, ön kizárólag emberekben, programokban gondolkodik?

- Azt szokták mondani, minden családban van egy-két renitens ember, aki másképp gondolkodik, Nincs azzal semmi baj, ha valaki nem osztja a nézeteimet, de ha olyan javaslata van, ami az Országos Roma Önkormányzat működését előbbre tudja vinni, támogatom. Ha a cigányságért tesz, támogatom.

- Akkor is, ha személyében támadják?

- Úgy látom, nem az én személyemmel van igazából a problémájuk. Ezek inkább az elnöki pozíciónak szólnak, meg a politikai vonalaknak való megfelelésnek. Ezeken felül kell emelkedni, mert ártanak, kárt okoznak a magyarországi cigányságnak. Nem éltem meg korábban sosem olyan támadásokat, mint mostanában. Hogy milyen öltönyt veszek fel, vagy bábja vagyok-e bárkinek, meg hasonlók. Ezek kisstílű dolgok. Én arra törekszem, hogy béke és nyugalom legyen a magyarországi cigányságon belül. Erre fogok törekedni. Nem pártpolitikai színezetű békére. Fel kell fogni, hogy óriási történelmi felelősségünk van abban, hogy javítsunk a cigányság helyzetén. Meg kell tanulni közösségben gondolkodni, nem egyéni karriereket építeni, mert ha ez nem történik meg, mérhetetlen károk következnek be. Most is azt gondolom, hogy mindenkivel le kell ülnöm, az Országos Roma Önkormányzat minden képviselőjével konszenzusra kell jutnom, mert nekünk egy ügy van, a cigány-ügy, és mindannyian arra kaptuk a felhatalmazást, hogy a cigányságért dolgozzunk, hogy az integrációs törekvések minél előbb megvalósuljanak. Nem az ORÖ-t kell bedönteni, mindenkinek a saját területén kell kiteljesedni. Építő jellegű kritikákra szükség van, vitákra szükség van, de a konszenzus elengedhetetlen.

- Jól látom, hogy a botrányok közepette is rendkívül nyugodt?

- Valóban úgy tűnik, hogy az ORÖ talán még nem volt ilyen morális helyzetben, mint amilyenben most, de a kormány komolyan veszi a szervezetet. A viharok pedig remélem el fognak ülni. Mert nem lehet másképp. Én nagyon elszánt vagyok, hogy jól csináljam, és jól is fogom csinálni, amit vállaltam. Sokszor kérdezik tőlem végtelenül szegény roma emberek, hogy István, te tudod, mi az a boldogság, mi az boldognak lenni. Ezeknek a cigány embereknek - gyereknek, idősnek - joguk van boldognak lenni. Szeretnék olyan roma vezető lenni, akire büszke lehet a cigányság. Június elsejétől a kormányzat segítségével 200 ember kapott komoly munkát, hogy valóban feltárjuk a magyarországi cigányság valós helyzetét. Olyan szociális térképeket készítenek, amelyek erről hiteles képet adnak. Elindul 1000 fő szakképzése, és idén végre van arra lehetőség, hogy a leghátrányosabb kicsi gyerekeket elvigyünk táborozni a Balatonhoz. Erre a forrás már megvan. Most már biztos az is, hogy a szeptemberi iskolakezdésre 4000-5000 ezer roma családnak nyújtunk olyan segítséget, melyre korábban nem volt példa.

- Ez egy üzenet a mindenkori hatalom felé?

- Igen. Jól értette, ez egy üzenet a mindenkori hatalom felé hogy közös akarattal látványos eredmények születhetnek. Saját akaratomból, sok munkával jutottam el a mély-szegénységből idáig. Ha kell, ma is beállok kétkezi munkát végezni, pedig szociológusként diplomáztam. Ez tulajdonképpen egy missziós feladat, ahol félre kell tenni a politikai indulatokat. Én nem a cigány emberek ellen, hanem a cigányságért akarok küzdeni. Politikai indulatokkal nem tudunk éhes szájakat betömni.