A Fesztiválzenekar öt év után a Hősök terén

A TérTáncKoncerttel és különleges vendégfellépőkkel térnek vissza a térre, ahol 1991-től 20 éven át játszottak, megteremtve a főváros zenei életének emblematikus eseménysorozatát. Tíz művészt, köztük a Budapesti Fesztivál Zenekar zeneigazgatóját, Fischer Ivánt jelölte Az év művésze díjra a Gramophone című brit zenei folyóirat. A díjazottat a lap olvasói szavazáson választhatják ki.

A New York Times által a világ legjobbjának nevezett Fesztiválzenekar hosszú évek óta missziójának tartja, hogy a rangos koncerttermek mellett azoknak is elvigye a klasszikus zene varázsát, akik másként nem találkoznának vele. Így többek között nehéz sorsú fiatalokkal is igyekszik megismertetni a muzsikát.

Részben erre szolgál a Közösségi Hét és az idén először megrendezett Családi Piknik is. Legújabb kezdeményezésében a zenekar nem csak nézőként, hanem immár közreműködőként is számít a hátrányos helyzetű fiatalokra: június 18-án, csütörtökön 19 órakor több mint kétszázan közülük együtt táncolnak majd a Hősök terén, miközben a Fesztiválzenekar Mendelssohn Szentivánéji álomhoz írt kísérőzenéjét játssza.

A Fesztiválzenekar művészei egytől egyig abban hisznek, hogy a zene képes különleges kapcsolatot építeni az emberek között nemtől, társadalmi helyzettől, etnikai hovatartozástól vagy éppen nyelvi különbségektől függetlenül, emellett a muzsika összefogásra és az egymásra való odafigyelésre is ösztönöz.

„A tündérek zenéjével árasztjuk el június 18-án este a Hősök terét. A tündérek váratlanul bújnak elő, akkor és ott, amikor a legkevésbé várjuk őket. Több száz gyerek táncol majd együtt Mendelssohn zenéjére. Remélem, az ő örömük, odaadásuk, mosolyuk átterjed sok tízezer emberre, akik segítenek nekünk újra ezt a nagy teret koncertteremmé varázsolni. A nyarat ünnepeljük, a gyerekeket, a toleranciát, egymás elfogadását” – mondta Fischer Iván.

A programban résztvevő gyerekekkel február óta profi tánctanárok foglalkoznak saját lakóhelyükön, a produkció vezető koreográfusa, a Harangozó-díjas Vári Bertalan szakmai útmutatása alapján. A fiatalok betanítását és a szüleikkel, tanáraikkal együtt történő utazást Budapestre teljes egészében a Fesztiválzenekar finanszírozza.

Az esemény egyben visszatérés a Fesztiválzenekar hagyományos nagy nyári, ingyenesen látogatható szabadtéri koncertjéhez, amely 2011 óta szünetelt. A 20 éven át megrendezett „Budapesti Búcsú” koncertekhez olyan különleges pillanatok kötődnek, mint a délszláv háborúk idején, 1993-ban megrendezett hangverseny, amelyen a Fesztiválzenekar meghívására szerb, horvát és bosnyák kórusok együtt énekelték Beethoven IX. szimfóniáját.

Fischer Ivánék 2001-ben, „Cigányokkal együtt” című koncertjükön roma zenészekkel muzsikáltak, a 2007-es „Keringő-koncerten” pedig ezrek táncoltak a Hősök terén. A koncertre visszatérnek a legendás hazavihető kartonszékek is.

Szerző

Enciklika a klímavédelem jegyében

Publikálás dátuma
2015.06.17. 07:34
Ferenc pápa párbeszédet kezdeményez a Föld védelméért FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BUDA MENDES
Csütörtökön hozza nyilvánosságra Ferenc pápa a környezetvédelemről szóló enciklikáját. Ebben elsősorban arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás a szegényeket veszélyezteti legjobban. Ez lesz a pápa első önálló enciklikája.

Ferenc pápa Első enciklikáját, a Hit fényét (Lumen fidei), közösen írta meg elődjével, XVI. Benedekkel: a művet Ferenc pápa írta alá, de első változatát még Benedek pápa állította össze. A 88 oldalas enciklika szerint a hit szeretethez és igazsághoz vezet, és ez jelent kiutat a kultúrák válságából. A dokumentum szerint a hit nélküli élet csak érdekekre és félelemre épülne.

"Isten hallható, látható és érinthető is" – írta Ferenc pápa, aki megválasztása után a fiatalokhoz külön szólt a gyakran ismételt mondattal: "ne hagyjátok, hogy elvegyék tőletek a reményt". Az enciklikát számos nyelvre is átültették, 2013 szeptemberében a Szent István Társulat magyarul is kiadta.

Eddigi munkásságának legfontosabb dokumentuma a 2013 novemberében kiadott Evangelii Gaudium (Az evangélium öröme) kezdetű apostoli buzdítása. A pápa ebben reményt próbál adni az embereknek, kiemelve: a válság után előre kell tekintenünk, Krisztus keresztje és feltámadása ismét legyen számunkra a „győzelem zászlaja”.

A műben kifejti, mit tart az új evangelizáció legfontosabb feladatainak. Mint írja, Krisztus üzenetét egyszerűen, érthetően kell közvetíteni, ez ugyanis még nem jelenti azt, hogy az üzenet elveszítené mélységét és igazságát. A hagyományos ortodox nyelvezetet sokszor a hívők sem tudják értelmezni. Kiemeli, az evangéliumot ne gyászos arccal hirdessük.

Már 2013-ban híre ment, hogy Ferenc pápa enciklikát készül írni a környezetvédelemről, amelyben, a klímaváltozásnak a szegényekre gyakorolt hatásairól, a fenntartható fejlődés erkölcsi vetületeiről elmélkedik. Ezt a kérdést pápasága egyik legfontosabb témájának tartja. Ferenc megválasztása utáni beiktatási szentmisén beszélt először arról, hogy az embereknek, mindenekelőtt a politikai és gazdasági élet vezetőinek a "teremtett világ őreinek kell lenni".

Azóta az számos beszédében szorgalmazta a környezet védelmét a Föld természetes forrásainak a kapzsiságtól vezetett és féktelen kizsákmányolására figyelmeztetve. A Laudatio sii (Áldott légy!) című enciklika mostanra készült el, s csütörtökön hozzák nyilvánosságra. A L’Espresso című lap kiszivárogtatta a munka nagy részét, amit meglehetősen rossz néven vett Federico Lombardi, a Szentszék sajtószóvivője, aki magyarázatot követelt. Azt állította, hogy az nem a végleges változat.

Az enciklika címe Assisi Szent Ferenc 1224-ben írott Naphimnuszának sorait idézi, a teremtés ajándékaiért adott köszönetet és hálát fejezi ki. Az első változat elkészülésében az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa játszotta a legfőbb szerepet. Több főpap, így a brazil esőerdőben szolgálatot teljesítő osztrák püspök, Erwin Kräutler, valamint a ghánai Peter Turkson is átnézte. A szöveg ezután az államtitkárság, majd a Hittani Kongregáció elé került, ez utóbbi teológiai szempontból vizsgálta. A végső szöveg 2015 márciusában készült el, ekkor kezdték el több nyelvre is átültetni.

A művet csütörtökön reggel néhány újságírónak mutatják be, délben pedig a világ közvéleménye is megismerheti. A The New York Times úgy tudja,a pápa párbeszédet kezdeményez a Föld védelméért. A lap szerint a mű hat fejezetből áll, az első címe: „Mi történik az otthonunkkal?” Ebben elsősorban a környezetszennyezés és a klímavédelem kérdéseiről ejt szót. Kifejti,hogy az ökorendszer példátlan tönkretétele zajlik. Ha ezt a folyamatot nem sikerül megállítani, annak „mindannyiunk számára súlyos következményei lesznek” – állapítja meg. A többi fejezetben a technikai fejlődésnek a világra játszott szerepéről elmélkedik.

Ferenc pápa javaslatot tesz egy különleges politikai testület létrehozására, amely „a környezetszennyezés csökkentéséért, s a szegény országok és régiók fejlesztéséért” – szállna síkra. Ez a felvetése nem teljesen új. XVI. Benedek már 2009-ben javaslatot tett egy hasonló intézményre, amely a világ gazdasági ügyeit koordinálná és fellépne a szociális igazságtalanságok ellen.

Az enciklikában a pápa elismeri ugyan, hogy semleges dolgok is szerepet játszanak a klímaváltozásban, de külön szót ejt az emberi tevékenységről. Utal arra, hogy számos tudományos kutatás szerint is a globális felmelegedésben nagyobb szerepe van az emberi tevékenységnek.

A pápa az enciklikában nemcsak a világ politikusaihoz kíván fordulni, hanem minden jóakaratú emberhez, mindazokhoz, akik benépesítik a bolygót. „Imádkozzunk azért, hogy mindenkihez eljusson ez az üzenet, s felelősséget érezzenek közös otthonunkért, amelyet Isten adott nekünk” – fejti ki.

A perui Huancayo egyházmegye püspöke úgy vélte, Ferenc pápának nagyon komoly bírálatokkal kell majd szembenéznie enciklikája miatt. Pedro Barreto Jimeno a katolikus CNS hírügynökségnek elmondta, azért kell ellenállásra számítania, mert „sokan továbbra is meg akarják szabni a szabályokat egy olyan játékban, amelyben a pénz játssza a fő szerepet”. Utalt arra, hogy „az enciklika szót ejt az egyenlőtlenségről, a Föld adta különböző források egyenlőtlen elosztásáról, az élelmiszer eltékozlásáról, a természet felelőtlen kiaknázásáról”- mondta a perui főpap.

Bár Barretto Jimeno közvetlenül nem vett részt az enciklika elkészülését megelőző munkában, jól ismeri a pápának effajta nézeteit, mivel 2007-ben Jorge Bergoglio akkori Buenos Aires-i érsekkel közösen írt dokumentumot a latin-amerikai püspökök számára, amelyben igen hosszú rész szólt a környezetvédelemről.

Az enciklika nem tartalmaz majd teológiai alapvetéseket. Inkább segélykiáltás, arra kéri a világ vezetőit, az embereket, felelősebben bánjanak a föld forrásaival, őrizzék meg bolygónkat úgy, hogy a jövő generációi számára is biztos lakhelyet jelentsen.

„A dokumentum azt hangsúlyozza, ha az ember jobban aknázza ki a természet adta lehetőségeket, azzal a szegényeknek is segítséget nyújt” – állapította meg a karmelita szerzetes, Eduardo Agosta Scarel, a La Plata-i katolikus egyetem klímaváltozást kutató professzora. Mint mondta, a pápa célja, hogy világossá tegye mindenki számára, milyen összefüggések vannak a környezetvédelem, illetve a szegények iránti fellépés között. „Nem a technológia, vagy a tudomány ment meg bennünket, hanem ha társadalom erkölcsi fejlődése, átalakulása” – magyarázza.

Hasonlóképpen látja Thomas Reese jezsuita, a kansasi National Catholic Reporter állandó szerzője, aki szerint Ferenc pápa a szegények miatti aggodalmának ad hangot. Mint mondja, azoknak kellene megváltozniuk, s felelősséget vállalniuk a kialakult helyzetért, akik a károsanyag-kibocsátás révén a legnagyobb haszonra tették szert. A pápa ezért arra kíván figyelmeztetni, „ne a szegények viseljék a következményeit annak, hogy a levegőben lévő veszélyes anyagok koncentrációja növekszik”.

„A pápa morális szempontból közelíti meg a környezetvédelem kérdését” – mondta Anthony Annett, a Columbia Egyetem előadója a Catholic Herald című lapnak. „Egyedülálló módon néz szembe a problémával, mondandója összhangban van a katolikus tanítással, s visszhangra talál az egész világon” – vélekedik.

Az enciklikának több esemény is aktualitást ad. Május elsején kezdődött az Expo 2015 milánói világkiállítás, amelynek témája is a bolygó táplálék- és energiaforrásainak kiaknázása. Szeptemberben a pápa az ENSZ közgyűlése előtt beszél, azon az ülésszakon, amelyen várhatóan meghatározzák a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célokat, környezetvédelmi kritériumokat. Decemberben pedig Párizsban világkonferenciát rendeznek a globális klímaváltozásról. Megállapodásra kellene jutni a károsanyag-kibocsátás mértékének csökkentéséről.

Enciklika a klímavédelem jegyében

Publikálás dátuma
2015.06.17. 07:34
Ferenc pápa párbeszédet kezdeményez a Föld védelméért FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BUDA MENDES
Csütörtökön hozza nyilvánosságra Ferenc pápa a környezetvédelemről szóló enciklikáját. Ebben elsősorban arra figyelmeztet, hogy a klímaváltozás a szegényeket veszélyezteti legjobban. Ez lesz a pápa első önálló enciklikája.

Ferenc pápa Első enciklikáját, a Hit fényét (Lumen fidei), közösen írta meg elődjével, XVI. Benedekkel: a művet Ferenc pápa írta alá, de első változatát még Benedek pápa állította össze. A 88 oldalas enciklika szerint a hit szeretethez és igazsághoz vezet, és ez jelent kiutat a kultúrák válságából. A dokumentum szerint a hit nélküli élet csak érdekekre és félelemre épülne.

"Isten hallható, látható és érinthető is" – írta Ferenc pápa, aki megválasztása után a fiatalokhoz külön szólt a gyakran ismételt mondattal: "ne hagyjátok, hogy elvegyék tőletek a reményt". Az enciklikát számos nyelvre is átültették, 2013 szeptemberében a Szent István Társulat magyarul is kiadta.

Eddigi munkásságának legfontosabb dokumentuma a 2013 novemberében kiadott Evangelii Gaudium (Az evangélium öröme) kezdetű apostoli buzdítása. A pápa ebben reményt próbál adni az embereknek, kiemelve: a válság után előre kell tekintenünk, Krisztus keresztje és feltámadása ismét legyen számunkra a „győzelem zászlaja”.

A műben kifejti, mit tart az új evangelizáció legfontosabb feladatainak. Mint írja, Krisztus üzenetét egyszerűen, érthetően kell közvetíteni, ez ugyanis még nem jelenti azt, hogy az üzenet elveszítené mélységét és igazságát. A hagyományos ortodox nyelvezetet sokszor a hívők sem tudják értelmezni. Kiemeli, az evangéliumot ne gyászos arccal hirdessük.

Már 2013-ban híre ment, hogy Ferenc pápa enciklikát készül írni a környezetvédelemről, amelyben, a klímaváltozásnak a szegényekre gyakorolt hatásairól, a fenntartható fejlődés erkölcsi vetületeiről elmélkedik. Ezt a kérdést pápasága egyik legfontosabb témájának tartja. Ferenc megválasztása utáni beiktatási szentmisén beszélt először arról, hogy az embereknek, mindenekelőtt a politikai és gazdasági élet vezetőinek a "teremtett világ őreinek kell lenni".

Azóta az számos beszédében szorgalmazta a környezet védelmét a Föld természetes forrásainak a kapzsiságtól vezetett és féktelen kizsákmányolására figyelmeztetve. A Laudatio sii (Áldott légy!) című enciklika mostanra készült el, s csütörtökön hozzák nyilvánosságra. A L’Espresso című lap kiszivárogtatta a munka nagy részét, amit meglehetősen rossz néven vett Federico Lombardi, a Szentszék sajtószóvivője, aki magyarázatot követelt. Azt állította, hogy az nem a végleges változat.

Az enciklika címe Assisi Szent Ferenc 1224-ben írott Naphimnuszának sorait idézi, a teremtés ajándékaiért adott köszönetet és hálát fejezi ki. Az első változat elkészülésében az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa játszotta a legfőbb szerepet. Több főpap, így a brazil esőerdőben szolgálatot teljesítő osztrák püspök, Erwin Kräutler, valamint a ghánai Peter Turkson is átnézte. A szöveg ezután az államtitkárság, majd a Hittani Kongregáció elé került, ez utóbbi teológiai szempontból vizsgálta. A végső szöveg 2015 márciusában készült el, ekkor kezdték el több nyelvre is átültetni.

A művet csütörtökön reggel néhány újságírónak mutatják be, délben pedig a világ közvéleménye is megismerheti. A The New York Times úgy tudja,a pápa párbeszédet kezdeményez a Föld védelméért. A lap szerint a mű hat fejezetből áll, az első címe: „Mi történik az otthonunkkal?” Ebben elsősorban a környezetszennyezés és a klímavédelem kérdéseiről ejt szót. Kifejti,hogy az ökorendszer példátlan tönkretétele zajlik. Ha ezt a folyamatot nem sikerül megállítani, annak „mindannyiunk számára súlyos következményei lesznek” – állapítja meg. A többi fejezetben a technikai fejlődésnek a világra játszott szerepéről elmélkedik.

Ferenc pápa javaslatot tesz egy különleges politikai testület létrehozására, amely „a környezetszennyezés csökkentéséért, s a szegény országok és régiók fejlesztéséért” – szállna síkra. Ez a felvetése nem teljesen új. XVI. Benedek már 2009-ben javaslatot tett egy hasonló intézményre, amely a világ gazdasági ügyeit koordinálná és fellépne a szociális igazságtalanságok ellen.

Az enciklikában a pápa elismeri ugyan, hogy semleges dolgok is szerepet játszanak a klímaváltozásban, de külön szót ejt az emberi tevékenységről. Utal arra, hogy számos tudományos kutatás szerint is a globális felmelegedésben nagyobb szerepe van az emberi tevékenységnek.

A pápa az enciklikában nemcsak a világ politikusaihoz kíván fordulni, hanem minden jóakaratú emberhez, mindazokhoz, akik benépesítik a bolygót. „Imádkozzunk azért, hogy mindenkihez eljusson ez az üzenet, s felelősséget érezzenek közös otthonunkért, amelyet Isten adott nekünk” – fejti ki.

A perui Huancayo egyházmegye püspöke úgy vélte, Ferenc pápának nagyon komoly bírálatokkal kell majd szembenéznie enciklikája miatt. Pedro Barreto Jimeno a katolikus CNS hírügynökségnek elmondta, azért kell ellenállásra számítania, mert „sokan továbbra is meg akarják szabni a szabályokat egy olyan játékban, amelyben a pénz játssza a fő szerepet”. Utalt arra, hogy „az enciklika szót ejt az egyenlőtlenségről, a Föld adta különböző források egyenlőtlen elosztásáról, az élelmiszer eltékozlásáról, a természet felelőtlen kiaknázásáról”- mondta a perui főpap.

Bár Barretto Jimeno közvetlenül nem vett részt az enciklika elkészülését megelőző munkában, jól ismeri a pápának effajta nézeteit, mivel 2007-ben Jorge Bergoglio akkori Buenos Aires-i érsekkel közösen írt dokumentumot a latin-amerikai püspökök számára, amelyben igen hosszú rész szólt a környezetvédelemről.

Az enciklika nem tartalmaz majd teológiai alapvetéseket. Inkább segélykiáltás, arra kéri a világ vezetőit, az embereket, felelősebben bánjanak a föld forrásaival, őrizzék meg bolygónkat úgy, hogy a jövő generációi számára is biztos lakhelyet jelentsen.

„A dokumentum azt hangsúlyozza, ha az ember jobban aknázza ki a természet adta lehetőségeket, azzal a szegényeknek is segítséget nyújt” – állapította meg a karmelita szerzetes, Eduardo Agosta Scarel, a La Plata-i katolikus egyetem klímaváltozást kutató professzora. Mint mondta, a pápa célja, hogy világossá tegye mindenki számára, milyen összefüggések vannak a környezetvédelem, illetve a szegények iránti fellépés között. „Nem a technológia, vagy a tudomány ment meg bennünket, hanem ha társadalom erkölcsi fejlődése, átalakulása” – magyarázza.

Hasonlóképpen látja Thomas Reese jezsuita, a kansasi National Catholic Reporter állandó szerzője, aki szerint Ferenc pápa a szegények miatti aggodalmának ad hangot. Mint mondja, azoknak kellene megváltozniuk, s felelősséget vállalniuk a kialakult helyzetért, akik a károsanyag-kibocsátás révén a legnagyobb haszonra tették szert. A pápa ezért arra kíván figyelmeztetni, „ne a szegények viseljék a következményeit annak, hogy a levegőben lévő veszélyes anyagok koncentrációja növekszik”.

„A pápa morális szempontból közelíti meg a környezetvédelem kérdését” – mondta Anthony Annett, a Columbia Egyetem előadója a Catholic Herald című lapnak. „Egyedülálló módon néz szembe a problémával, mondandója összhangban van a katolikus tanítással, s visszhangra talál az egész világon” – vélekedik.

Az enciklikának több esemény is aktualitást ad. Május elsején kezdődött az Expo 2015 milánói világkiállítás, amelynek témája is a bolygó táplálék- és energiaforrásainak kiaknázása. Szeptemberben a pápa az ENSZ közgyűlése előtt beszél, azon az ülésszakon, amelyen várhatóan meghatározzák a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célokat, környezetvédelmi kritériumokat. Decemberben pedig Párizsban világkonferenciát rendeznek a globális klímaváltozásról. Megállapodásra kellene jutni a károsanyag-kibocsátás mértékének csökkentéséről.