Csendőrpertu

Antiszemitizmusra utaló szándékot vélt fölfedezni az egyik újság kommentárjában az Echo tévé műsora. A szóban forgó elemzés azt a gyakorlatot bírálta, hogy a kormány lepedőnyi plakátjain tegeződnek. Laptársunk ebben a bizalmaskodó modorban látta a „csendőr pertu” visszatérési szándékát. Nosza, harcias moderátorunk a „fogalom” fölelevenítésében vélte az antiszemita „vádaskodás” visszatérését. Csakhogy az illető úr nagyot tévedett. A magyar királyi csendőrség nem csupán a deportálások idején buzgólkodott, hanem az egész Horthy rezsim negyed századán keresztül. Sőt, akkor mindennapi jelleggel, és legtöbbször nem zsidó környezetben. Következésképpen a „pertu” sem az izraelita származásnak szólt, éppen ellenkezőleg, a falusi lakosságnak, amelyet a derék kakastollasok naponként reguláztak, bekísértek, puskatussal vertek. Közben rájuk förmedtek, „te tahó, te büdös paraszt”. Aki ma, évtizedek múltán a csendőr pertura emlékezik, azoknak a szerencsétleneknek a társadalmi elődeire gondoljon, akik ma sem nagyon kedvencei a regnáló hatalomnak.