Elfogadhatatlan, hogy három hónapra minden ellátását elveszíti az, aki nem tudja elfogadni a közmunkás napszámosoknak felkínált mezőgazdasági idénymunkát, mert idős, beteg vagy gyenge – érvelt a Belügyminisztérium előtt tartott tegnapi tájékoztatóján Komjáthy Imre, az MSZP elnökségi tagja, a Közmunkás Szakszervezet társelnöke. Nyakó István, a szakszervezet másik társelnöke a kistelepülési polgármesterek bújtatott fizetésemelését tartotta aggályosnak; szerinte a vállalkozók munkaerőigényeinek kezelésében, a közfoglalkoztatottak kiválasztásában végzett szervezőmunkáért felkínált díjazással a kormány vezetőszárra láncolja az 1500 fő alatti falvak első embereit.
A belügyi tárca javaslata szerint május és október között mezőgazdasági igénymunkán lehetne alkalmazni a közmunkásokat, ami piaci foglalkoztatásnak számít, mégsem kellene nekik annyit fizetni, mint a napszámosoknak. A gazdák leadnák az igényüket a polgármesternek, aki listába szedné a jelölteket, jelentené a munkaügyi szervezetnek, de ha a kiválasztott nem vállalja a munkát, vagy idő előtt otthagyja a gazdát, akkor jönne a három hónapos kegyvesztettség.
Néhány napja a szintén szocialista Gőgös Zoltán fogalmazott úgy, hogy az idénymunka megnyitása a közmunkásoknak jó ötlet, de a megvalósítás problémás, mert „az, hogy a polgármesterek döntik el, kit hová küldenek a járási hivatalokon keresztül, kiszolgáltatott helyzetet teremt”. Ennél is nagyobb baj, hogy a kistelepülési polgármesterek drasztikusan megnyirbált fizetését most direkt politikai összefonódással akarja kipótolni a kormány, ami komoly visszaélésekre ad lehetőséget - tette hozzá.
Nem örülnek a megoldásnak az érintett polgármesterek sem. Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke a Népszavának azt mondta, az eredeti fizetésük visszaállítását szeretnék elérni, amit a kormány arra hivatkozva csökkentett tavaly, hogy sok feladatot átvett az állam a településektől. Nagyobb fejfájást okoz a falvakban az idénymunka megszervezése, mint amennyi haszna lesz belőle a polgármesternek – érvelt Szentkirály polgármestere. Szerinte veszélyes a piaci szférát keverni a közfoglalkoztatással, a gazdák nem fizetnek majd több pénzt a közmunkás bérnél, tehát letörik a többi munkavállaló bérét is. Ráadásul úgy gondolják, a polgármestereknek is csak a mezőgazdaságban aktív félévben járna a plusz díjazás, vagyis mindenkit csapdába kerget az alapvetően nem rossz ötlet. Kérdésünkre, vajon hány helyen gazdálkodó is egyben a települési vezető vagy annak családtagja, Szabó Gellért nem tudott pontos választ adni, de azt mondta, biztosan nem Felcsút az egyetlen ilyen település.
A Demokratikus Koalíció szintén elfogadhatatlannak tartja, hogy a gazdák "rabszolgaként béreljék" a közfoglalkoztatottakat, és így a polgármesterek olcsó munkaerőhöz juttassák a fideszes vállalkozókat. Az LMP erkölcstelennek, károsnak és diszkriminatívnak ítéli a javaslatot azért is, mert azokat a munkavállalókat is sújtaná a három hónapos eltiltással, akik felmondtak vagy közös megegyezéssel távoztak előző munkahelyükről. Az ellenzéki párt szerint a módosítás „a munkavállalók zsarolására, fenyegetésére” szolgálhat.
Perelni fog a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ha a parlament megszavazza, hogy a közmunkásokat kötelezően idénymunkára lehessen rendelni – nyilatkozta a Klubrádióban Kordás László. A szervezet elnöke szerint a kormány terve egy uniós irányelvvel is szembe megy, mert tiltott támogatás jelentene azoknak a cégeknek, amelyek közfoglalkoztatásból élő embereket alkalmaznak saját magánvagyonuk gyarapítására.
