Előrelépés Minszkben, tüntetés Kijevben

Kisebb előrelépésről számoltak be a kelet-ukrajnai válság rendezése céljából életre hívott úgynevezett minszki kontaktcsoport legutóbbi, keddi ülésén. A fehérorosz fővárosban tárgyaló delegációk ugyan nem értek el látványos előrelépést az újra fellángolt kelet-ukrajnai harcok kapcsán, de a június elején lemondását bejelentő Heidi Tagliavini, az EBESZ ukrajnai missziójának különmegbízottja ezúttal úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélések „konstruktívabb légkörben zajlottak”, számolt be az AFP hírügynökség.

Belső forrásokra hivatkozva a hírügynökség arról ír, hogy a megbeszéléseken politikai és biztonságpolitikai problémák kerültek terítékre, beleértve a szakadár területek autonómiáját is. Ugyanis ez az a kérdés, amelyben egyáltalán nincs előrelépés, nem közelednek az álláspontok, és nyilvánvalóan ennek rendezése nélkül a béke is csak álom marad.

Tagliavini lemondása véglegessé vált, a svájci diplomata ezt most Minszkben is megerősítette. Utóda, az AFP információi szerint, Martin Sajdik lesz, Ausztria jelenlegi ENSZ nagykövete. Tagliavini korábban azzal indokolta lemondását, hogy a felek nem konstruktívak, nem kompromisszum készek, a minszki megállapodások végrehajtása ennek köszönhetően zsákutcába jutott.

A keddi minszki tárgyalás kapcsán olyan sajtóhírek láttak napvilágot, amelyek a Tavagliani lemondásakor már megfogalmazódtak, nevesen az, hogy Moszkva vélhetően új rendezési tervet és új megállapodást akar. Az új tervet, egyféle titkos paktumot állítólag Moszkva már el is juttatta Kijevbe, legalábbis az orosz sajtó szerint. A Kárpáthír szerint először a Vesztyi írt erről, majd a Korreszpondent a terv részleteit is ismertette.

Eszerint Moszkva azt javasolja Kijevnek, hogy a minszki egyezményben is szereplő különleges önkormányzati státuszt terjesszék ki Donyeck és Luhanszk megye egész területére, nem csupán a felkelők által ellenőrzött részekre. A két megye élére pedig állítsanak olyan személyt, akiben mind Kijev, mind Moszkva megbízik, ugyanakkor a minszki folyamatot tető alá hozó Berlin és Párizs is elfogad.

Eközben Kijevben szakszervezeti tüntetések kezdődtek a rezsiárak drasztikus emelkedése miatt. A parlament előtt mintegy másfél ezren tiltakoztak, két kisebb csoport pedig gazdasági reformokat követelt. A szakszervezetek további demonstrációkat helyeztek kilátásba.

Szerző

Dánia kikerült a válságból

Publikálás dátuma
2015.06.18. 07:31
Helle Thorning-Schmidtet megkedvelték az emberek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES
Helle Thorning-Schmidt dán miniszterelnök valóságos csodát vihet véghez. Bár népszerűsége másfél éve még mélyponton volt, s bukása biztosnak látszott, van esélye arra, hogy a kormányfői bársonyszékben maradhasson. Igaz, a közvélemény-kutatások többsége a jobboldal győzelmét vetíti előre.

A szociáldemokraták ugyan nem szereztek többséget az előző, 2011-es választás után, a baloldali párt, a szociálliberálisok, valamint a Szocialista Néppárt kisebbségi kabinetjét kívülről támogatta az erőteljesen baloldali ideológiát képviselő Vörös-Zöld Szövetség. Ez a felállás nem volt a legszerencsésebb. Kivált a szociáldemokraták és a „vörös-zöldek” viszonya volt állandó feszültségek forrása.

Helle Thorning-Schmidt pártja többször nehezményezte, hogy a baloldali radikálisok a parlamentben nem egyszer együtt voksoltak az előző kormánypárttal, a Venstrével. A kormány válságát elmélyítette, hogy tavaly februárban kilépett a kabinetből a Szocialista Néppárt, amely nem tudta megemészteni, hogy a kormány eladta az állami tulajdonban lévő DONG Energy nevű energetikai cég részvényeinek többségét a Goldman Sachs banknak.

A kabinet a bukás szélére került, ám végül megmenekült, mert a néppártiaknál sokan nem támogatták a kilépésről szóló döntést, így a tömörülés kívülről tovább támogatta a kabinet munkáját, s nem szavazta meg a parlamentben a kormány bukását célzó javaslatokat.

Aligha számoltak sokan azzal, hogy a kormány túléli ezeket a viharokat, s még 2015-ben is Thorning-Schmidt maradhat a kormányfő. „Amikor négy éve miniszterelnöknek választottak meg, Dánia mély válságban volt. Egyetlen cél lebegett a szemem előtt: ki kell vezetni a krízisből az országot, s ez sikerült is” – közölte a kormányfő, amikor május végén bejelentette az idő előtti voksolás megrendezését. Hozzátette, „Dánia már jobb helyzetbe került, s úgy vélem, elérkezett az idő arra, hogy eldöntsék, merre haladjon tovább az ország” – fogalmazott.

A felmérések alapján a választás nagy esélyese a jobboldal, amely évek óta vezeti a közvélemény-kutatásokat, szakértők azonban mégis úgy látják, az elmúlt hónapokban annyit szűkült az olló a két oldal között, hogy bármi megtörténhet. Azért nem lehet előre biztosat mondani, mert a jobboldal előnye az irodák többsége szerint hibahatáron belüli. A Megafon ügynökség szerint például mindössze 0,4 százalékos. A Wilke 1,2, a Gallup 1,5 százalékos különbséget lát közöttük, viszont a Voxmeter 0,9 százalékkal Thorning-Schmidt szövetségét látja elől.

Akárhogyan végződjék is a voksolás, már az is nagy szó, hogy ennyire szorossá vált a finis. Bár a dánok többségének jobban tetszik a jobboldal gazdasági programja az alacsonyabb adókkal, az olcsóbb közszférával, s a lakosság nagyobbik része támogatná a bevándorlókkal szembeni keményebb fellépést, Lars Lokke Rasmussen ellenzéki vezetővel nem rokonszenveznek. 2009-2011 között ő töltötte be a kormányfői tisztséget, s azzal szerzett hírnevet magának, hogy az adófizetők pénzét költötte ruhákra és drága családi utazásokra.

A kampányban Thorning-Schmidt 5,2 milliárd eurós fejlesztési programot jelentett be. A kabinet szerint ugyanis az országban már nincs szükség megszorításokra. Eleinte sokan bírálták a kormányfőt, hogy konzervatívabb gazdaságpolitikát folytat a jobboldalnál.

Thorning-Schmidt népszerűsége 2015-ben indult meg felfelé a lejtőn, amelyben a 2015-ös koppenhágai merényleteknek is szerepe volt. Sokakat meghatott, amint az áldozatok temetésén a kormányfő is elsírta magát. Ha elvesztené a választást, talán Nagy-Britanniába költözne. Férje ugyanis az egykori brit munkáspárti vezető, Neil Kinnock fia, Stephen Kinnock.

Szerző

Szerbia nem fog falakat emelni

Aleksandar Vucic szerb miniszterelnököt szavai szerint meglepte és sokkolta a hír, hogy Magyarország négy méter magas kerítéssel zárná le a magyar-szerb határ 175 kilométer hosszú szakaszát, és kijelentette: Szerbia nem követi a magyar példát, "nem fog falakat emelni (…) és nem fog Auschwitzban élni".

A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) szerda esti híradójában a szerb kormányfő azt mondta, szerinte nem az a megoldás, hogy falakat emelnek. A legtöbb illegális migráns Macedóniából (az uniós Görögországon keresztül) és az EU-tag Bulgáriából érkezik Szerbiába. Bulgária már felhúzott egy 240 kilométer hosszú kerítést a török határon, hogy távol tartsa az illegális bevándorlókat. "Nekünk is falakat kellene emelnünk a macedón és a bolgár határon? Mi nem fogunk falakat emelni. Ezt garantálom. Szerbia nem zárja be önmagát, Szerbia nem fog Auschwitzban élni" - fogalmazott a szerb kormányfő. Hozzátette: nem érti, miről van szó, ezért beszélni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel és az európai uniós vezetőkkel arról, hogyan akarják megoldani a menekültkérdést.

Vucic szerint Szerbia nem tehető felelőssé a migránsok miatt, akik a nyugat-balkáni országot csak tranzitútvonalnak használják. Ők nem akarnak Szerbiában maradni - szögezte le a szerb miniszterelnök. "Etetjük őket, vigyázunk rájuk. Mit várnak még tőlünk? Ők semmit sem akarnak a mi országunkban, és akkor még valaki falakat is emel felénk. Nem értem ezt a lépést, de hiszem azt, hogy logikus választ fogok kapni magyar kollégámtól" - hangoztatta a szerb kormányfő. Hozzáfűzte még, hogy a július elsejei budapesti magyar-szerb kormánycsúcson mindenképpen beszélni fog Orbán Viktorral erről az ügyről.

Szerző