Orbán-kormány;Politikatörténeti Alapítvány;Ripp Zoltán;
2015-06-19 07:07:00
Véleménye szerint két rendszerváltásról beszélhetünk Magyarország történetében, az első 1989-ben volt, amikor az államszocializmusból átváltottunk a kapitalizmusba, a következő pedig a második Orbán-kormány megalakulására datálható, 2010-ben. A történész szerint ez egy antiliberális ellenforradalom volt. Kiemelte, hogy a Fidesz nem 2010-ben kezdte el a mai ideológiáját, ez egy nagyon hosszú és tudatos folyamat volt. Elmondta azt is, hogy az első Orbán kormány 1998-tól 2002-ig az előképe volt a mostaninak. Ripp szerint a Fidesz 8 éves ellenzéki szerepe tökéletes volt arra, hogy felkészüljenek a hőn áhított későbbi kormányzásra. 2010 óta kultúrharc is zajlik hazánkban és a történész egyetértését fejezte ki Magyar Bálint "maffiaállam" és Ungváry Rudolf "újfasiszta mutáció" elméleteivel.
Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, aki az esemény felkért hozzászólója volt szintén, szóba hozta előadásában Magyar és Ungváry elméletét, de véleménye szerint borzasztóan kevés szembenézni a rendszerrel, ez annak a leegyszerűsítése csupán. Ripp kijelentette, hogy Magyarországon az Alaptörvény létrejöttével tulajdonképpen megszűnt az alkotmányosság. Előadásában azonban nem csak a kormányzó pártot bírálta, a történész szerint az ellenzék hatalmas hibája, hogy érdemi ellenállásról nem beszélhetünk. Megemlítette a Jobbik térnyerését is, elmondta, hogy a szélsőjobb felemelkedése 20 éves folyamat, évekkel a Jobbik megalakulása előtt is szó volt a "nemzetiek" és a "nemzetietlenek" ellentétéről.
Ripp véleménye az, hogy Csurka István volt a Jobbik nagy előzménye. Gyorsan hozzátette azt is, hogy 2006-ig "csupán" verbális fenyegetettségről beszélhetünk, de utána már kimondhatjuk, hogy fizikai lett belőle. A történész kemény szavakkal illette a 2010 utáni történéseket, többek között beteg társadalomként jellemezte Magyarországot, ahol hiányzik a demokratikus kultúra hagyománya. Véleménye szerint 2010-ben a választók a szolgaságot választották.
Csizmadia Ervin abban egyetértett a történésszel, hogy hívhatjuk azt szolgaságnak, ami Magyarországon történik, de a nép nem feltétlenül okolható emiatt. Tény, hogy a szolgaságot választották, de azt is hozzá kell tenni, hogy a bizonytalanság ellenében választották ezt, az ellenzék teljes bizonytalanságával szemben.
Lakner Zoltán politológus, az esemény másik meghívottja szerint az MSZP egyik legnagyobb problémája az, hogy már nem feltétlenül vele azonosítják a baloldalt. A politológus elmondta, hogy ez nyilván köszönhető az utódpártiság bélyegének, amit a szocialista párt tulajdonképpen megalakulása óta cipel. Véleménye szerint a párt rosszul kezeli a helyzetet, hiszen az úgynevezett utódpártiságának köszönheti azt is, hogy egyáltalán fenn maradt.
A közönség soraiban foglalt helyet Kovács László, volt MSZP pártelnök hozzászólásában megkérdőjelezte az utódpártiságot. Kovács szerint a Fidesz olyan szinten használja a "kommunista kártyát", hogy nagyon nehéz ezzel mit tenniük, de a párt bizonyította, hogy nem kommunista és nem is akar az lenni. Csizmadia Ervin a rendezvény végén felajánlotta a segítségét politikusnak, hiszen szerinte ők maguktól soha nem látnak be semmit, pedig igény az lenne rá.