Előfizetés

Jól fizetett MNB-vezetők

Publikálás dátuma
2015.06.19. 07:26
Matolcsy György jegybankelnök "szelleme" ott van minden gyanús pénzköltés mögött FOTÓ: Tóth Gergő
Zártkörűen működő részvénytársaságot alapítottak a jegybanki alapítványok. A céget Pallas Athéné Domus Optima néven már be is jegyezték. Az Mfor internetes portál szerint egy vagyonkezelő céget jött létre. Az MNB "viselt dolgaira" az Európai Központi Bank is felfigyelt: a közelmúltban kifogásolta, hogy a jegybank mintegy 100 milliárd forintos állampapír vásárlásaival tulajdonképpen tiltott monetáris finanszírozást valósított meg.

Az MNB hat Pallas Athéné alapítványa, egyenként 200-200 millió, vagyis összesen 1,2 milliárd forintos alaptőkével létrehozta ez év májusában a Pallas Athéné Domus Optima Befektetési, Ingatlanhasznosítási és Szolgáltató Zrt.-t. Ez tulajdonképpen arra szolgál, hogy az alapítványok vagyonát kezelje, és azok helyett különböző tevékenységeket lásson el. Elsősorban pénzügyi kiegészítő tevékenységgel (vagyonkezelés, befektetés) fognak foglalkozni. Az eddig megvásárolt üdülőkre, palotákra is gondoltak: épületépítési projekt szervezés, költöztetés, raktározás, saját tulajdonú ingatlan adásvétele, ingatlanügynöki tevékenység, személybiztonsági tevékenység, általános épülettakarítás, sőt még személygépjármű kölcsönzése is került a felvett tevékenységek közé.

Ennek a gazdasági társaságnak a létrehozása tulajdonképpen logikus - mondta lapunk érdeklődésére Bodnár Zoltán. A Liberálisok gazdaságpolitikusa azonban rámutatott, hogy a kiszervezés közpénzek haszontalan felhasználásának céljait szolgálja. Feltehetően technikai feladatokat fog ellátni az új cég azokban az ingatlanokban, ahol Matolcsy György unortodox tanainak, tulajdonképpen téveszméinek hirdetése a cél. Bár az MNB által megvásárolt irodaházak (Eiffel Palace, egy Kálmán Imre utcai épület, a rózsadombi volt kémiai kutatóközpont, vagy a kecskeméti kórház egykori pszichiátriai osztályának ingatlana) nagy részében még semmilyen munka nem folyik, de Bodnár Zoltánnak semmi kételye nincs afelől, hogy előbb-utóbb elkezdenek majd tényleges tevékenységet is folytatni.

Felháborítónak tartja az MNB pénzszórását Pápai Levente is. Az Együtt alelnökének véleménye szerint ellentétes a jegybankról szóló törvénnyel, is hogy vállalkozói-gazdasági tevékenységet folytasson az MNB, akár alapítványain keresztül is, ugyanis ezekhez semmi köze nincs!

A jegybanktól kapott vagyonból 12-12 milliárd forintot az alapítványok közvetlenül költhetnek, ám a tőke nagyobb részét állampapírokba fektetik. 2014. június 1. és 2015. április 15. között mintegy 100 milliárd forintért Bónusz és Prémium magyar államkötvényeket vettek. Ez azonban megvalósítja a költségvetés tiltott monetáris finanszírozását, amely ellen a Európai Központi Bank is felemelte a szavát derült ki a bank tavalyi évről szóló jelentésének Magyarországról szóló részéből. A szigorú figyelmeztetést azonban Matolcsy Györgyék figyelmen kívül hagyták- emlékeztetett Bodnár Zoltán. Elképesztő az ilyen, jogszerűtlen befektetési formákat még az alapító okiratba is bevették - tette hozzá a gazdaságpolitikus.

A cégjegyzék szerint a Pallas Athéné Domus Optima Zrt. vezérigazgatója Fömötör Barna lett, aki egyébként a MNB jogi és a központi beszerzési és üzemeltetési igazgatóság igazgatója. A Zrt. igazgatóságának elnöke Nagy Róza Ilona, az MNB főigazgatója, és egyben a Magyar Pénzverő Zrt. felügyelőbizottságának a tagja. A többi alapítvány élén szintén az MNB, illetve Századvég Zrt. vezető munkatársai állnak.

Az álláshalmozók tovább gyarapítják az jegybank havi többmilliós fizetésű vezetőinek táborát, amit az LMP is rossz szemmel néz. Ellenzik, hogy köztulajdonban lévő cégeknél piaci fizetéseket kapjanak a vezetők. Ennek szabályozásáról adott be törvényjavaslatot tegnap Schmuck Erzsébet, a párt országgyűlési képviselője. Emlékeztetett, hogy 2011-ben a Fidesz az MNB akkori elnökének fizetését 8 millióról visszaszorította 2 millió forintra, azonban ezt a rendelkezést később eltörölték.

Uniós figyelmeztetések Magyarországnak

Két, korábban Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást léptetett új szakaszba csütörtökön az Európai Bizottság: az almásfüzitői vörösiszap-tároló nem megfelelő kezelése, valamint a külföldiek földhasználati jogának megszüntetése miatt indult eljárás lépett új fázisba.

Az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint a magyar "zsebszerződések" elleni jogszabály oly módon korlátozza a határokon átnyúló tevékenységet folytató befektetők jogait, ami sértheti a tőke szabad áramlására és a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós jogot. Bár a tagállamok szabadon meghatározhatják a tulajdoni rendszerre irányadó szabályaikat, ezt az uniós jog korlátai között kell tenniük.

Az első vitatott rendelkezés 2014. május 1-jei hatállyal megszüntetett bizonyos haszonélvezeti szerződéseket (tulajdon használatának és az abból eredő hasznok élvezetének jogát biztosító szerződéseket). Ez a szabály csupán négy és fél hónapnyi átmeneti időszakot biztosított a haszonélvezetre jogosultaknak, pedig egy 20 éves átmeneti időszak helyébe lépett. A befektetők előzőleg arra számítottak, hogy a földet a korábbi átmeneti időszak szerint tovább tudják majd használni, és ennek megfelelően hozták meg beruházási döntéseiket. Ezért úgy tűnik, hogy az új törvény megfosztja az érintett feleket szerzett jogaiktól és beruházásaik értékétől - olvasható a bizottság közleményében.

Emellett a bizottság a törvény egy másik passzusát is kifogásolja, azt, amely lehetővé teszi az 1994 júliusa előtt kötött földbérleti szerződések egyoldalú megszüntetését.

A bizottság indoklással ellátott véleményt küldött viszont az almásfüzitői vörösiszap kezelése és tárolása miatt is, amelyben felszólította Magyarországot, hogy tartsa be az ide vonatkozó uniós jogszabályokat.

Magyarországnak mindkét esetben két hónapja van arra hogy jelezze a bizottságnak, megtette a szükséges lépéseket az ügyben. Ellenkező esetben a bizottság úgy dönthet, hogy az Európai Bíróság elé viszi az ügyet.

Kishantossal harcol az agrártárca

A kishantosi biogazdaság ügyében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA)elmarasztaló szerdai jogerős bírósági ítélet miatt a szaktárca a Kúriához fordul - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM).

A tárca szerint első és másodfokon két egymásnak ellentmondó ítélet született. Ugyanis a Fővárosi Törvényszék az elsőfokú ítéletet megváltoztatva, jogerősen érvénytelenné nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést. Ezzel helyt adott a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. keresetének, mert szerintük a nyertes pályázó nem felelt meg a pályázati feltételeknek, azaz nem indulhatott volna az eddig a biogazdaság bérelte földekre kiírt pályázaton. A Vidékfejlesztési Központ további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék.

Ennek ellenére a minisztérium azt állítja, hogy a kft. jogellenes magatartása okán indult birtokvédelmi perek mindegyike az állam számára kedvező ítélettel zárult.

A kishantosi biogazdaság erre válaszolva kifejtette, az FM ismét valótlanságokat és csúsztatásokat állított közleményében. A minisztérium állításával szemben a Kft. indított pereket az NFA és a minisztérium ellen. Ezek egy része még nem zárult le, amelyek pedig igen, azokban a bíróság jogerősen elutasította az új bérlők keresetét.

A Vidékfejlesztési Központ állítja, a törvények értelmében meg kellett volna nyerniük a földbérleti pályázatokat. A különleges rendeltetésű, a környezetbarát mezőgazdaság oktatása, kutatása, bemutatása céljára használt területeket művelőknek előnyt kellett volna élvezni az elbírálásnál, az ökológiai gazdálkodást, az oktatást az Alaptörvény és az NFA működését szabályozó törvény alapján fenn kellett volna tartani. A kishantosi biogazdaság 452 hektárjára a valódi helyi gazdák túlnyomó része nem is pályázott, mert tiszteletben tartották az őket segítő intézmény tevékenységét.

A minisztérium felhívta a figyelmet, hogy a június 17-i jogerős ítélet természetesen nem érinti biogazdaság lejárt szerződését. Ezt soha nem is állította a nonprofit társaság - írják közleményükben -, hiszen ebben a perben a kishantosi földekre kiírt pályázatokról és pályázati döntésekről, valamint az azok alapján megkötött új szerződésekről van szó.