Tarlós ellentmond Lázár ígéreteinek

Publikálás dátuma
2015.06.19. 15:23
Tarlós István rendkívüli sajtótájékoztatója. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A főpolgármester a miniszterelnökhöz fordul a BKV finanszírozása és a vizes világbajnokság kormány által kért területei miatt. Erről Tarlós István pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján beszélt.

A főpolgármester úgy fogalmazott, kétségtelen, hogy ha a jelenlegi helyzet nem változik, akkor a BKV jövőre finanszírozhatatlanná válik, ami nem az összeomlást jelenti, de komoly járatritkítások várhatók. Arról volt szó eddig - fejtette ki -, hogy lesz egy megállapodás az állam és a főváros között a BKV ügyeiben, ideértve az adósságátvállalást - mondta. Tarlós István szerint "ha hinni lehet" Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki bejelentésének, akkor az eddigi féléves megbeszélésekkel szöges ellentétben nem születik ilyen megállapodás.

Tarlós István jelezte, a költségvetési törvény olyan szövegezéssel lett módosítva, hogy ellenérték nélkül vállalja át az állam a BKV maradék adósságállományát, ami szerinte azt jelenti, hogy "ajándékba" nem adhatja a főváros a Dagály uszodát és környékét. Ezt közgyűlési döntés nélkül nem is tehetné meg - tette hozzá.

Tarlós István rendkívüli sajtótájékoztatója. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Tarlós István rendkívüli sajtótájékoztatója. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Korábban írtuk: Átvállalja a költségvetés a BKV 52,3 milliárdos hitelét és az állam 60 milliárd forint összegben kezességet vállal a 3-as metró felújításának érdekében - jelentette be Lázár János az immár 13. alkalommal rendezett Kormányinfón. A kormány arról is döntött, hogy 2016-ban 40 milliárd forintot, 2017-ben 37 milliárdot, 2018-ban pedig 33 milliárdot kap a BKV. A számok Lázár szerint azt jelzik, hogy a hitelátvállalás után nincs szükség az évi 3-5 milliárdos hiteltörlesztésre. A kormány azt kéri Tarlós István főpolgármestertől és a fővárosi önkormányzattól, hogy a vizes vb megvalósíthatósága érdekében adja az állam tulajdonába a Dagály uszodát és az érintett fejlesztési területet.

A BKV finanszírozásának segítése fejében kell a fővárosnak állami kézbe adni az uszodát, amelyet 3 milliárd forintért fejlesztenek a vizes vb-re. A Dagály augusztus 31-én bezár. Az átépítés után megőrzi népfürdő jellegét, de közös területen lesz a vb létesítményeivel.

Szerző

Rejtélyes Ki mit tud - Magyarázzák a magyarázhatatlant

Publikálás dátuma
2015.06.19. 14:30
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
Hihetetlenül hangzik a magyar kormányszóvivő állítása, miszerint a magyar-szerb határra tervezett határzár kapcsán egyeztettek volna a belgrádi kormánnyal. Kovács Zoltán az N1 televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Szerbia tisztában volt a határzár létrehozásának ötletével is, a belgrádi reakciók azonban egész másról tanúskodnak. A Népszabadság időközben arról ír, hogy a magyar kormány hajlandó lenne eltekinteni a határzártól abban az esetben, ha Szerbia déli határán épülne kerítés. A szerb kormányfő pénteken megerősítette: hamarosan beszélni fog Orbán Viktorral és arra fogja kérni, hogy "ne építse fel azt a falat".

Szerbia tisztában volt azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a magyar kormány tervezett a menekültáradat megállítására, így a határzár létrehozásának ötletével is – állítja Kovács Zoltán. A kormányszóvivő a szerb televíziónak ugyanis azt állította, hogy a magyar kormány több mint egy éve folyamatos kapcsolatban volt „a szerb hatóságokkal csakúgy, mint a bel- és a külügyminiszterrel, valamint a kormányfővel”, és szakértői és miniszteri szinten „minden opció terítékre került az elmúlt hetekben és hónapokban, így a falépítés is”.

Ezt azonban maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is cáfolta közvetve, aki a szerdai döntés után közölte, hogy „tájékoztatta” Belgrádot. De az előzetes események is azt igazolják, hogy az Orbán-kormány ezúttal is mindenféle konzultációt nélkülöző, egyoldalú döntést hozott.

Orbán megszólalt

Az illegális bevándorlás bűncselekmény, és Magyarország nem engedi, hogy határain bűncselekményeket kövessenek el, ezért a határait és ezzel Európa külső határait is meg fogja védeni - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő pénteken Pozsonyban a visegrádi négyek miniszterelnöki szintű tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor rámutatott: ma az európai országok közül Magyarországra nehezedik a legnagyobb migrációs nyomás, amit az is mutat, hogy az országba az idei év első öt hónapjában több mint 50 ezer bevándorló érkezett, több, mint Olaszországba vagy Görögországba.

Újságírói kérdésre hozzátette: Magyarország nem fog segítséget kérni határai megvédéséhez, mert kötelességének tekinti, hogy azt megtegye.

Vucic: Orbán ne építsen falat

A szerb kormányfő pénteken leszögezte: beszélni fog Orbán Viktorral, habár tudja, hogy a magyar miniszterelnök "a saját nyilvánossága számára" ígéretet tett, és "kemény politikusról" van szó, mégis Szerbia nevében arra kéri majd, hogy ne emeljen falakat, hanem találjanak valamilyen más közös megoldást. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint Szerbia senki felé nem emel falakat a térségben. "Ha Szerbia hasonlóan viselkedne, és falat emelne Macedónia és Bulgária felé, nem tudom, mit tenne az Európai Unió vagy bárki más" - hangoztatta a szerb kormányfő. 

Kifejtette, hogy amikor az Európai Unió azt mondja, csak annyit tehet, hogy "sajnálattal tudomásul veszi" a történéseket, az azt jelenti, hogy egyetlen felelőtlen lépést sem szankcionálnak majd, és mindenki azt tehet, amit csak akar. Reményét fejezte ki, hogy elmúltak már azok az idők, amikor falakat emeltek Európában, és a nagy gondok ellenére, nem ismétlődnek meg azok az idők. 

Nem érkezett hivatalos állásfoglalás

Lapunk megkeresésére - mi a véleményük a tervezett határzárról? -  reagált Szerbia Köztársaság budapesti Nagykövetsége:

"Szerbia Köztársaság kormányától ezidáig nem érkezett hivatalos állásfoglalás, azonban országunk magas rangú képviselői ezen döntés kapcsán meglepettségüknek adtak hangot és magyarázatot kértek.

Nagykövetségünk azon az állásponton van, hogy manapság,  kerítés építése országok között teljes mértékben anakronisztikus és ellentétes az Európai Unió azon elveivel amelyek az emberek, a tőke és az árú szabad mozgására vonatkoznak és figyelmen kívül hagyja a szolidaritást azokkal szemben akik a háború és veszélyek elöl menekülnek.

Ez valójában nem oldja meg a problémát, amely nemcsak magyar, ez nagy teher Szerbia számára is és mindazon országok számára amelyeken a Nyugat-Európa irányába tartó migránsok áthaladnak. A probléma csökkentése vagy teljes megoldása érdekében együttes akcióra van szükség." 

Semmitmondó Fidesz-közlemény

A Fidesz szerint az illegális határátlépésekkel kapcsolatos hírek alapján egyértelmű, hogy Magyarországnak cselekednie kell, ezért döntött a kormány a magyar-szerb határ lezárásáról.  Németh Szilárd az illegális bevándorlók statisztikáival dobálózott, majd közölte: a magyar kormánynak és parlamentnek mindent meg kell tennie a menekültprobléma megoldása érdekében.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti, június 12-i, szokásos heti rádiós interjújában jelentette be először a kormány ezen szándékát, ami azonnal meglepetést és nyilatkozatözönt váltott ki Szerbiában. Orbán Viktor ebben az interjúban nem úgy nyilatkozott, mintha egyeztettek volna a szerb kormánnyal a kérdésben, konkrétan azt mondta, hogy a magyar kormány szerdán, azaz június 17-én, hallgatja meg a Pintér Sándor belügyminiszter által javasolt megoldásokat és hozza meg döntését a bevándorlással kapcsolatban.

Az első belgrádi reakciók óvatosak voltak és bizakodók voltak. Nebojsa Stefanovic belügyminiszter még azt próbálta hangsúlyozni, hogy Orbán Viktor nem is beszélt konkrét határzárról, pedig, mint mondta, figyelmesen tanulmányozta az elhangzottakat. Azt hangsúlyozta, nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha az illegális bevándorlás megfékezése érdekében Magyarország lezárná határait. Jadranka Joksimovic Szerbia eurointegrációs minisztere azt hangsúlyozta, hogy a menekültproblémáról Szerbia és Magyarország kormányainak július eleji együttes ülésén tárgyalnak majd.

Megszólalt az ügyben Ivica Dacic külügyminiszter is, aki úgy vélekedett, hogy hosszú távon nem jelentene megoldást az, ha a magyar kormány az illegális bevándorlókat Szerbiába küldene vissza. Az EBESZ soros elnökségét is ellátó szerb tárcavezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Szerbiában jelenleg is 15 ezer bevándorló tartózkodik, ha be kell fogadnia azokat is, akiket az EU visszatoloncol, az humanitárius katasztrófához vezetne.

Dacic kiemelte, hogy ebben az esetben Szerbiának egy olyan problémát kellene egyedül megoldania, amellyel az EU sem tud mit kezdeni. Jelezte, Szerbia teljes mértékben együttműködik a kérdés kapcsán a térség országaival.

Ivan Gerginov menekültügyi segédbiztos kijelentette: Szerbia felkészült a határ esetleges lezárásával járó nehézségekre. Belgrád számára nem ismeretlen a probléma, Szerbia ugyanis 1995 és 1999 között, a délszláv háborúk idején 850 ezer menekültet fogadott be a volt jugoszláv tagköztársaságokból.

A szögesdrótos határzár felépítéséről szóló szerdai döntés után már Alekszandar Vucic kormányfő is megszólalt, jelezve, hogy „sokkolta a hír”. Ez azonban azt is jelenti, hogy nem folytak előzetes egyeztetések, Belgrádot derült égből villámcsapásként érte a budapesti bejelentés. Szerbia nem követi a magyar példát, "nem fog falakat emelni és nem fog Auschwitzban élni". Vucic a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) szerda esti híradójában azt mondta, szerinte nem az a megoldás, hogy falakat emelnek. A legtöbb illegális migráns Macedóniából (az uniós Görögországon keresztül) és az EU-tag Bulgáriából érkezik Szerbiába. Bulgária már felhúzott egy 240 kilométer hosszú kerítést a török határon, hogy távol tartsa az illegális bevándorlókat. "Nekünk is falakat kellene emelnünk a macedón és a bolgár határon? Mi nem fogunk falakat emelni. Ezt garantálom. Szerbia nem zárja be önmagát, Szerbia nem fog Auschwitzban élni" - fogalmazott a szerb kormányfő. Hozzátette: nem érti, miről van szó, ezért beszélni fog Orbán Viktor miniszterelnökkel és az európai uniós vezetőkkel arról, hogyan akarják megoldani a menekültkérdést.

Kiskapu a vasfüggönyön?

Ha Szerbia déli határán épülne kerítés, a magyar kormány hajlandó lenne eltekinteni a határzártól - írja a Népszabadság. A szerb-magyar határra tervezett 175 kilométer hosszú, 4 méter magas kerítés építéséről még ütemterv sem készült, sőt a a beruházót sem választották még ki. Lázár János a kormányzati tájékoztatón ezzel összhangban azt fejtegette: a kabinet nem ragaszkodik ahhoz, hogy a kerítés a magyar–szerb határon épüljön fel, el tudja képzelni, hogy Németország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Magyarország megállapodása alapján délebbre – feltehetőleg a macedón határon – emeljenek vasfüggönyt.

A Fidesz egyik vezető politikusa a lapnak azt mondta, még nem született meg a végső döntés a kerítés megépítéséről, nem véletlen, hogy nem Orbán, hanem Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, egy hetet szánnak az előkészületekre. Csütörtök reggel Rade Drobacs budapesti szerb nagykövetnek is azt magyarázták a külügyminisztériumban, hogy a határzár ötletét nem lehet végleges döntésnek tekinteni, még keresik a megvalósítás lehetőségeit - írja a lap.


Korábban írtuk: Még nem tudja a kormány, ki építheti meg a négy méter magas "vasfüggönyt a szerb-magyar határon, de augusztus 1-ig előteremtik az ehhez szükséges pénzt. Erről Lázár János lapunk kérdésére beszélt szokásos csütörtöki tájékoztatóján. A kormány egy nappal korábbi ülésén a Miniszterelnökség vezetője szerint valakik úgy tippelték, hogy 20-25 milliárd forintba kerül majd a határzár, ám mert többen túlzónak találták ezt a becslést, így az összeg be sem került a 175 kilométer hosszú kerítés telepítéséről szóló kormányrendeletbe.

Csütörtökön zárt ülést tartott a határzárról az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is, ahol Németh Szilárd fideszes alelnök biztosította a jelenlévőket: a kormány a NATO-szabványoknak megfelelő határvédelmi kerítés építését tervezi. 

Miközben a parlamentben a kerítésről tárgyaltak, a delmagyar.hu beszámolója szerint Röszkénél már elkezdtek dolgozni a geodéták, akik a Szántó Kovács János utca melletti zöldhatáron ellenőrzik, jó helyen vannak-e a határkövek, és jelölik ki a kerítés nyomvonalát.

Csütörtök reggel az M1 csatornán megszólalt Szijjártó Péter külügyminiszter szerdán a kormányülés szünetében, elsőként beszélt a kormány döntéséről. Mint mondta, Magyarországra nehezedik a legsúlyosabb és legjelentősebb nyomás menekültügyben, az adatok szerint több bevándorlót regisztrálnak nálunk, mint Olaszországban vagy Görögországban. 

Szerző
Frissítve: 2015.06.19. 18:32

Meglepő fordulat - Kiskapu a vasfüggönyön?

Publikálás dátuma
2015.06.19. 14:25
Illusztráció: Thinkstock
Ha Szerbia déli határán épülne kerítés, a magyar kormány hajlandó lenne eltekinteni a határzártól - írja a Népszabadság. A szerb-magyar határra tervezett 175 kilométer hosszú, 4 méter magas kerítés építéséről még ütemterv sem készült, sőt a a beruházót sem választották még ki. Időközben Kovács Zoltán kormányszóvivő az N1 szerb televíziónak úgy nyilatkozott, hogy Szerbia tisztában volt azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a magyar kormány tervezett a menekültáradat megállítására, így a határzár létrehozásának ötletével is.

A Fidesz több vezető politikusa, köztük kormánytag is úgy fogalmazott a Népszabadságnak, hogy a kormány eltökélt a határzár megépítése mellett, de egy esetben el tud tekinteni tőle: ha Szerbia saját erőből vagy nemzetközi segítséggel garantálja, hogy határain megállítja a menekültáradatot.

Lázár János a kormányzati tájékoztatón ezzel összhangban azt fejtegette: a kabinet nem ragaszkodik ahhoz, hogy a kerítés a magyar–szerb határon épüljön fel, el tudja képzelni, hogy Németország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Magyarország megállapodása alapján délebbre – feltehetőleg a macedón határon – emeljenek vasfüggönyt.

A Fidesz egyik vezető politikusa a lapnak azt mondta, még nem született meg a végső döntés a kerítés megépítéséről, nem véletlen, hogy nem Orbán, hanem Szijjártó Péter külügyminiszter jelentette be, egy hetet szánnak az előkészületekre. Csütörtök reggel Rade Drobacs budapesti szerb nagykövetnek is azt magyarázták a külügyminisztériumban, hogy a határzár ötletét nem lehet végleges döntésnek tekinteni, még keresik a megvalósítás lehetőségeit - írja a lap.

Szerbia tudott vagy nem tudott a határzárról?
Szerbia tisztában volt azokkal az elképzelésekkel, amelyeket a magyar kormány tervezett a menekültáradat megállítására, így a határzár létrehozásának ötletével is – állítja Kovács Zoltán. A kormányszóvivő az N1 szerb televíziónak ugyanis azt állította, hogy a magyar kormány több mint egy éve folyamatos kapcsolatban volt „a szerb hatóságokkal csakúgy, mint a bel- és a külügyminiszterrel, valamint a kormányfővel”, és szakértői és miniszteri szinten „minden opció terítékre került az elmúlt hetekben és hónapokban, így a falépítés is”.
Ezt azonban maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is cáfolta közvetve, aki a szerdai döntés után közölte, hogy „tájékoztatta” Belgrádot. De az előzetes események is azt igazolják, hogy az Orbán-kormány ezúttal is mindenféle konzultációt nélkülöző, egyoldalú döntést hozott.

 

Szerző